Új elnök, régi stratégia a Gazpromnál

A napokban új elnök került a világ legnagyobb gázipari vállalatának élére. A Gazprom az elmúlt nyolc évben 44-szeresére növelte piaci értékét, az orosz államháztartás egynegyedét finanszírozza befizetéseivel, és két nap alatt a globális piac tíz legnagyobb gumigyártója közé is bekerült.

Magyarország képbe kerül

Így a Déli Áramlat gázvezeték Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián vagy Ausztrián át érhetné el Olaszországot. A Déli Áramlathoz Magyarország csatlakozott az egyik utolsó államként 2008 elején. Gyurcsány Ferenc Moszkvába utazása előtt a Gazprom már megállapodott Bulgáriával és Szerbiával az építésről, sőt Szerbiában a Gazprom még megvásárolhatta a NIS olajmonopólium részvényeinek nagyobb részét is.

A Déli Áramlatból - amely az amerikaiak által javasolt Nabucco-vezeték riválisa - először úgy tűnt, a magyar kormány ki fogja hagyni a Molt, de azóta kiderült, a magyar olajipari cég is részt vehet talán valamilyen szinten a projektben. A Gazprommal közösen a Déli Áramlat megvalósíthatósági tanulmányának előkészítését bízták ugyanis a Molra.

Megkerülhetetlen a Mol?

Szakértők szerint nehéz volna a Molt megkerülni, ha Magyarországon vezetik át a Déli Áramlatot, ugyanis a legfontosabb vezetékek, illetve tárolók ma is e cég kezében vannak, noha gázüzletágát eladta a német E.ON-nak. A Mol a földgáz-szállításhoz szükséges infrastruktúrát mindazonáltal továbbra is megtartotta magának, és még a potenciálisan alkalmas tárolóhelyek többsége is a Molé itthon.

A Déli Áramlat fontosságát mutatja, hogy a projektet eddig messze elkerülő Romániában is felerősödtek a hangok, hogy szükség lenne az ország csatlakozására. Ennek egyik fő propagálója a Rompetrol nevű vállalat topmenedzsere, a volt moldáv (tehát egykori szovjet utódállambeli) miniszterelnök, Ioan Sturza. Sturza volt az, aki a Rompetrol kazah többségi tulajdonba adását is előkészítette állítólag, és igen jó orosz kapcsolatokkal rendelkezik az Evenimentul Zilei bukaresti lap szerint.

A Gazprom Magyarországon

Visszatérve az itthoni folyamatokra, a Gazprom a Déli Áramlat révén Magyarországot újabb vezetéken keresztül érné el. A magyar gázfogyasztást már eddig is főleg az orosz gázipari cég biztosította, hiszen az E.ON - amely a Mol gázüzletágát megvéve a legfőbb magyarországi gázszolgáltató lett - eleve tőle, illetve a közbeiktatott Panrusgáz Zrt.-n keresztül vásárol földgázt. A Panrusgázban a Gazexport és a Centrex cégek mellett (ezek a Gazprom érdekeltségei), az E.ON is társtulajdonos.

Az E.ON-tól megtudtuk, a Gazprom számára már csak azért is fontos Magyarország, mert az összes exportjának 7-8 százalékát teszi ki a magyar gázfogyasztás.

Egy ukrán vállalkozó cége

A másik nagy hazai gázkereskedő nemrég jelent meg nálunk. Az ukrán Dmitro Firtas csoportjához tartozó Emfesz Kft. - honlapja szerint - a magyar földgázforgalom 20 százalékát bonyolítja le.

A kft. kereskedelmi és marketing igazgatója, Biczók András elmondta az [origo]-nak, "az Emfesz forrása - a fő magyarországi földgázbeszállítókhoz hasonlóan - egy hosszú távú földgázszállítási szerződés, amelyet a svájci RosUkrEnergo AG-val kötött. A RosUkrEnergo AG 50 százalékos tulajdonosa az OAO Gazprom". Ugyanakkor az Emfesz honlapján az is olvasható, hogy a RosUkrEnergo "a türkmén gáz kizárólagos európai szállítója".

Amikor Biczókot arról kérdeztük, igaz-e a hír, hogy az Emfesz megvásárlására is törekszik a Gazprom, az igazgató így válaszolt: "Az Emfesz Magyarország talán legdinamikusabban fejlődő energetikai cége, így hozzászokhattunk, hogy rendszeresen a figyelem középpontjában van. Ami a Gazprom vételi szándékait illeti, arról azt tudjuk mondani, hogy a sajtóban ez is időről-időre visszatérően felmerülő téma. Az Emfesz magyarországi stábjának az a dolga, hogy a cég szakmai tevékenységében a lehető legmagasabb színvonalon működjön közre, az viszont nem feladata, hogy a tulajdonosi döntésekkel kapcsolatban találgatásokba bocsátkozzon."

Miben érdekelt még a Gazprom?

A Gazprom más magyarországi érdekeltségei egyelőre nem bizonyíthatóak, de érdekes, hogy az orosz céghez közelálló, a Panrusgázban korábban kulcspozíciókat betöltő Megdet Rahimkulov végül is hosszas tőzsdei manőverezések után megszerezte a BorsodChem vegyipari nagyvállalat egy részét, családi cégei pedig az OTP-ben és a Molban jutottak 5 százalékos vagy afeletti részesedésekhez mostanában.

Hét évvel ezelőtt a BorsodChem és a másik nagy vegyipari vállalat, a TVK megszerzéséért korábban ádáz csatákat vívott a tőzsdén a Mollal a Gazprom érdekeltsége, a Szibur. A Szibur szerette volna egyesíteni a két magyar vegyipari céget, de végül a TVK a Mol felügyelete alá került, a BorsodChem pedig azóta osztrák kézre jutott, részben pedig Rahimkulovék szálltak be a cégbe, szintén családilag, ahogy az már náluk szokás.

Pár nap alatt a világ legnagyobb gumigyártói lettek

A Gazprom leányvállalata, a Szibur most másképpen vigasztalódhat a hét évvel ezelőtti, magyarországi kudarc után. Idén június 30-án bejelentették, hogy az OAO Sibur-Russian Tyres, a legnagyobb orosz gumigyár egyesülhet a konkurens céggel, az Amtel-Vredesteinnel. Ezzel a Szibur és a Gazprom a világ tíz legnagyobb gumigyártója közé kerülne, a cégek saját állítása, illetve a Bloomberg hírügynökség szerint.

Az Amtel-Vredestein NV átvételével, és bonyolult fúziós konstrukciójával a Szibur gumigyártó részlege megduplázná eladásait (ezek jelenleg 1,08 milliárd dollárt tesznek ki), és elérné a kétmilliárd dolláros forgalmat, bár az Amtel forgalma jelenleg csak a 700 millió dollárhoz közelít.

A Szibur tulajdonrésze az Amtellel közös cégben 70 százalékos lenne a hírek szerint, és így a Szibur, illetve a Gazprom ellenőrzése alá kerülne a Vredestein holland gumimárka is. A fúzióra azért van szükség, mert a gyorsan növekvő, évente 20 százalékkal bővülő orosz autópiacon a helyi gumigyárak egyre inkább háttérbe szorulnak. Az autóimport ugyanis 25 százalékkal nő, az oroszoknak pedig csökken a részesedésük a piacon.