Az utóbbi hetek és napok devizapiaci és belpolitikai bizonytalanságai miatt könnyen lehetséges, hogy a következő hetekben visszajöhet a devizabetéteknek az 1895-től a '90-es évek közepéig tapasztalt - de annál kisebb mértékű - felfutása. A takarékoskodóknak azonban alaposan át kell gondolniuk, hogy devizában kössék-e le betétjeiket.
Az [origo] által gyűjtött adatok szerint futamidőtől függően az egymillió forintnak nagyjából megfelelő négyezer euróra 3,29-4,20 százalék, hatezer dollárra 2,30-2,60 százalék, háromezer angol fontra 4,20-4,80 százalék, hatezer svájci frankra 2,30-2,95 százalék kamat érhető el legfeljebb a bankoknál. Így a legmagasabb devizakamatok 2,30 százalék és 4,80 százalék között mozognak. Ez hozzávetőleg 5 százalékkal kevesebb a forint betéteken elérhető kamatnál.
Mivel a forintbetétekre akár 8-10 százalék kamat is kapható, ezért egy devizabetét árfolyamnyereségének legalább 5 százalék körüli kamatkülönbséget, 0,3 százalék feletti számlahasználati költséget és 0,5 százalék váltási költséget kell ellensúlyoznia.
Ez azt jelenti, hogy a devizabetétesek csak akkor járnak jobban a forintban takarékoskodóknál, ha devizájuk egy éven belül legalább 8 százalékot erősödik a forinthoz képest. Vagyis annak érdemes devizában takarékoskodnia, aki arra számít, hogy az euró árfolyama 280 forint, a dolláré 180 forint, az angol fonté 350 forint a svájci franké 180 forint fölé emelkedik.
Az árfolymnyereség jobban fizetett
A rendszerváltoztatás körüli mintegy tíz évben, 1985 és 1995 között rendre a valutába, vagy devizában takarékoskodók jártak jobban a forintban gyűjtögetőkhöz képest. A forint sorozatos leértékelései miatt ugyanis az árfolyamnyereség többet hozott nekik, mint a forintbetétekre járó, egy ideig még 36 százalékot is elérő, ám adózás után már csak 30 százalékot kitevő kamat.
A Bokros-csomag 1995-ös bevezetése után viszont 11 évig folyamatosan magasabb volt a forintbetétek hozama a devizabetétekénél. A nemzeti valuta árfolyama ugyanis évekig javult a német márkával, majd az euróval szemben, ráadásul a forintbetétek kamatai jóval magasabbak voltak a devizabetétekénél.
Ez a folyamat 2006 nyarán meg tört. Akkor az euró árfolyama hirtelen 250 forint környékéről 280 forint fölé emelkedett. A forint árfolyamának ingadozóvá válása, különösen hirtelen gyengülése érezhetően csökkentette a nemzeti valuta stabilitásába vetett bizalmat, és ismét megnövelte a devizabetétek népszerűségét.
A kamatdó betett a forintbetételnek
Az addig forintban takarékoskodókat akkoriban a kamatadó közelgő bevezetése is elgondolkodtatta. Míg a betétek kamatának ötödét ősztől elvitte a kamatadó, addig a valuta, vagy deviza drágulása miatti nyereséget nem terhelte ez az elvonás.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2006. augusztusában 81,7 milliárd forintról valamivel több, mint kétszeresére nőtt a devizabetétek értéke és 2005 és 2006 augusztusának vége között 56,5 milliárd forintról 2,9-szeresére 164,5 milliárd forintra nőtt az egy éven belül lekötött euróbetétek állománya.