Minden eszközzel védi a sávot az MNB

Nincs napirenden a forint árfolyamsávjának eltörlése - mondta Simor András, a jegybank elnöke hétfőn az első általa vezetett monetáris tanács ülése után. Hozzátette: minden eszközük megvan arra, hogy megvédjék a magyar fizetőeszközt. A testület továbbra is 8 százalékos szinten hagyta a jegybanki alapkamatot, és hangsúlyozta, hogy nőtt a kamatpolitika mozgástere. 

A forint ereje ellenére "óvatos" további pénzügypolitikát és 6,75-7,00 százalékos év végi jegybanki kamatot jósoltak a 8,00 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó hétfői MNB-döntés után londoni feltörekvő piaci elemzők, akik szerint Simor András jegybankelnök nyilatkozata a gyengébb forinttal is elérhető inflációs célról még nem minősül szóbeli intervenciónak.

Simor pontosan olyan nyilatkozatot tett, amilyent a piac várt, vagyis elsősorban a forint további erősödésének, illetve a forintsáv módosításával kapcsolatos spekulációknak igyekezett útját állni - mondta Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci konzultánsa a monetáris tanácsi ülés után.

Arra a kérdésre, hogy ebben az értelemben Simor András hétfői nyilatkozata szóbeli intervenciónak minősül-e, az HSBC térségi elemzője ugyanakkor azt mondta: ennek egyértelmű kijelentéséig nem menne el. Hozzátette ugyanakkor: az MNB-elnök szavai kétségtelenül a forintra nehezedő (felértékelődési) nyomás enyhítését célozták.

Sampson azt mondta: változatlanul júniust tartja "az első lehetséges pillanatnak" a kamatcsökkentés elkezdésére, a hétfői jegybanki kommentárok azonban arra utalhatnak, hogy a monetáris tanács ennél előbb is elszánhatja magát az enyhítésre.

Mindazonáltal Simor Andrásnak - azzal, hogy megpróbálja "lefelé beszélni" a forint erejét - esetleg sikerülhet valamelyes időt nyernie a mostani kamatszint fenntartására, fogalmazott a londoni elemző. Sampson az év végére 6,75 százalékos jegybanki kamattal számol.

Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke szintén azt mondta: nem tartja verbális intervenciónak a hétfői Simor-nyilatkozatot, mivel inflációkövető jegybankok "ritkán beszélik le saját valutájuk árfolyamát ... különösen akkor, ha vannak inflációs bizonytalanságok". Simor András ugyanakkor egyértelművé tette azt is, hogy az MNB-nek nyilvánvalóan nem áll érdekében a további forinterősödés sem.

A további pénzügypolitikai kilátásokról Evans azt mondta: négy, egyenként negyed százalékpontos csökkentést vár az idén, vagyis 7,00 százalékos év végi kamatszinttel számol, de az enyhítési ciklus kezdetére csak a második félévtől számít.

A forintsávról Evans azt mondta: a "pozsonyi incidens" - vagyis a szlovák korona középparitásának erős irányba történt eltolása - előtt "senki nem foglalkozott túl sokat" a forint árfolyamsávjával. A Bank of America elemzője szerint most már egyébként sem lenne sok értelme az ingadozási sáv megszüntetésének, mivel a sávot az ERM-II. árfolyamrendszerbe történő belépéssel gyakorlatilag ismét érvénybe kell majd léptetni, akkor is, ha ez még évekre van.

Hozzátette: amikor a kamatcsökkentés elkezdésével szűkülni fog a forintkonstrukciók hozamelőnye, és a forint várhatóan 250-255-ig gyengül vissza, "a forintsávról folyó szóbeszéd egyszerűen el fog tűnni".

Korábbi elemzéseikben más londoni házak sem tartották valószínűnek a forintsáv megszüntetését. A Goldman Sachs múlt heti londoni kommentárja szerint például - jóllehet gazdasági szempontból ez a ház látná értelmét a forintsáv felszámolásának - nem valószínű, hogy a magyar hatóságok piaci nyomás hatására döntenének az ingadozási sáv eltörléséről; ehelyett az várható, hogy az MNB kamatcsökkentéssel és erős intervencióval védi meg a sávot.

A Dresdner Kleinwort - a Dresdner Bank londoni befektetési részlege - által a hétfői kamatdöntő ülés után kiadott kommentár szerint az egyhangú voksolás a kamat tartására azt jelzi, hogy még a monetáris tanács "héjább" tagjai is enyhítettek alapállásukon.

A hétfői Simor-nyilatkozatban azonban két olyan elem volt, amely ennek ellenére óvatos további pénzügypolitikára utal: az MNB elnöke egyrészt kiemelte, hogy az infláció várhatóan csak 2008 második felére tér vissza a célhoz közeli szintre, másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy jóllehet a befektetői hangulat a magyar konstrukciókkal szemben javul, a forint jelenlegi erősödésének nincsenek fundamentális okai, és ezért bizonytalan, hogy ez a kedvező helyzet meddig tart.

A londoni Dresdner-elemzők ennek alapján azt várják, hogy bár az MNB alapállása valamelyest enyhült, a jegybank vár még néhány hónapot az első kamatcsökkentéssel. Az elemzés szerint az első, negyed százalékpontos csökkentés a második negyedév végén, a harmadik negyedév elején várható, és a kamatszint az év végéig 7,00 százalékra csökken.