Az EU féken tartja az OMV harciasságát

Az EU belső piacért felelős biztosa nem tervez olyan értelmű javaslatot, amely  eltörölné a cégek szavazati korlátait. Ez gyakorlatilag szertefoszlatja az OMV abbéli reményeit, melyek szerint Brüsszelből kap(na) segítséget a Mol felvásárálásáért folytatott harcában. Így viszont a jelenlegi áron már nagyon rizikós Mol-papírokat venni az [origo] által megkérdezett elemző szerint. Még akkor is, ha közben a biztos ez uniós szabályok betartására szólította fel a magyar kormányt.

A magyar olajtársaságnál 1999 végén határozták el, hogy nemzetközi akvizíciókkal szeretnék megtámogatni növekedésüket. Az első falat a szlovák olajipari társaság volt, amelyre pályázni lehetett. A Mol legnagyobb ellenfele az osztrák OMV volt, amely akkor még tőkeerőben meghaladta magyar partnerét, ráadásul a szlovákok magyarellenessége miatt is sokan előre őket hozták ki győztesnek. Ennek ellenére a Mol írhatott alá 2000 április elején megállapodást a szlovák Slovnaft olajipari társasággal, amely alapján a magyar cég 262 millió dollár ellenében, első lépésben 36,2 százalékos részesedést szerezhetett a szlovák társaságban.

Csák János, a Mol Rt. akkori elnök eszerint az akkor létrejött tranzakció tökéletesen illeszkedett a társaság néhány hónappal korábban meghirdetett stratégiai tervébe, amely arról szól, miként tud a Mol a térségben növekedést elérni, és hogyan tudja ezt úgy tenni, hogy közben ne feszítse túl a pénzügyi képességeit.

A Slovnaftnak a túlélést segítette a felvásárlás

Slavomír Hatina, a Slovnaft akkori elnökének nyilatkozata is jól mutatja, hogy nem volt könnyű döntés magyar cégnek adni egy szlovák társaságot. Hatina akkor azt közölte nem hajlandó vitába bocsátkozni azokkal - a nemzeti elkötelezettségű szlovák ellenzéki - lapvéleményekkel, amelyek már korábban is "Szlovákia kiárusítását" panaszolták, ráadásul érzékeltették a magyar partnerválasztás miatti nemtetszésüket. Mint mondta, azért nem veszi fel ezt a kesztyűt, mert "az én szempontjaim szerint a tranzakciónak egyértelműen és kizárólag gazdasági indítékai vannak". Egyszerűen arról van szó, hogy kialakítottuk a régión belüli túlélés mikéntjének filozófiáját - mondta Hatina.

Ezután 2003 júliusában aratta újabb sikerét a Mol, amikor a magyar cég 505 millió dolláros ajánlatát fogadta el a horvát kormány. A másik pályázó, az osztrák OMV 420 millió dollárt ajánlott az INA negyedéért.

Az adásvételi, illetve részvényesi szerződést - amely az INA 25 százalék plusz egy részvényének megvásárlásáról rendelkezett - már Hernádi Zsolt, a Mol jelenlegi első számú embere látta el kézjegyével. A Mol ezzel a lépéssel olyan startégia partner lett a horvát társaságban, amely gyakorlatilag kizárja, hogy más szakmai befektetőnek érdemes legyen INA részvényeket vásárolni, amelyeknek egy részét azóta bevezették a horvát tőzsdére is.

A Petromot az OMV vitte el

Az OMV 2004 július 23-án vásárolta fel a román olajtársaság, a Petrom egyharmadát 669 millió euróért. Az osztrákok átvették a Petrom 292 millió eurós tartozásait is. A Mol - bár megvásárolta a tenderkiírást - végül nem adott be ajánlatot, sokak szerint azért sem, mert Romániában magyar cég ugysem kaphatta volna meg a stratégiainak számító vállalatot.

Az OMV 2004 szeptemberében tőkeemeléssel tette véglegessé a román Petrom olajcég átvételét, ehhez 800 millió euró értékben jegyzett új Petrom-részvényeket, és így egyharmados részesedése 51 százalékra nőtt. A cég átszervezése egyébként még folyamatban van, a román leányvállalattól viszont azt várják, hogy jelentősen hozzájárul a dinamikus növekedéshez