Árcsökkenés helyett drágulhat az áram

Vágólapra másolva!
Februárban valószínűleg drágul az áram. Az inflációt meg nem haladó áremelkedésre leghamarabb júliusban jöhet csökkenés, nyáron ugyanis elvileg teljesen piaci alapokra kerül a magyar villamosenergia-szolgáltatás. Akkortól tehát a lakossági fogyasztók is választhatnának a szolgáltatók között, de csak elvileg. Ezt ugyanis a gyakorlatban lehetetlenné teszik a hosszú távú megállapodások, monopolhelyzet, kartellek és a technikai hiányosságok.
Vágólapra másolva!

Körülbelül 10 százalékos csökkenést idézne elő a nagykereskedelmi árakban a HTM-ek felbontása, továbbá a nagykereskedelmi piac teljes körű liberalizációja a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutató Központjának (REKK) tanulmánya szerint. A becslés körülbelül 250 forint/eurós devizaárfolyammal, és javuló erőművi hatékonysággal kalkulál. A modell ugyanakkor a "lehető legrosszabb" forgatókönyvet veszi figyelembe, hiszen számol a piac további hiányosságaival is, ezért a valószínűsíthető árcsökkenés még alul is van kalkulálva. A kedvező eredmény a nemzetközi verseny jótékony hatásaival magyarázható, amelyek árelfogadó magatartásra késztethetik a meghatározó magyar termelőket. A külpiaci árak emelkedését pedig már ma sem lehet kivédeni - olvasható Paizs László, a REKK főmunkatársának, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet kutatójának tanulmányában.

A piacnyitás egyelőre nem okozna nagy árcsökkenést, viszont hosszabb távon, a monopolhelyzet megszűntetése, a piaci szereplők számának növelése optimalizálhatná a villamos energia árát - véli Hegedűs Miklós.

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) szerint viszont félő, hogy a júliusi piacnyitás drasztikus áremelkedést fog hozni a lakossági és a nagyfogyasztók számára. A magyarországi szabadpiacon, ahol idén már a fogyasztás 40 százaléka volt jelen, az utóbbi hónapokban több mint 60 százalékkal emelkedtek az árak, ami azt eredményezte, hogy a nagyfogyasztók megkezdték a visszatérést a közüzemi piacra - mondta Szaniszló Mihály, az IEF elnöke. Az IEF-nek 22 ipari nagyfogyasztó a tagja, amelyek eddig gyakorlatilag mind a szabadpiacról vásárolták az áramot, januártól azonban több mint egyharmaduk már visszalép a közüzembe. A fent ismertetett okok mellett az elnök rámutatott: Magyarországon elfogadhatatlanul magas, az ausztriainak például a kétszerese a rendszerhasználati díj.

Az árampiaci kereskedelmi modell kialakításáról még folynak a viták, a piac szereplői közül több is készített már javaslatot. Az IEF javaslatának lényege, hogy az MVM köteles legyen eladni a portfoliójában lévő kapacitásokat egy szervezett áramtőzsde számára, amelynek tagjai lehetnek a rendszerirányító (MAVIR), a kereskedők és a fogyasztók is.

Áramtőzsde Prágában

Áramtőzsde kezdi meg működését várhatóan június elsejével Prágában a cseh pénzügyminisztérium döntése alapján, Kelet-Európában elsőként. A prágai energetikai tőzsdén a félig állami kézben lévő Cseh Energetikai Művek (CEZ) és más nagy európai energetikai cégek áramával üzletelnének. A CEZ előzetesen beleegyezett abba, hogy az összes általa forgalmazott áramot a jövőben a tőzsdén keresztül értékesítené. Míg korábban az áramárakat a CEZ nyári aukcióinak eredménye határozta meg, most az ár a tőzsdén születne. Szakértők szerint a német RWE és az E.ON lehetne az az első két külföldi energetikai cég, amely a prágai tőzsdén is üzletelne. Martin Ríman, ipari és kereskedelmi miniszter azt várja, hogy a tőzsde létrejötte után megszűnhetnek azok a viták, hogy a CEZ kihasználva monopolhelyzetét egyoldalúan határozza-e meg az áram árát vagy sem. Szakértői vélemények szerint a legfontosabb az lehet, hogy a tőzsde beindulása után az áramárak jól átlátható módon jöhetnek létre.

A legtöbb döntéshozó tisztában van a piacnyitás szükségességével, ám az uniós tagállamok nem szívesen engedik át a brüsszeli adminisztrációnak energiapolitikájuk alakítását, pedig az egységes szabályozás nélkül az óriási energetikai vállalatok (lobbitevékenységükön keresztül is) természetesen a monopóliumra törekszenek. Az unióban már vannak tervek ezen monopóliumok megtörésére, amelynek lehetséges módjai közé tartoznak például a villamosenergia-hálózatok leválasztása a kereskedőkről vagy éppen a határkapacitások növelésével a kínálat erősítése - fogalmazott Hegedűs Miklós. A fogyasztók érdekében a monopóliumok, a szerzett jogok egész szokásrendszerét kell átalakítanunk - hangsúlyozta Kóka János gazdasági miniszter, aki jelentős konfliktusokra számít a liberalizáció kapcsán.

Egyelőre nem darabolnak

Az Európai Unió energiapiacát a magyarhoz hasonló problémák jellemzik. A korábban liberalizált gáz- és árampiacon a verseny még mindig nem teljes, és további lépésekre van szükség annak kiteljesítéséhez - állapította meg egy tanulmányban az Európai Bizottság. A liberalizáció ellenére azért emelkedtek az árak, mert a versenyhelyzetet elsősorban a magas piaci koncentráció, az integráció magas szintje, valamint a verseny hiánya torzítja. A verseny erősítésének legjobb módja a termelési és elosztási egységek tulajdonosi szétválasztása lenne, szögezi le Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa január elején az EB energiacsomagjában. A trösztellenes, a fúziós és az állami segélyezésre vonatkozó rendeletek mellett azonban a nagy energiacégek feldarabolásával a tervekkel ellentétben egyelőre nem foglalkoznak, valószínűleg főleg az energialobbi nyomására.

A Standard & Poor's szerint az EU-bizottság javaslatcsomagja jó hír a fogyasztónak és azoknak a vállalatoknak, amelyeket hátrányosan érint a gáz- és árampiac hatékonyságának hiánya, a nagy európai energiavállalatok azonban megszenvedhetik a terveket, hosszú távú hitelképességük sérülhet. Az S&P szakértői jogi eljárásokat várnak azon ágazati cégek ellen, amelyek megsértik a versenyszabályokat, különös tekintettel az új piaci szereplők belépését akadályozó és a fogyasztók választási lehetőségét korlátozó praktikákra vagy a jelenlegi piaci szereplők összejátszására.