A szlovének már euróval fizetnek

Elsőként az újonnan csatlakozott EU-tagállamok közül a szlovének vehették át az Unió közös valutáját. Szlovénia éltanulónak számít Közép-Európában. A háborút szerencsésen megúszó, volt jugoszláv tagköztársaság az euróval (is) elhúzott közép-európai EU-s társaitól. Az eurót 239,64 tolárért váltják át. Az örömöt csak Jörg Haider karintiai kormányzó árnyékolja be, aki szerint osztrák jelkép került az új szlovén kétcentesre.

Forrás: [origo]

Akárcsak az euróövezet többi állama, Szlovénia is nemzeti motívumokat veret euróérméinek és centérméinek hátlapjára. A kéteurós érmén például France Preseren szlovén romantikus költő, az egyeuróson az első szlovén nyelvű könyv szerzőjének, a XVI. századi Primoz Trubar protestáns lelkésznek a portréja áll. Az ötvencentesen a legmagasabb szlovéniai hegycsúcs, a Júliai-Alpokban található, 2864 méter magas Triglav látható, a húszcentesen pedig két lipicai mén.

Lipicai mének

Eleddig nem is volt semmilyen probléma ezekkel a "nemzeti" hátoldalakkal, de most a kétcentes szlovén verete körül kialakult egy kis bonyodalom. Jörg Haider, az osztrák Karintia szövetségi tartomány vezetője tiltakozott ellene Ljubljanánál, sőt Brüsszelbe is eljuttatta panaszát. A magyarázat: az érme hátoldalán egy karintiai jelkép szerepel. Tárgyi valóságában egy római oszlop töredékéről van szó, amelyet jelenleg a karintiai tartományi parlament klagenfurti épületének címertermében őriznek. Ez a jón oszloptöredék az egykori római Noricum provincia Virunum nevű városának romjai közül való. (A város a mai Karintia területén feküdt.)

A Haider által kifogásolt jón oszloptöredék

A szóban forgó oszloptöredék 976-tól jelentős szerepet játszott a mindenkori karintiai hercegek beiktatási ünnepségein, rajta álltak a hercegek a ceremónia alatt. A középkorban rávésték erre a faragott kőre a karintiai címert. Erre a történelmi körülményre hivatkozva állítja Haider, hogy a kő az osztrák történelem jelképei közé tartozik, nem való tehát más ország érméire.

A szlovének viszont arra hivatkoznak, hogy a VI. század óta élnek alpesi szlávok - részben a mai szlovének elődjei - Karintiában, s hogy éppen Karintia területén jött létre 600 körül Európa első független szláv államalakulata, a karantán fejedelemség. A szóban forgó római oszloptöredék, amelyet most "fejedelmi kőként" emlegetnek, már a karantán fejedelmek beiktatási szertartásain is szerepet játszott; voltaképpen tőlük vették át később a német ajkú karintiai hercegek ezt a hagyományt.

Forrás: [origo]

Sem Ljubljana, sem Brüsszel nem kívánt belemenni ebbe a bonyolult történelmi vitába, hiszen az euró bevezetése mégiscsak pénzügyi, nem pedig történettudományi kérdés. Másrészt azért sem érdemes nagy szócsatákat vívni emiatt, mert könnyen lehet, hogy a probléma magától megoldódik. Hallani ugyanis olyan híreszteléseket, hogy a kétcenteseket és az egycenteseket úgyis rövidesen kivonják a forgalomból az egész euróövezetben.

[origo]/MTI