Fél százalékkal nőtt a jegybanki alapkamat

Ötven bázispontos kamatemelésről döntött hétfőn a jegybank monetáris tanácsa. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A monetáris tanács megfelelőnek és megvalósíthatónak ugyanakkor bizonyos tekintetben kockázatosnak látja a konvergenciaprogramot. A jegybank szeirnt év végére 3,8-ról 6 százalékos infláció várható, amely a  jövő első félévében 8 százalékon tetőzik. A döntés bejelentése után erősödött a forint.

Gyökeresen megváltoztatta hétfőn nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében a májusban kiadott makrogazdasági helyzetértékelését a Magyar Nemzeti Bank. Ennek fő oka, hogy azóta olyan kormányzati intézkedés hirdettek meg, amelyek a májusban felvázolt makrogazdasági, inflációs és költségvetési pályát jelentős mértékben módosították.

Az előrejelzés szerint változatlan jegybanki alapkamat és 278 forintos euróárfolyam mellett az éves átlagos infláció 2007-ben 7 százalékra emelkedik. Bár 2008 végére az infláció valamivel 4 százalék alá csökken, de továbbra is jelentősen túllépi az inflációs célt. Ezzel párhuzamosan a jegybanki szakemberek erőteljes gazdasági lassulásra számítanak. Szerintük a növekedés 2,5 százalékra - a potenciális növekedés alá - csökken a következő években.

Az előrejelzés szerint ha az intézkedések teljes mértékben megvalósulnak, akkor jelentősmértékben hozzá járulhatnak a fenntartható makrogazdasági pálya kialakulásához, az egyensúlyi kockázatok csökkenéséhez. A költségvetési intézkedések hatására az állam finanszírozási igénye jelentősen - a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékával - csökken majd. Az ország teljes külső finanszírozási igénye, a lakosság és a vállalati szektor nettó finanszírozási képességének enyhe romlása miatt ennél valamivel kisebb mértékben javul.

A felvázolt pálya megvalósulása azonban nagyon bizonytalan előrejelzés készítői szerint. Bizonytalannak tűnik számukra a költségvetési kiadáscsökkentő intézkedések egy része. Például a két éves bérbefagyasztás és létszámleépítés a közszférában, a költségvetési intézmények kiadásaink zárolása, a szabályozott árak, különösen a gázárak szerepe. Becsléseik szerint a költségvetési intézkedések közvetlen inflációs hatása jövőre 3 százalék, 2008-ban 1 százalék körülire tehető.

A Magyar Nemzeti Bank legfrisebb előrejelzései:

Mutató	2006		2007		2008
	Régi	Új	Régi	Új	Régi	Új
Éves infláció (%)	2,1	3,8	3,3	7,0	3,2	4,2
GDP-növekedés (%)	4,5	3,9	4,2	2,4	3,8	2,5
Fiz. mérleg hiánya/GDP (%)	8,3	8,1	8,2	5,9	8,0	4,7
Fiz. mérleg hiánya ( Mrd euró)	7,4	7,0	7,7	5,3	8,0	4,5
Reáljövedelm változása (%)	4,7	4,3	2,6	-4,3	2,3	2,0

Forrás: MNB

Az inflációs előrejelzés bizonytalansága alapvetően két forrásból fakad. Egyrészt a kormányzati intézkedések tovagyűrűző hatásai fokozhatják az inflációt, másrészt az alacsonyabb kereslet mérsékelheti a pénzromlás ütemét. A lakossági fogyasztás vártnál erősebb csökkenése is mérsékelheti az inflációt, a jegybanki szakemberek azonban attól is tartanak, hogy az áremelkedési sokk következtében az várakozások egy korábbinál magasabb szintre állnak be, amely egy alacsonyabb foglalkoztatottsági valamint növekedési pályát eredményezhet.

A magasabb infláció esélyét fokozza még a májusinál gyengébb forint,a magasabbak a világpiaci olajárak. Szintén a korábbiaknál magasabb infláció kialakulásához vezethet a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások korábbinál gyorsabb drágulása. Megítélésük szerint ennek egyik meghatározó oka a piaci verseny korábbi élénkülésének kifulladása lehet.

Előrejelzés szerint az adóintézkedések a lakosság reáljövedelmét számottevően mérséklik. A lakosság mindehhez nagy valószínűséggel nettó megtakarításainak csökkentésével próbál alkalmazkodni, ám ennek mértéke attól függ, hogy az intézkedéseket mennyire tekintik tartósnak. A jelentős mértékű reáljövedelem-sokk összességében csökkenő fogyasztást eredményez 2007-ben és 2008-ban.

A csökkenő kereslet illetve a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor beruházásait és munkakeresletét is visszaveti, amely az állami létszámleépítések mellett lazuló munkapiaci feltételeket eredményez. Ennek hatására az előrejelzésben a versenyszektorbeli nominálbérek emelkedése az inflációt csak alig haladja meg 2007-ben.

Hosszabb távon ugyanakkor figyelembe kellett vennünk azt is, hogy a munkapiaci szereplők bizonyos hányada visszatekintő módon állapítja meg a nominálbéreket. Ugyan 2008-ban a bérköltségek infláció feletti növekedését vetítjük előre, a reál munkaköltségek a termelékenységnél kisebb mértékben emelkednek, így a vállalati szektor profitabilitása valamelyest javul majd.