Vitára kész a konvergenciaprogram

Nyilvánosságra hozta a kormány a konvergenciaprogram vitaanyagának végleges változatát, amelyet a jövő héten bocsátanak társadalmi vitára. A pénteken délután nyilvánosságra hozott anyag egy kicsit visszafogottabbnak vázolta az államadósság növekedését, azonban a főbb keretszámok megegyeznek a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által korábban nyilvánosságra hozottakkal. A konvergenciafolyamat két legnehezebb éve továbbra is 2007-2008 lesz.

A konvergenciaprogram vitaanyaga szerint önálló szolgáltatási ággá válik a rokkantellátás, míg a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás pénzügyi terheit az érintettek viselik. A kormány folytatni kívánja az 1997-ben megkezdett nyugdíjreformot. Az erre vonatkozó részletes döntéseket még az idén meghozzák - áll a vitaanyagban.

A vitaanyag megállapítja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya folyamatosan emelkedni fog, és az előrejelzések szerint 2050-re elérheti a GDP 3,9 százalékát. A 2007-től három százalékponttal emelkedő munkáltatói nyugdíjjárulékból származó többletbevétel a GDP-hez viszonyítva 0,7 százalékponttal csökkenti az alap hiányát. A törvényi szabályozás alapján a nyugdíjbiztosító hiányát a központi költségvetés fizeti meg.

A nyugdíjellátás indexálása 50 százalékban a bérnövekedés, 50 százalékban az infláció alapján történik. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, amit 1997-ben hirdetettek meg, 2009-ig folytatódik, és a nyugdíj kiszámításánál évről évre hosszabb időszak kereseteit veszik figyelembe. A vitaanyag szerint 2009-től lényegesen szigorodnak az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének feltételei. Ugyanakkor erősödnek a rendszerben a továbbdolgozásra ösztönző elemek. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedések törvényalkotási tevékenységét 2007-ben tervezik elvégezni, tehát az intézkedések csak ezt követően léphetnek hatályba.

A jelenleg 62 évet jelentő törvényes nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjba csak új feltételekkel lehet menni: az ebből adódó pénzügyi terheket - a biztosításmatematikai kalkuláció alapján - az érintettek viselik. Az intézkedések között szerepel az, hogy a korkedvezményre 2007-től már csak az új szabályok szerint lehet jogosultságot szerezni, mégpedig a nyugdíjalapot nem terhelő módon. A korhatár előtti nyugdíjat kedvezményként kezelik, ezért emellett kereső tevékenységet nem lehet majd folytatni. A korhatár utáni nyugdíjasok foglalkoztatása esetén pedig az adó- és járulékterheket meg kell fizetni.

A rokkantellátások kikerülnek az egészségügyi- és a nyugdíjrendszerből: önálló szolgáltatási ággá válnak. A részleges munkaképesség-csökkenést szenvedettek jelenlegi ellátása átmeneti járadékká válik azért, hogy megfelelő rehabilitációval érdekeltté váljanak a munkaerőpiacra való visszatérésben. Megváltoznak a csökkent munkaképesség megállapításának és ellenőrzésének szabályai is, hogy kizárják a ma széles körben előforduló visszaéléseket. A vitaanyag szerint a jelenlegi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatához új ellenőrzési módszereket alakítanak ki és a felülvizsgálati intézményrendszert függetlenítik az egészségügytől.

A vitaanyag a változtatások szükségességét többek között azzal indokolja, hogy 2050-re a munkaképes korúakhoz viszonyítva 59,2 százalék lesz a nyugdíjkorhatár (62 év) felettiek aránya, a 2004. évi 28,6 százalékkal szemben. Az 1997-ben bevezetett tőkefedezeti (magánnyugdíj-pénztári) rendszer bevezetésének hatása a kiadásokra csak 2020-tól lesz számottevő.