Kibírható lesz a konvergenciaprogram

Az Európai Unió vezetői és a piaci szereplők elfogadják, a társadalom pedig kibírja a pénteken kiszivárgott konvergenciaprogramot - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója.

A MÁV tovább nyeli a pénzt

Az államháztartási kiadások tekintetében a program megismétli a már korábban bejelentett kiigazítási intézkedéseket. Csökkenti ugyanakkor a pénzügyi kormányzat mozgásterét, hogy a MÁV "kistafírozásra" szorul, nem is kicsire: a vasúttársaság kétszer juthat tőkéhez, esetenként mintegy 80 milliárd forint értékben. A BKV pedig 2007 és 2009 között évi 35 milliárd forint segítséget kaphat.

Az anyag tényként kezeli, hogy 2008-tól bevezetik az ingatlanadót, pontos bevételi terv még nincs, de a hiánycélok biztonsági tartalékaként a kormány nagyon is számít az új adónemre. Az igazi feketeleves ugyanakkor az anyag közepén van elrejtve: a jelenleg adómentes nyugdíjak 2013-tól - felbruttósítva - adókötelesek lesznek.

Különösen a már említett áremelések fényében jelentős eltérést mutat néhány elemzői várakozástól a kormány jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisa. A PM szerint a "megerősödő hitelességű" kormányzati politika és a termelékenységgel összhangban álló bérnövekedés nyomán az inflációs várakozások "moderáltak" maradnak. Az 5,5 százalékos optimista kormányzati változattal szemben Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza 6,7-7 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol, míg a CIB-nél 6 százalék körüli adatot várnak. Bebesy Dániel, a CIB elemzője szerint az infláció 7 százalékon tetőzhet jövő nyár elején, ami után elindulhat az egyszeri hatások kiesésével a csökkenés. Korántsem vehető ugyanakkor biztosra, hogy egy év alatt helyreáll a "rend", azaz a középtávú prognózisnak megfelelő 3 százalékos érték.

Az elemzői várakozások egyértelműen egybecsengenek az euróbevezetés elhalasztására utaló kormányzati előrejelzésekkel: a Reuters legutóbbi felmérése alapján 2012 előtt senki sem számít az eurózónához való csatlakozásra, de a legtöbben - köztük Török és Bebesy is - 2013-at vagy 2014-et valószínűsítették. A CIB közgazdásza szerint a korábbi és jelenlegi csatlakozásra készülő országok példái alapján technikailag Magyarországon is megoldható lenne az erőltetett ütemű deficit- és adósságcsökkentés, a 2010-es választási év miatt ugyanakkor ennek a tényleges valószínűsége csekély.

Barcza György, az ING Bank elemzője úgy vélte, nem biztos, hogy hiba volt kihagyni a tervezetből a csatlakozás konkrét céldátumát és inkább az oda vezető út részleteit meghatározni. Hozzátette: az euróbevezetés dátumának meghatározása azonban korlátot szabhatna a következő választási kampány ígérgetéseinek. Az ING Bank elemzője szerint a tervezet alapján az látszik, hogy a kormány a radikális helyett ismét a mérsékelt átalakítást választotta. Ezzel elősegítheti ugyan a 2010-es országgyűlési választásokon való győzelmet, ugyanakkor veszélybe sodorja a gazdaság hosszú távú felzárkózását, és azt kockáztatja, hogy Magyarország lemarad a régió többi országához képest.

Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Bank elemzője szerint a következő két évre reális mutatókat közöl a tervezet, középtávon azonban homályba vesznek a részletek, ami további bizonytalanságot okoz.

Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője szerint azzal, hogy kiszivárogtatták ezt a tervezetet, a kormányzat a piacot kívánta tesztelni. A gazdasági növekedés drasztikus csökkenésével, 2008-ig növekvő államadóssággal, valamint a reálbér és a lakossági fogyasztás csökkenésével számol a kormány a konvergenciatervben.