Kibírható lesz a konvergenciaprogram

Az Európai Unió vezetői és a piaci szereplők elfogadják, a társadalom pedig kibírja a pénteken kiszivárgott konvergenciaprogramot - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója.

Péntek reggel kiszivárgott a kormány konvergenciaprogramjának a tervezete. A programban nem szerepel céldátum az euró bevezetésére, ám az adatok alapján az ország gazdasága 2010-ben felel meg az ehhez szükséges elvárásoknak.

A nyilvánosságra került elképzelések szerint a kiadások a korábbi terveknek megfelelően alakulnak, az addigra felbruttósított nyugdíjak viszont 2013-tól adókötelesek lesznek. A kiszivárgott információk hatására jelentős mértékben gyengült a forint péntek reggel.

Nem lesz euróbevezetés 2011 előtt - vonható le a következtetés a kormány konvergenciaprogram-tervezete alapján. A nyilvánossságra került adatok szerint 2008-ra az államháztartás GDP-arányos hiánya az uniós módszertan szerint 4,3 százalék lehet, míg a bruttó adósságállomány elérheti a 72,2 százalékot (a vonatkozó maastrichti kritériumok 3 százalékos, illetve 60 százalékos szintet írnak elő). Egy évvel később a hiányt a GDP3,2 százalékára tervezik, a hiány pedig a GDP 70 százaléka körül alakul majd.

Mivel az euró bevezetése előtt legalább két évet el kell tölteni a kritériumok teljesítését előíró ERM-II. árfolyamrendszerben, a program a 2010-es céldátum de facto feladását jelenti. A kormány a tervek szerint augusztus 31-én fogadja el a programot, amelyet legkésőbb másnap be kell nyújtania az EB-nek.

A hírre a forint pénteken reggel jelentős gyengülésbe kezdett a bankközi devizapiacon. Az eurót nem sokkal 9 óra után 277,70/90 forinton jegyezték, szemben a csütörtök délutáni 273,85/90 forintos árfolyammal.

A programtervezetet rendkívül negatívan fogadta a piac - mondták el devizapiaci kereskedők. A dokumentum alapján 2014 előtt nem valószínű az euró bevezetése, ráadásul a tervezetben szereplő makrogazdasági célkitűzések nincsenek összhangban a következő három évre vonatkozó korábban publikált számokkal. Ezért akár komoly forintgyengülés is jöhet az év végéig, ami megerősíti pár napja írt cikkünket, hogy sokáig sérülékeny marad a forint, illetve a meghatározó a konvergenciaprogram fogadtatása lesz az árfolyamra.

A forint gyengült a kiszivárgott információk hatására

A munkaanyag a Magyarországon működő vállalkozások számára kedvezőtlen környezetet fest fel a következő néhány évre. A PM előrejelzése szerint jövőre az egy keresőre jutó reálbér mintegy 4 százalékkal csökken, míg a háztartások fogyasztása 0-1 százalékkal eshet vissza. Az egyik legjelentősebb kereslet-visszafogó hatású intézkedés a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékosra emelése.

Az áremelkedést azonban valamelyest ellensúlyozhatja az élelmiszerek esetében az éleződő kereskedelmi verseny. A hatósági áras szolgáltatásoknál, így a villamos energiánál és a földgáznál az ártámogatási rendszer felülvizsgálata miatt ugyanakkor jelentős áremelkedés várható.

A belföldi kereslet visszaesése miatt a növekedés fő húzóerejét a pénzügyi tárca szerint az export bővülése jelentheti. Ezért fontos lehet, hogy a magyar gazdaság legfontosabb exportpiacai 2006-ban jelentősebb mértékben, majd 2007 és 2009 között közepes dinamikával növekedhetnek - a program szerint főleg az újonnan csatlakozottakra számíthatnak a magyar cégek.

A csökkenő fogyasztás és az import növekedési dinamikájának mérséklődése összességében pozitívan hat a külkereskedelmi mérlegre, amelynek hiánya így a 2004-es GDP-arányos 5 százalékról 2009-re 2 százalékra csökkenhet a kormány számításai szerint.

A vállalati szektor számára kedvezőtlenül alakulhatnak a beruházások feltételei is. Az adóterhelés növekedése, különösen a társasági adónál és különadónál szembeötlő: a 2006-os GDP-arányos 2,2 százalék 2007-re 2,8 százalékra nő, és az evakulcs emelése is 2 tized százalékpontos többletterhet jelent.

Tovább ronthatják a befektetési kedvet az energiahordozók várhatóan magas ára, de a beruházási hajlandóság csökkentését a kormány hitelprogramokkal próbálja ellensúlyozni. A cégek költségeit növeli, hogy nem csökken a korábbi terveknek megfelelően a munkáltatói tb-járulék, de az aktivitási ráta és a munkanélküliségi ráta egyaránt 2 tized százalékpontos jövő évi emelkedése hozzájárulhat a bérköltségek féken tartásához.