Részvényvásárlásba kezdett a lakosság

A részvénypiacon megtört a 2003 közepe óta tartó folyamatos állománynövekedés, a vezető értékpapírok áresése ugyanis a tőzsdei kapitalizáció jelentős mérséklődését eredményezte tavaly, a negyedik negyedévben. A magyar háztartások viszont nettó vásárlók voltak, amire már régen volt példa.

A háztartások tavaly felvett hiteleinek zöme deviza alapú volt

A lakossági tartozások tavalyi 1036 milliárd forintnyi növekedéséből 138 milliárdot a kamatkötelezettségek, 39 milliárdot az árfolyamveszteségből és más átértékelődésből eredő kötelezettségek adtak, míg a friss hitelfelvétel 860 milliárdot tett ki.

Tavaly tovább nőtt a devizában történt lakossági eladósodás aránya, amely már 87 százalékot ért el, az előző évben is magas 62 százalékhoz képest.

Hosszú évek után ismét a fogyasztási hitelek növekedése megelőzte a lakáshitelekét az előbbiek a 2004-es 249 milliárddal szemben tavaly 420 milliárdnál is nagyobb összeggel bővültek, állományuk 1512 milliárd forintot tett ki az év végére. A lakáshitelekből eredő lakossági tartozások az előző évi 407 milliárdos növekedéssel szemben 2005-ben csak 375 milliárddal bővültek, ebből viszont 328 milliárdot devizában vettek fel az építtetők, míg 2004-ben kisseb részt, 128 milliárdot.

A fogyasztási és személyi kölcsönökön belül szintén megfordult az arány a devizakölcsönök javára: a 2004-es 151 milliárdról majdnem 400 milliárdra nőtt, míg a forintadósság növekedése 279 milliárdról 48 milliárdra csappant. Mindent egybe vetve, a lakáshitelek állománya az év végére meghaladta a 2300 milliárd forintot. Az összes lakossági hiteltartozáson belüli részesedésük 1 százalékponttal csökkent ugyan, de még így is 40 százalék fölött volt 2005 végén.

[origo]/MTI