Részvényvásárlásba kezdett a lakosság

A részvénypiacon megtört a 2003 közepe óta tartó folyamatos állománynövekedés, a vezető értékpapírok áresése ugyanis a tőzsdei kapitalizáció jelentős mérséklődését eredményezte tavaly, a negyedik negyedévben. A magyar háztartások viszont nettó vásárlók voltak, amire már régen volt példa.

Tavaly a GDP 6,5 százalékával nőtt a magyar lakosság pénzügyi vagyona

A jegybank legfrissebb adataiból az is kiderül, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona 1425 milliárddal forinttal - a bruttó hazai termék GDP mintegy 6,5 százalékának megfelelő összeggel - gyarapodott az elmúlt évben és elérte a 13 375 milliárd forintot.

A háztartások pénzügyi számláiról közölt statisztika szerint lakosság pénzügyi gazdagodása jelentősen felgyorsult az előző évhez képest, amikor a betétek és hitelek nettó állományváltozásából, a kamatkövetelések és kötelezettségek egyenlegéből, valamint az árfolyamváltozásból és egyéb átértékelődésekből eredő gazdagodás 1000 milliárd forintot sem ért el.

Az adatok tanúsága szerint a lakossági eladósodás növekedése gyakorlatilag megtorpant: 2004-hez képest a háztartások adóssága tavaly 1 036 milliárd forinttal növekedett az előző évi 1002 milliárd forinttal szemben. A nettó pénzügyi vagyon gyarapodása tehát gyakorlatilag a megtakarítások és befektetések 2461 milliárd forintnyira gyorsult növekedéséből eredt, amely 461 milliárddal haladta meg a 2004 évit.

A változások eredőjeként tavaly december végére a lakosság pénzügyi követelései meghaladták a 19 ezer milliárd forintot, a kötelezettségek állománya pedig 5635 milliárdra rúgott.

A megtakarítási formákon belül a tavalyelőtti stagnálást követően a folyószámla betétek 480 milliárd forinttal duzzadtak és év végi állományuk elérte az 1574 milliárd forintot.

A részvényben és egyéb tulajdoni részesedésben fekvő lakossági vagyon 1100 milliárdot megközelítő összeggel nőtt a múlt évben és december végére meghaladta a 6500 milliárd forintot. Ebből 4000 milliárddal az üzletrészek részesednek, csaknem 1400 milliárdot befektetési jegyben, míg tőzsdén jegyzett részvényben 264 milliárd forintját tartotta a lakosság az év végén.

A növekményhez 626 milliárd forinttal a friss befektetések, 466 milliárd forinttal pedig az árfolyamváltozás és más átértékelődés járult hozzá. Az üzleti érdekeltségekben fekvő lakossági vagyon 316 milliárdos tavalyi növekményéből 257 milliárd az értéknövekedésnek köszönhető, befektetési jegyek állományának 614 milliárd növekményéből 89 milliárd származott átértékelési nyereségből, míg a tőzsdén jegyzett részvényekben tartott vagyon 64 milliárdos gyarapodás egyedül az árfolyamnyereségből eredt, mert a lakossági részvényvásárlások és eladások nettó értéke gyakorlatilag nullára futott ki.

A biztosítástechnikai tartalékok állománya tavaly 626 milliárd forinttal emelkedett és 3145 milliárd forintot tett ki, amelyből a nyugdíjpénztári díjtartalék 1884, az életbiztosítási díjtartalék 1016 milliárdot képviselt. A növekményből 79 milliárd a hozamokból származott, amely a nyugdíjbiztosítások értékét 63 milliárddal, az életbiztosításokét 16 milliárddal növelte.