A növekedés ne legyen abszolút cél

A tudás, a civil szféra fejlesztését jelölték meg a nemzeti fejlesztés legfontosabb feladatául vezető társadalomtudósok. Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter a pannonhalmi apátságban vitatta meg szociológusokkal és politológusokkal a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet. A konferencián részt vevő szakemberek szerint nem lehet hosszú távú gazdasági sikereket elérni a társadalom megfelelő átalakítása nélkül, ugyanakkor a növekedésnek az embert kell szolgálnia.

"Magyarországon végbe ment a politikai és a gazdasági rendszerváltás, azonban a társadalmi rendszerváltás elmaradt" - vélte Vitányi Iván MSZP-képviselő, szociológus. Vitányi a fejlesztés legfontosabb céljaként a középosztály szélesítését jelölte meg - szerinte ilyen módon lehet hatékonyan védekezni a szegénység, a társadalmi szakadékok további széthúzódása ellen. Vitányi szerint azzal, hogy a társadalom egyfolytában azt firtatja, hogyan lehetne sikeres, tulajdonképpen saját sikertelenségét ismeri el. Ennek okát a szociológus abban látja, hogy a magyarországi rendszerváltozások mindig felülről történtek, ezért az emberek nem érzik magukénak ezek esetleges sikereit.

"Nem az elit magánügye" - hangsúlyozta a fejlesztéssel kapcsolatban Stumpf István. A Századvég politikatudományi intézet vezetője szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv történelmi esélyt adhat a rendszerváltásból kimaradt rétegek felzárkóztatására. Stumpf szerint a rendszerváltás szétverte a hagyományos közösségeket, azonban nem teremtett helyettük újakat, az embereket pont ezért kellene bevonni a fejlesztési terv megfogalmazásába.

A civil szféra bevonását emelte ki Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Rosta szerint Magyarországon megszűnt a civil szféra újratermelődésének lehetősége. Ezt újra fel kell éleszteni az oktatásban, ugyanis, ha ez nem történik meg, az emberek fölülről jövő reformként gondolnak majd a II: Nemzeti Fejlesztési Tervre, amelyet így nem éreznek majd a magukénak.

Hankiss Elemér 300 milliárdból fejlesztene

Szintén a civil társadalom megerősítését hangsúlyozta Lendvai Noémi. Lendvai szerint ezzel lehetne helyettesíteni azt az intézményi környezetet, ahol még mindig nem történt meg a rendszerváltás. A kutató óvott attól, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv készítői a növekedésre, mint abszolút célra gondoljanak. "A növekedés önmagában nem szünteti meg a szegénységet" - figyelmeztetett. Lendvai Noémi elmondta: a felzárkóztatásra, a szociálpolitikára nem szabad a versenyképesség antitéziseként gondolni, ez a szemlélet ugyanis hosszú távon épphogy több pénzt visz, mint amennyit rövidtávon keresni lehet vele.

"Újra kell indítani a polgárosodást" - vélekedett Hankiss Elemér szociológus. Hankiss az emberi tényező átalakítását jelölte meg a fejlesztés legfontosabb feladataként. Hankiss egy körülbelül 300 milliárd forintos költségvetésű programot vázolt fel ennek megvalósítására. Fontosnak tartotta a közösségi terek fejlesztését, az önmagán segítő, "self help" szemlélet terjesztését, a társadalom megnyitását a külföldről érkező tudás és munkaerő előtt, illetve az új információk felvételi képességének fokozását. Hankiss külön kiemelte a fejlesztésben a nyelvoktatás fontosságát.

A konferencián részt vevő Tóth Lajos, az Ifjúsági Sziciális Esélyegyenlőségi és Családügyi minisztérium politikai államtitkára kifejtette: az ő feladatuk, hogy az elhangzottakat lefordítsák a nemzeti fejlesztési tervbe. "Méterbe, tonnába és kilométerbe kell konvertálnunk az elhangzottakat" - fejtette ki Tóth Lajos.

Barsi Szabó Gergely