A 2005-2010-es időszakra a GKI Gazdaságkutató Rt. a magyar gazdaság fejlődésére vonatkozóan konkrét és részletes prognózissal rendelkezik, ezért erre az időszakra a tanulmány készítői növekedési alternatívát nem feltételeztek.
Alternatívák
A 2010 utáni időszakra azonban három növekedési pályát is felvázoltak a kutatók; a leginkább valószínű alapváltozat mellett egy optimista és egy pesszimista változatot is számítottak. Az alapváltozat átlagban 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, az optimista változat ennél 0,5 százalékkal erőteljesebb növekedéssel kalkulál, míg a pesszimista verzió az alapváltozatnál 0,8 százalékkal alacsonyabb növekedési ütemet feltételez.
Emellett a fajlagos intenzitási mutatóknál (energiafelhasználás hatékonyságának javulása) szintén három változattal számoltak. Az elsőnél a jövőbeni fajlagos mutatók javulása azonos az 1995-2004 között bekövetkezett változással, a másodikban a valamivel kedvezőtlenebb, kisebb javulást mutató 2000-2004 közötti intenzitási mutatókkal számoltak; míg a harmadik verziónál a kutatók azt feltételezték, hogy az optimista növekedési változatban a lehetséges fajlagos mutatók erőteljesebben, a pesszimista változatban gyengébben javulnak.
Ezek a tényezők 9 lehetséges gazdasági növekedési prognózist adnak, melyekből azonban a kutatók kiválasztották a három leginkább valószínű változatot, melyek megfelelően jelzik előre a lehetséges fejlődési pályákat.
Ez a három legjellemzőbb változat pedig: az alapváltozat a 2000-2004-es intenzitási mutatókkal; az optimista változat az 1995-2004 közötti fajlagos intenzitási mutatókkal; és a pesszimista változat a gyengén javuló fajlagos mutatókkal.
Eltérő tendenciák
Az így számított gazdasági és villamosenergia-fogyasztási növekedés 2020-ra már markáns képet ad az eltérő alternatívák eltérő eredményeiről.
Az előrejelzés szerint alapesetben 2020-ra a magyar GDP 1995-ös szintjének mintegy 265 százalékára rúg, miközben a villamosenergia-fogyasztásunk a '95-ösnek közel 160 százalékát tenné ki. Az optimista verzió szerint gazdaságunk 2020-ban 280 százalékát termeli majd 1995-ös teljesítményének, ráadásul, néhány százalékkal kevesebb villamosenergiából, mint alapesetben. A leginkább borúlátó változat is több mint 240 százalékos teljesítménynövekedéssel számol az említett viszonylatban, az alapváltozatéval megegyező villamosenergia-fogyasztás mellett.
A három alternatíva 2020-ra a villamosenergia-felhasználásnak még csak alig több, mint 3 százalékos szóródását mutatja, igaz, a GDP-változatok már jelentősebben differenciálódtak, ráadásul a legrosszabb forgatókönyvben szerepel a legnagyobb feltételezett fogyasztás (tehát a legrosszabb fajlagos villamosenergia-felhasználás).
A nettó fogyasztás
Az ország bruttó villamosenergia-fogyasztásában nem elhanyagolható arányt képvisel a villamosenergia-szektor önfogyasztása és a hálózati veszteségek. Nemzetközi összehasonlításban a hazai energia-szektor saját fogyasztásának mértéke magasabb, mint a fejlett országokban, különösen a hálózati veszteségek tekintetében. Az önfogyasztási arány jelenleg mintegy 7,6 százalék, vagyis Magyarország összes (saját) villamosenergia-termelésének 7,6 százalékát villamosenergia-termelésre fordítja. Hazánk egyébként villamosenergia-szükségletének hozzávetőlegesen háromnegyedét fedezi saját termelésből.
A hálózati veszteségek jelenleg az összes felhasználásnak több, mint 10 százalékát teszik ki.
A szektor saját fogyasztásának mérséklése fontos cél; eszerint 2020-ra az önfogyasztási arány 6,4 százalékra, a hálózati veszteség pedig 8 százalékra csökken jelenlegi szintjéről. Mivel azonban az erőműrendszer igen merev, lassan és nehezen változtatható struktúrát képvisel, az önfogyasztás súlya csak szerény mértékben módosítható.