A villamosenergiával nem lesz gond

A magyar gazdaság villamos-energia fogyasztásának növekedése nem lesz kiugró az elkövetkező években. A fejlesztéseknél viszont fontos lenne, hogy az erőművek kisebb energiaigénnyel, és alacsonyabb hálózati veszteséggel működjenek - állapítja meg a GKI elemzése.

A GKI tanulmánya alaposan és részletesen tárgyalja Magyarország következő másfél évtizedben várható gazdasági fejlődését. Ehhez a magyar gazdaság statisztikáit (a KSH, az Energiaközpont Kht., a MVM Rt., és a MAVIR Rt. adatai alapján) éppúgy felhasználja, mint a 2007-2013 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv, vagy az EU lisszaboni stratégiájának célkitűzéseit. Ez utóbbi egyébként elsősorban a versenyképesség és foglalkoztatottság növelését célozza, és tulajdonképpen ez határozza meg hazánk fő fejlesztési irányát is.

A lehető legpontosabb becslés érdekében a tanulmány a magyar gazdaságban 2020-ig érvényesítendő prioritásokat is számba veszi. A technológiai modernizáció előmozdítása; a vállalkozások üzleti környezetének javítása; a kutatás-fejlesztés ösztönzése; az elérhetőség biztosítása; az információs társadalom kiteljesítése; az emberi erőforrások minőségének fejlesztése; a környezetvédelem, és az energiahatékonyság; valamint a közigazgatás korszerűsítése feltehetően és remélhetően a magyar gazdaság központi fogalmai lesznek. (A tanulmány készítői megjegyzik továbbá, hogy az államháztartás hiányát tovább kell csökkenteni, hogy az ne szívjon el erőforrásokat a gazdaság fejlesztésétől; a folyó fizetési és tőkemérleg GDP-hez mért hiányának szintén mérséklődnie kell.)

A gazdasági folyamatok előrejelzése megkerülhetetlen

A prognózis

A nemzetközi elemzések egyértelműnek veszik a gazdasági fejlődés, a növekedés és a villamosenergia-fogyasztás szoros kapcsolatát. A gazdasági növekedést minden országban a villamosenergia-fogyasztás bővülése kíséri, és fordítva: a modern gazdasági növekedés egyik alapfeltétele a villamosenergia növekvő felhasználása.

A vizsgálatok egyértelműen jelzik azt is, hogy a gazdasági fejlődés induló szakaszában jelentkezik az erőteljesebb villamosenergia-igény; ebben a növekedési szakaszban 1 százalékos GDP bővüléshez általában 1 százaléknál nagyobb villamosenergia-igénynövekedés tartozik. A fejlettség közepes szintjének elérését követően (6000-8000 dollár/fő) a növekedés és a villamosenergia-fogyasztás kapcsolata lazul. A fejlett országokban (a jelenlegi fejlettségi szinten) egységnyi növekedési ütemhez 1 százaléknál már jóval kisebb, 0,5-0,8 százalékos villamosenergia-igénynövekedés járul.

A közelmúlt adatai is erről tanúskodnak. A 1995-2004-es időszakban (1990-tól '94-95-ig olyan drámai erővel zajlott a társadalmi, gazdasági átrendeződés, hogy a hosszútávú trendek megalapozásánál inkább bezavarna) az ország teljes villamosenergia-felhasználása 13,1 százalékkal nőtt, miközben a gazdasági teljesítőképességet tükröző GDP-mutató mintegy 40 százalékkal bővült. Ennek megfelelően az elmúlt évtizedben 1 százalékos GDP-növekedéshez Magyarországon csupán 0,3 százalékos villamosenergia-igénynövekedés párosult. Ez nemzetközi összevetésben is jó eredmény. Ezt egyrészt a magas energiaárak, másrészt az általános modernizáció motiválták. Emellett azonban az egyes termékek és tevékenységi körök fajlagos villamosenergia-szükséglete még mindig másfélszerese az EU átlagának.