Csalódást kelt az adakozó költségvetés

Sokak pénztárcáját érinti a jövő évi költségvetés, amit hétfőn este 196 igen szavazattal és hét ellenszavazattal fogadott el a parlament. Eszerint csökkennek az adók, emelkedik a hallgatói normatíva, a gyed, a közszférában dolgozók április 1-től számíthatnak béremelésre. A gazdasági szakértők azonban csalódásként értékelik az új törvényt, amit szakszerűtlennek, sőt kártékonynak tartanak.

Nagy csalódást keltett a jövő évi költségvetés - mondta az [origo]-nak Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgtó-helyettese. A kutató arra számít, hogy az államháztartás hiánya jövőre is nagyobb lesz a tervezettnél, mert szerinte a kiadások nagyságát alul-, a bevételekét felültervezték. Úgy véli, hogy az áfacsökkentés forgalomnövelő hatásánál a legvalószínűbb helyett, a legoptimistább lehetőséggel számoltak. Emellett túlzónak tartja, hogy az állam a megtermelt javak több, mint felét elvonja a gazdaságtól.

A kutató nem csodálkozik azon, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választások évében a kormány nem kezdeményezi az egészségügy, az oktatás és az államigazgatás régóta szükséges reformját. Szerinte azonban reformok nélkül is lehetett volna spórolni a jövő évi költségvetésben és az államigazgatás kiadásait, annak szerkezeti átalakítása nélkül is 200-300 milliárd forinttal lehetett volna csökkenteni. Úgy gondolja, nem kellett volna a személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót mérsékelni és a szociális kiadásokat növelni akkor, amikor nem csökkennek az államigazgatás költségei.

Szakszerűtlen, rosszul időzített, kártékony költségvetése lesz jövőre az országnak - állítja Csaba László, a Közép-Európai Egyetem tanára. Szerinte a választási időszak nyomja rá bélyegét a tervezetre, amelyben a változtatási szándéknak még jele sem fedezhető fel. Úgy véli, a költségvetés kiadási és bevételi oldala egyaránt problémás lehet.

Csaba László szerint jelenleg nincs lehetőség adócsökkentésre. Alapvetően tévesnek tartja azt az érvelést, amely szerint adóverseny van a különböző országok között. Számos vállalkozás ugyanis szívesen telepedik meg olyan helyeken, ahol magasak az adók, ám színvonalasak a közszolgáltatások. Ez azt jelenti, hogy a cégek az adók és szolgáltatások arányát hasonlítják össze telephelyeik kiválasztásakor.

A közgazdász úgy gondolja: ha a kormány mindenképp mérsékelni akarja a közterheket, akkor inkább a munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékot kellett volna csökkentenie. Az ugyanis növelné a foglalkoztatottságot, az áfa csökkentése viszont nem növeli a vállalkozások versenyképességét, mert azok külföldre és más vállalkozásoknak, áfa nélküli nettó áron értékesítik termékeiket.

Csaba László szerint kedvezőtlen helyzetbe kerül a jövőre hivatalába lépő kormány: kívülről és belülről egyaránt változtatásokat várnak tőle, miközben köti a most megszavazott költségvetés. Ezért állandóan magyarázkodásra kényszerül és sodródik az eseményekkel, ahelyett hogy részt venne azok alakításában.

Csaba László kedvezőtlen tőkepiaci folyamatoktól tart, Török Zoltán szerint a piac a választásokig nyugodt marad

A közgazdász attól tart, hogy kedvezőtlen tőkepiaci következményei lesznek a magas államháztartási hiánynak. Szerinte a tőkepiaci befektetők nem nézik el az országnak, hogy 5-6 éven keresztül folyamatosan 9 százalék körül legyen az államháztartás hiánya és jövőre a büdzsé jelentősen emelkedő finanszírozási igénye miatt magyar állampapírjaik és részvényeik eladásába, ellenértékük devizára váltásába fognak, ami a forint 15-20 százalékos leértékelődéséhez vezethet.

Ettől ugyan helyreállna az export és az import kívánatos aránya, a költségvetés azonban végrehajthatatlanná válna, így a kormány rákényszerülne, hogy évközben egy új, megvalósítható költségvetést alkosson. Csaba László azért látja komoly esélyét egy ilyen forgatókönyv megvalósulásának, mert nincs jele annak, hogy a kormány önként csökkentse az államháztartás hiányát és nem tud olyan belső gazdasági, vagy politikai erőről, amely erre rákényszeríthetné a kormányt.

Nem tart a Csaba László által felvázolt forgatókönyv bekövetkeztétől Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte a tőkepiac számára teljesen mindegy, hogy most milyen költségvetést fogadott el az Országgyűlés, ezért nem is reagál rá sehogyan sem. A magyarországi értékpapírokat vásároló befektetők ugyanis tudják, hogy négy éve nem teljesül a hiánycél, ám abban is biztosak, hogy jövőre tetőzik a költségvetési deficit. Szerinte ezért a befektetők nem arra figyelnek, hogy jövőre mekkora lesz a hiány, hanem arra, hogy az országgyűlési választások után, milyen ütemben mérséklődik majd.

Török Zoltán szerint kettősség jellemzi a jövő évi költségvetést. Rövid távra tekintve egyszerre van jelen benne a túlköltekezés és a költségek fűnyíró-elvnek megfelelő korlátok közé szorítása. Hosszú távon pedig a szükséges reformok teljes hiánya mellett lehet érezni, hogy a választási év ellenére sem dobták a lovak közé a gyeplőt.