Hazánk növekedési kilátásairól tárgyaltak

Magyarország számára az angolszász helyett, a skandináv államstruktúra lenne a megfelelő - mondta Mellár Tamás. Kupa Mihály, egy másik konferencián úgy fogalmazott, a kormányok elkövették mindazokat a gazdaságpolitikai hibákat, amiket el lehetett követni.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a folyó fizetési mérleg mostani 8-9 százalékos GDP-arányos hiánya valóban magas, de egy felzárkózó gazdaságban a folyó mérleg GDP-hez mért 5 százalékos deficitje tartható, sőt ez szükséges is ahhoz, hogy a beruházások emelkedjenek egy forráshiányos gazdaságban. "Felzárkózási időszakban nem szabad túl gyorsan csökkenteni a folyó mérleg deficitjét" - emelte ki Kovács Álmos.

Mellár Tamás: az állam csak nagyon lassan tud visszavonulni mostani szerepköréből

Mellár Tamás egyetemi professzor, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke szerint az ország jövőképével kapcsolatban tudatosulni kellene a nagy politikai erőkben, hogy "az állam csak nagyon lassan tud visszavonulni mostani szerepköréből".

"Mindenképpen át kell gondolni a modern állam szerepét, feladatát, de vannak olyan hídfőállások az egészségügyben, illetve az oktatásban, amiből egyszerűen nem lehet kivonulni. Magyarország számára nem az angolszász államstruktúra, sokkal inkább a skandináv modell lenne a megfelelő" - mondta. Mellár Tamás szerint ezért a jövőben jelentős adómérséklést nem lehet megvalósítani az országban.

A leggyorsabban fejlődő régió

Európa leggyorsabban fejlődő régiójába, a Balti-tenger, Fekete-tenger, Adria övezte háromszögbe 8 új európai uniós tag és 7 másik, részben EU-ba készülő ország tartozik - mondta Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvány által szervezett pénteki konferencián, a Corvinus Egyetemen.

Miközben a jelzett régió gazdasági növekedési üteme évi 4-7 százalék, a munkanélküliségi ráta aggasztóan magas, különösen akkor, ha a foglalkoztatási rátákat is nézzük - rögzítette Kupa Mihály.

"Magyarország évi 4 százalékos növekedési üteme elfogadható, de a kormányok elkövették mindazokat a gazdaságpolitikai hibákat, amiket el lehetett követni, ebből bizonyára "hibaösszesítő tananyag lesz" - fogalmazott a volt pénzügyminiszter. A hibajegyzékbe éppúgy beletartozik a hibás fiskális politika, mint a jövedelempolitika és a monetáris politika - tette hozzá.

Kupa Mihály szerint a magyar gazdaság jelenlegi növekedési üteme csak akkor tartható fenn, ha mind az államháztartásban, mind a fizetési mérlegben fokozatos kiigazításra kerül sor, ha nem, akkor a pénzügyi egyensúlyvesztés átterjed a reálszférára.

"Nagyon kegyetlen pénzügyminiszterre van szükség"

Csillag István: Magyarország kereskedelme a környező országokkal a korábbi évi 5-10 helyett 30 százalékkal nő 2000 óta

Mivel 2006 választási év, 2007-2008-ban kellene mintegy 1500 milliárd forintnyi kiigazítást végrehajtani, ami csak úgy lehetséges, hogy a kiadáscsökkentés mellett adóbevételek is generálódnak - jelentette ki, hozzátéve egy ilyen programhoz "nagyon kegyetlen pénzügyminiszterre van szükség". Megfelelő társadalmi egyeztetés esetén, költségvetési oldalról egy ilyen kiigazítás végrehajtása nem lehetetlen - jelezte a volt pénzügyminiszter.

Csillag István, az Eximbank elnöke elmondta: Magyarország kereskedelme a környező országokkal a korábbi évi 5-10 helyett 30 százalékkal nő 2000 óta, ezzel némileg csökken a magyar külkereskedelem EU-s koncentrációja. Nő a régió tőkevonzó képessége is, Magyarországra például 2005-ben várhatóan 4,5 milliárd euró működő tőke jön, s a nettó tőkemérleg is 3,5-3,8 milliárd eurós aktívummal zárhat - jelezte a volt gazdasági miniszter.