Tízezerbe kerülhet egy öngyilkos robbantás

Tízezer forintból kivitelezhető egy, a londonihoz hasonló merénylet a metróban. Az [origo]  utánaszámolt, hogy pontosan mennyibe kerül legyártani egy olyan bombát mint amilyen a londoni robbnatók hátizsákjaiban volt. A lapunk által megkérdezett biztonságpolitikai szakemberek szerint a terrorpénz utáni hajsza csökkentette ugyan a támadások léptékét, azonban teljesen nem tudja megakadályozni azokat. Ráadásul a terroristák egyre kevésbé átlátható rendszerekbe áramoltatják pénzüket, hogy elbújjanak a hatóságok elől.

Fontos pénzmozgatási eszköz az alapítvány. Az iszlám vallás egyik alappillére az jótékonykodás (zakat), a különböző kegyesalapítványok (vakúf) létrehozása. Sok esetben azonban az alapítványtevők nem teljesen jótékony célra hozzák létre szervezetüket, amely a terroristák pénzgyűjtőjéül szolgál. Szaúd-Arábiában több ilyen alapítványt vádoltak meg azzal, hogy közvetlenül finanszírozzák a terroristákat, a szaúdi hatóságok azonban azt állítják, kézben tartják a vakúfok ellenőrzését.

A brit hatóságok sem igen figyeltek arra, hogy mennyi pénz jön az országban szaúdi forrásokból. Ugyanakkor a vallási alapítványok már Nagy-Britanniában is megjelentek. Az első, 55 halálos áldozatot követelő londoni merényletsorozatot végrehajtó leedsi csoport nyomán a brit rendőrség látókörébe került egy helyi vakuf is - írja a BBC News.

"Sokan nem tudják, hogy pontosan mire is fizetik be a pénzt. Több terrorszervezet - így például a libanoni Hezbollah - tart fenn tényleges segélyezést folytató szárnyat." - állítja Tálas Péter. 2003-ban Pécsett fogtak el a hatóságok egy szír származású orvost, aki palesztin gyerekek támogatására utalt át pénzt, ám az összeg a Hamász szélsőséges palesztin szervezet számláján landolt.

Az alapítványok elemi érdeke az, hogy a hatóságok ne rettentsék el a jó szándékú adakozókat. Ha minden egyes befizetett dollár vagy font után terror-támogatással gyanúsítják meg az amúgy jóhiszemű adakozókat, a jó szándékkal ténylegesen szociális, vagy vallási célra befizetett pénzek is elapadnak. Nagy Britannia legnagyobb vakufja, az Iszlám Segély új átlátható rendszert akar bevezetni, amellyel nyomon követhető a pénz útja, és tudni lehet, ki az adományozó.

Deák Péter szerint az alapítványokba jelentős pénzek áramlottak nyugatról is, például az Irak- iráni háború idején Irakba. Deák szerint az "alapítványi pénzeket tulajdonképpen lehetetlen követni, csak azt lehet kideríteni, hogy hova megy". Az a gyanús, ha az alapítvány számlájáról egyszerűen eltűnik a pénz és nem fektetik áruba, vagy segélybe.

Barsi Szabó Gergely