Kereskedés az időjáráspiacon

Bizonyos társaságok, piaci szereplők költségvetésében nagy érvágást jelenthet a lanyha tél, a hűvös nyár vagy akár egy aszályos időszak. Ezek, a gyártási, illetve termelési és eladási tervekbe be nem kalkulálható tényezők sokat ronthatnak egy cég eredményén, és ez nagyon extrém esetben akár csődhöz is vezethet. De mit tehet egy társaság, hogy kivédje az időjárás okozta anyagi veszteséget? Tőzsdézik, méghozzá meleggel vagy hideggel, esővel vagy faggyal.

Van egy olyan évszak azonban, amelyben még a konzervatív, fundamentális, illetve technikai elemzők is egyetértenek, hogy általános áremelkedéssel jár, ez pedig a karácsony előtti időszak, amit általában Mikulás-ralinak szoktak nevezni. A már több éve megfigyelhető tendenciát azonban nem az időjárással magyarázzák az elemzők, hanem azzal, hogy november közepe után az év végéig a vállalati alkalmazottak bonuszaikat és a prémiumokat nagy részben részvényekre költik, sőt maguk a vállalatok is saját részvényt vásárolnak, év végi juttatás gyanánt dolgozóiknak. Ilyenkor szokás osztalék miatt részvényt venni, rossz pozíciókból kiszállni, új kötéseket tenni. Ez általában magas forgalommal és átlagban nézve emelkedéssel jár.

Egy másik klasszikus időjárás-tőzsde összefüggés a nyári uborkaszezon, amikor a nyaralások miatt alig van forgalom a piacokon, vállalati hírek sem nagyon születnek. A Budapesti Értéktőzsde napi forgalma például idén nyáron sokszor alig haladta meg a 2 milliárd forintot, míg az év egészét nézve 10 milliárd forint fölötti átlagforgalomról beszélhetünk. Egy dolog azonban biztos: ezek alól is van kivétel, idén a szakértők szerint nem beszélhetünk valódi Mikulás-hosszról a BÉT-en, a Wall Streeten pedig jó, ha egyáltalán pozitív irányban mozdulnak el a mutatók, olyan lanyha és érdektelen kereskedés jellemző az év végére. Nem szabad elfelejteni azt a nyarat sem 2003-ban, amikor a forint elleni spekulációs támadások miatt kiszélesítették a forint ingadozási sávját, és pár nap leforgása alatt rengeteg forró tőke áramlott ki, illetve be az országból, országba - azok a kereskedők, akik éppen akkor nem voltak szabadságon, elmondták, hogy alig aludtak valamit. Nem uborkaszezon volt, az biztos.

Sokféle módszer létezik tehát arra, hogy valószínű forgatókönyvet dolgozzunk ki a tőzsde jövőbeni elmozdulására és az időjárás jövőbeni alakulására. Az, hogy melyiket választjuk, rajtunk múlik. A magyar származású tőzsdeguru, André Kostolanyi, akinek szavait nemhiába idézik oly sokszor a gazdasági életben világszerte, egyszer azt mondta: a tőzsdét forrón kell szeretni és hidegen kezelni. Elfogulatlanul állíthatjuk, hogy hőmérséklet-tőzsde viszonylatban ezzel teljesen egyet tudunk érteni.

Kántor Endre