Kereskedés az időjáráspiacon

Bizonyos társaságok, piaci szereplők költségvetésében nagy érvágást jelenthet a lanyha tél, a hűvös nyár vagy akár egy aszályos időszak. Ezek, a gyártási, illetve termelési és eladási tervekbe be nem kalkulálható tényezők sokat ronthatnak egy cég eredményén, és ez nagyon extrém esetben akár csődhöz is vezethet. De mit tehet egy társaság, hogy kivédje az időjárás okozta anyagi veszteséget? Tőzsdézik, méghozzá meleggel vagy hideggel, esővel vagy faggyal.

Forrás: EPA

Amennyiben tehát egy klímaberendezéseket gyártó cég attól tart, hogy eladásai megcsappannak, mert hűvös nyár lesz, és az ebből származó veszteséget fedezni szeretné, köthet arra szerződést, hogy bizonyos napokon 18 fok alá csökken a hőmérséklet. Amennyiben ez bekövetkezik, az ügylet volumenének megfelelően kap egy pénzösszeget, amellyel fedezheti az eladások kieséséből származó veszteségét. Mint a "hagyományos" érték- vagy árutőzsdén, itt is megtaláljuk az ellentétes oldalt, aki attól tartott, hogy túl meleg lesz a nyár - mondjuk egy aszálytól tartó mezőgazdasági társaság - annak ellentétes ügylete fedezi a klímaberendezést gyártó cég által bezsebelt összeget, vagyis a többszereplős piac teljes egészében saját magát finanszírozza. Nagy része van ebben azoknak a spekulánsoknak, akik ugyancsak a hagyományos piacokhoz hasonlóan kimondottan a megkötött ügyletek árainak eltéréseiből remélnek hasznot. Ők a gabonapiacon lévő spekulánsokhoz hasonlóan időjárási kontraktusokra kötnek eladási és vételi opciókat - adják-veszik a különböző termékeket anélkül, hogy valójában a hőmérséklet ingadozása által okozott károkat fedeznék, és a vétel illetve eladás közötti hasznot zsebelik be.

Kik kötnek fedezeti ügyletet az időjárás-tőzsdén?

Néhány példa arra, milyen cégeket befolyásol közvetlenül az időjárás: az áram- és gázszolgáltatókat, akiknek a bevétele függ attól, milyen hideg a tél, illetve milyen meleg a nyár; a mezőgazdasági cégeket, mivel az aszályos időszak, vagy a fagy árt a termésnek; az építőipart, ahol egy elhúzódó tél, eső, hó és hideg lassítja az építkezést; az üdítőital-gyártókat és forgalmazókat, akik megcsappant fogyasztásra számíthatnak pár fokos hőmérséklet-csökkenésnél; a vendéglátóipart és a turizmust: a hűvös nyár és lanyha, hó nélküli tél miatt elmaradnak a turisták; a költségvetési intézmények, ahol egy átlagosnál keményebb télen hatványozottan megugranak az utak karbantartási költségei - és még sorolhatnánk.

Az időjárás-tőzsde fontos szereplői még a biztosítók és a pénzintézetek. Az utóbbiak közvetítő szerepet vállalnak, ők adják a know-how-t egy ügylet megkötéséhez. A biztosítok pedig a már említett természeti katasztrófák ellen nyújtanak védelmet. A biztosítás azonban nem olyan rugalmas instrumentum, mint egy opciós szerződés. Egy opció bármikor gazdát cserélhet, míg egy időjárási biztosítás a hagyományos módon működik: a rendszeres díj ellenében fedezi az esetleges kárt.

A HDD kiszámolása egyszerű mutatvány: 25 HDD például azt jelenti, hogy a napi átlaghőmérséklet 40 Fahrenheit-fok (65-40 = 25). A CME HDD-indexe az egy hónapban lévő napok megszorzása a HDD-vel. Például, amennyiben egy városban novemberben az átlag napi HDD 25 volt, novemberben pedig 30 nap van, akkor a HDD-index 750 volt arra a városra (25x30 = 750). A CDD kiszámítása ugyanez fordítva: 10 CDD azt jelenti, hogy 75 Fahrenheit-fok van. Amennyiben a 30 napos júliusban ez a napi átlag CDD, a júniusi CDD-index 300 lenne. A HDD és CDD minimális árelmozdulását (tick) 100 dollárban határozta meg a CME, a két indexre kötendő ügyletek nominális értékét pedig minden HDD, illetve CDD után 20 dollárban. Azaz, a fent említett novemberi HHD nominális értéke 15 000 dollár, ha az 1,00 foknap-pontot elmozdul, le- vagy felfelé, az 100 dollárt ér.

Amennyiben egy vállalat azt gondolja, hogy kemény tél következik, és érdemes erre fedezeti ügyletet kötni, és a téli foknapok historikus adataiból azt olvassa ki, hogy az elmúlt 24 évben minimum 1409 HDD volt és maximum 1964 HDD volt, tehát átlagban 1644 HDD, a téli időjárás-előrejelzés szerint az átlagosnál hidegebb tél várható akkor eldöntheti, hogy mit tesz: vállalja a hidegebb tél által okozott károkat, vagy fedezeti ügyletet köt. Opciós ügyletet például, ahol 1750 HDD-re vásárol 100 kontraktust. Ennek meghatározott prémiuma van, amit a vevő fizet az eladónak. Tegyük fel, hogy ez 310 ezer dollár, ezért az összegért veszi meg a vállalat a 100 kontratusnyi 1750 HDD-t. Amennyiben a HHD-index a meghatározott időszakra 1750-t meghaladó lesz, vagyis hidegebb tél lesz, mint amit az 1750-es HDD feltételez, akkor a valódi HDD és az opció közötti szorzat értékét kapja meg a vállalat, megszorozva az úgynevezett foknap-pont (tick) értékkel. Tegyük fel, hogy 1900 HDD lett az index, ebben az esetben a képlet (1900-1750) szorozva 100 kontraktussal, szorozva 100 dolláros tick-el, mínusz a prémium értéke lesz a hozam. Vagyis (1900-1750)x100x100-310 000 = 1 190 000 dollár. Ezzel az összeggel fedezheti a vállalat a hideg tél miatti veszteségét. Persze előfordulhat, hogy a megadott HDD értéknél alacsonyabb lesz, vagyis melegebb lesz a tél - ebben az esetben a vállalat ráfizet, viszont akkor sokkal kisebb a karbantartási ráfordítás. (Az adatokat Dr. Hornok Attila, az MVM Rt. szakértőjének 2003 június 20-án, a 8. Gázkereskedelmi konferencián tartott előadásából vettük - a szerk.) De hogy dönti el a vállalat, hogy opciós ügyletet köt vagy más instrumentumhoz fordul? Ezért érdemes az elemzőkhöz fordulni.