Gyorsít vagy tompít az euró

Leginkább a társadalom és a gazdasági szereplők támogatása hiányzik az euró magyarországi bevezetéséhez - derült ki a pénzügyminiszter és a jegybankelnök szavaiból egy szerdai konferencián. Járai Zsigmond MNB-elnök szerint az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése nélkülözhetetlen és hasznos a magyar gazdaság számára, míg Surányi György volt jegybankelnök úgy véli: a kritériumrendszer fékezi a növekedést, és előbb-utóbb magától összedől.

Ellentmondásosnak és voluntaristának nevezte a maastrichti konvergencia-kritériumokat felszólalásban Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. A közgazdász emlékeztetett: az euró bevezetésének alapjául szolgáló egyezmény egyensúlyi államháztartást ír elő a valutauniós tagországok számára, amitől ideig-óráig néhány százalékkal el lehet térni. Surányi György szerint ez az előírás komolytalan, hiszen ha minden tagállam államháztartása egyensúlyban lenne, nem volnának megtakarítások, így hozamgörbéről sem lehetne beszélni. Ráadásul a kritériumok figyelmen kívül hagyják az államháztartás szerkezetét és annak méretét is, vagyis azt, hogy a gazdaságban megtermelt jövedelem mekkora részét gyűjti be és osztja el újra az állam. További hiba a BKÁE tanára szerint, hogy a hiány számbavételekor nem veszik figyelembe a magánszektor megtakarításait.

Surányi György nem tarja jónak az eurózóna által megkövetelt, 2-3 százalék körüli inflációs pályát sem. A volt jegybankelnök szerint az Unióhoz most csatlakozó, felzárkózó gazdaságok 3,5-5 százalékos infláció mellett képesek a legnagyobb ütemű növekedésre.

A központi bank volt vezetője úgy látja, hogy a művi stabilitási előírások csak növekedési áldozat árán tarthatók be, vagyis a mutatók minden áron való betartatása fékezi a gazdasági növekedést. Ezért szegi meg egyre több valutauniós tagország a konvergencia-kritériumokat, amelyek a csatlakozó országok felzárkózó gazdaságaitól még több áldozatot követelnek. Surányi György mindezek miatt úgy véli, hogy Magyarország számára csak akkor lehet előnyös az euró gyors bevezetése, ha a döntéshozók kiindulópontja szerint a kormány és a jegybank csak felelőtlen gazdaságpolitikát tud folytatni: ebben az esetben ugyanis a növekedési áldozat a kisebbik rossz.

Surányi ezért a kormánynak azt javasolta, hogy ne vállaljon kötelezettségeket az euró bevezetésének időpontjára vonatkozóan, és májustól, uniós tagállamként bírálja a maastrichti kritériumokat; ha ettől nem is, de belső ellentmondásaitól előbb-utóbb összedől a rendszer, melynek elmúltával minden tagállam zavartalanul élvezheti a közös pénz nyújtotta előnyöket.