Gyorsít vagy tompít az euró

Leginkább a társadalom és a gazdasági szereplők támogatása hiányzik az euró magyarországi bevezetéséhez - derült ki a pénzügyminiszter és a jegybankelnök szavaiból egy szerdai konferencián. Járai Zsigmond MNB-elnök szerint az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése nélkülözhetetlen és hasznos a magyar gazdaság számára, míg Surányi György volt jegybankelnök úgy véli: a kritériumrendszer fékezi a növekedést, és előbb-utóbb magától összedől.

A kockázatok mérséklése, a spekulációs támadások elkerülése szempontjából sürgető Magyarország valutauniós tagsága; kis és nyitott gazdaságok számára ugyanis az árfolyam-stabilitás a legfontosabb - mondta Oblath Gábor, a Monetáris Tanács tagja.

A közgazdász közölte: az euró bevezetésének legfontosabb feltétele a monetáris stabilitás támogatottsága. Oblath Gábor szerint a "stabilitás kultúrája" legalább három pilléren nyugszik: a kabinet nem ígér és nem költ többet, mint amennyit a monetáris stabilitás lehetővé tesz; a munkavállalók bérkövetelései sem kezdik ki a monetáris stabilitást; végül a munkaadók sem növelik a termelékenység-javulásnál nagyobb ütemben alkalmazottaik fizetését. A Monetáris Tanács tagja ezért úgy vélte, hogy társadalmi-gazdasági egyezség szükséges a közös pénz bevezetéséhez, és a konvergencia-kritériumok teljesítése ehhez képest formalitás.

Oblath Gábor óvott attól is, hogy az emberek reálbérük érezhető növekedését várják az euró bevezetésétől. Az Unió statisztikai hivatala, az Ecostat adatait idézve elmondta, hogy 2002-ben az egy főre jutó magyar GDP 53 százaléka volt az uniós átlagnak, csakúgy, mint a magyar árszínvonal az uniós árszínvonalnak; ezzel szemben a nominális bérek reálértéke Magyarországon az uniós 63 százaléka volt, vagyis az adatok alapján gyors reálbér-növekedés valószínűtlen. Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke szerint viszont az Ecostat hibásan számítja a vásárlóerő-paritást (vagyis azt, hogy adott országban mennyi pénzért lehet ugyanazt az árukosarat megvásárolni - a szerk.), és a hibás képlet miatt a csatlakozó országok nemsokára elérhetik az uniós átlag 75 százalékát, azt a szintet, ami után már nem jár támogatás az EU strukturális alapjából.