Jogszerű és jogellenes sztrájk

Magyarországon 3,8 millió munkavállalót foglalkoztatnak különböző méretű vállalatok, e dolgozóknak csupán egy része rendeződhet szakszervezetekbe, s élhet a sztrájk fegyverével. Az Üzleti Negyed alábbi összeállítása azzal foglalkozik, ki, milyen helyzetben, milyen feltételek mellett indíthat sztrájkot.

A Munka Törvénykönyve tavaly július óta rendelkezik a munkaerő-kölcsönzésről, azaz a más munkáltatótól határozott időre átvett munkavállalók foglalkoztatásáról. Lényeges szabály, hogy tilos a munkavállalót kölcsönözni - azaz sztrájktörőket alkalmazni - a munkáltató olyan munkahelyére, telepére, ahol sztrájk van, mégpedig a megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig.

A jogellenes sztrájkban részt vevő munkavállaló szerződésszegéssel nem végez munkát, ebből következően annak idejére nem igényelhet munkabért.

A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok, azonban a sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - díjazás (azaz munkabér), és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás őt sem illeti meg. Erre az időre a szakszervezeti választott tisztségviselő sem jogosult díjazásra és munkaidő-kedvezményre sem.

Társadalombiztosítási szempontból a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként veszik figyelembe.

Amennyiben

• nem tartják be az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályokat, illetve a sztrájktörvény előírásait,
• Alkotmányba ütköző cél érdekében szerveznek sztrájkot,
• a sztrájkot kezdeményező fél olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben szervez sztrájkot, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés munkaügyi bírósági hatáskörbe tartozik,
• a sztrájkot kezdeményező fél a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében szervez sztrájkot, a kollektív szerződés hatályának ideje alatt - a sztrájk jogellenes.

A jogszerűség, illetve jogellenesség megállapítását az a fél kérheti a Munkaügyi Bíróságtól, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. Az erre irányuló kérelmet a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben több munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálásában a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes. A bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, végzéssel határoz az ügyben, s főszabály szerint a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Az érintett feleket csak akkor hallgatja meg a bíróság, ha e nélkül nem tud érdemi határozatot hozni. A végzés ellen fellebbezéssel élhetnek a felek.

A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása elsősorban azért lényeges, mert a jogellenes sztrájkban való részvétel munkavállalói kötelezettségszegésnek minősül, s mint ilyen, akár felmondási ok is lehet. A jogszerű sztrájkot kezdeményező, illetve az abban részt vevő dolgozóval szemben viszont semmilyen hátrányos munkáltatói intézkedés nem tehető.

(Üzleti Negyed)