2010-ben lesz magyar euró

Növekedési áldozat nélkül 2010-ben csatlakozhat Magyarország a valutaunióhoz - ismertette Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kormány által jóváhagyott, 2005-2008 közötti középtávú gazdasági programot. A Felzárkózás gazdasági programja címet viselő dokumentum ezzel együtt nem zárja ki a közös európai fizetőeszköz 2009-es bevezetését sem. A program a következő két évben 1,5-2 százalékos éves reálbér-emelkedéssel számol.

Reálisnak tartják az elemzők a kormány csütörtökön nyilvánosságra hozott felzárkózási programját, és az euró bevezetésének 2010-es céldátumát. A 2005-2008 között felvázolt gazdasági pálya reális, óvatos és összhangban van a piaci várakozásokkal, mondta Barcza György, az ING Bank vezető elemzője.

A sarokszámok nem okoztak meglepetést, újdonság volt azonban a programban megjelenő gazdaságpolitikai irányvonal, amely középtávon adócsökkentéssel és a kiadások mérséklésével számol, mondta az elemző, aki szerint a piacokat nem fogja befolyásolni a program közzététele.

Amennyiben a program hitelessé válik, Barcza György szerint az legalább 50-70 bázispontos hozamcsökkenést eredményezhet. Ennek azonban egy megalapozott 2005-ös költségvetés a feltétele. A befektetők a 2006-os parlamenti választások miatt óvatosak, és kivárnak az elemző szerint.

A most csatlakozott környező országok közül Magyarországn van a legkedvezőbb kiinduló helyzet az euró bevezetéséhez, Barcza György szerint. Bár Szlovákia most bejelentette, hogy 2008-2009-ban szeretne csatlakozni az euróövezethez, korábban Csehországgal és Lengyelországgal együtt óvatosan fogalmazott az időzítésről.

Csehországban a hazainál magasabb a költségvetési hiány, Lengyelországban pedig jelentős a politikai bizonytalanság, mondta az elemző. A szlovákok ugyan jobban állnak, a jövedelmek azonban alacsonyabbak, a felzárkózás korábbi szakaszában vannak és jelentős kockázata van annak, hogy a reformok ellen erős társadalmi nyomás alakulhat ki, mondta Barcza György.

A felzárkózási programban 2008-as határidővel szereplő makrogazdasági mutatók reálisak, mondta a távirati irodának Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési vezetője. Ezeket 2008-ig teljesíteni gazdaságpolitikai akarat kérdése, a befektetési szakember szerint. Kihívás lesz azonban, hogy a mutatók teljesítése érdekében hozzá kell nyúlni az ellátórendszerekhez, a versenyképesség javítása érdekében például az oktatási rendszerhez, tette hozzá. Kérdés, hogy az ellátórendszerek reformja milyen kezdeti költségekkel jár majd, és ez mennyire illeszthető a meghatározott pályába, mondta Duronelly Péter.