A nemzeti érzésben bíznak a szeszesital-gyártók

Tartanak a külföldi konkurenciától a magyar sör- és szeszesital-gyártók, akik szerint az Unióban eltöltött első néhány hónap kritikus időszak lesz: ekkor dől el, hogy a magyar fogyasztók elpártolnak-e a hazai márkáktól az olcsóbb, és több esetben gyengébb minőséget jelentő külföldi konkurenciához. A borászok állítják: felkészültek a versenyre.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének megbízott elnöke szerint az alacsony beltartalmú külföldi sörök komoly kihívást jelentenek a magyar iparnak, negatívan hatnak a tevékenységre, ezért rövid távon fel kell venni a kesztyűt. László Attila szerint ez azt jelenti, hogy a magyar gyártók is elkezdenek a szakmában ún. "German Sounding" (németnek kinéző - a szerk.) söröket gyártani. Ez azért negatív, mert a sör beltartalmának hígulását jelenti. Az alacsony árak csak leértékelődés árán hozhatók létre, "normál" sört nem lehet ennyiért előállítani, mondta a szakember.

A komoly árverseny jelentős profitkiesést fog okozni a magyar gyártóknak, mondta László Attila, aki szerint a fogyasztókat meg kell győzni arról, hogy mi a márka, mi a minőség. Csak a vásárlói támogatással lehet megoldani ez a problémát - tette hozzá a megbízott elnök. Ez azonban nehéznek bizonyulhat: a nadrágszíj megszorításával ugyanis az iparban eddig megszokott támogatások, promóciók, játékok többségét László Attila szerint el lehet felejteni.

Hosszú távon vagyok optimista, rövid távon nem - nagyon sajnálom a tízmilliárdokat, amit befektettünk a márkákba és a technológiák világszintűre emelésébe, mondta László Attila, aki szerint azért nem kell senkinek a halálhírét kelteni. A három legnagyobb márka, a Soproni, Borsodi és az Arany Ászok piaci részesedése még mindig 55 százalék fölött van. Emellett kedveltek a prémium és szuperprémium kategóriájú sörök is. Nem szabad leírni ezeket a márkákat, a szakember szerint. Össze kell húzni a nadrágszíjat, és igen komolyan kell meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy valódi söröket igyanak, tette hozzá László Attila.

A fogyasztók meggyőzése azonban nem lesz könnyű feladat. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint honfitársaink 1-2 forint árkülönbség miatt könnyen váltanak márkát és vásárlási helyet is.

A nagy gyártók az unión kívülről is bombáznak

A magyar sörgyártóknak - a fent említetteken kívül - még egy problémával szembe kell nézniük: május 1-vel ugyanis nem csak a EU-országokban szűnik meg a vámteher, hanem a bővítésben később sorra kerülő országokban is 0 százalék közeli mértékűre csökken. Itt elsőként Horvátországot és Romániát érdemes említeni, ahol a vámteher 0-1,5 százalék közötti lesz. Ezekben az országokban jelentős gyártókapacitások vannak és Magyarországon még ismeretlen, piacbarát kiszerelési formák. Ilyenek például a 1,5-2 literes PET (polietilén) palackok, amelyeknek durván 30 napos eltarthatósága van. A keleti és délnyugati országrészben László Attila szerint komoly konkurenciát jelentenek az ilyen import sörök. Horvátországban a dán Carlsberg például jelentős gyártókapacitást hozott létre és Nagykanizsa környékére már szállítja termékeit.