A nemzeti érzésben bíznak a szeszesital-gyártók

Tartanak a külföldi konkurenciától a magyar sör- és szeszesital-gyártók, akik szerint az Unióban eltöltött első néhány hónap kritikus időszak lesz: ekkor dől el, hogy a magyar fogyasztók elpártolnak-e a hazai márkáktól az olcsóbb, és több esetben gyengébb minőséget jelentő külföldi konkurenciához. A borászok állítják: felkészültek a versenyre.

A Zwack Unicum Rt. sajátos helyzetben van: érintett saját termékeivel az olcsóbban beáramló import termék miatt kialakuló árversenyben, az általa importált italok tekintetében, és a közös piac nyújtotta lehetőségekben export-termékeivel.

A magyarországi égetett szeszesital-piac vezető társasága a tavalyi 0 százalékos vámkontingens bevezetése után már márciustól átlagosan 20 százalékkal csökkentette az általa forgalmazott Johnnie Walker skót whisky és mintegy 15-17 százalékkal a Baileys ír krémlikőr listaárát, mondta az [origo]-nak Kerényi Péter kommunikációs igazgató.

Kerényi Péter szerint a közös piacon csak a valóban erős magyar márkák lesznek képesek majd állni a versenyt. A Zwack Unicum Rt. bízik saját gyártású márkái erejében, és ezért nem bocsátkozik lefelé mozgó árspirált eredményező árversenybe, hanem stratégiája szerint saját márkáit minden lehetséges marketing-eszköz igénybevételével erősíti, mondta Kerényi Péter.

A fokozott belföldi versenyből adódó kihívás mellett a Zwack lehetőségeket is lát a vámkorlátok megszűnésében, hiszen a többi csatlakozó ország eddig védett piacain - így többek között Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, ahol nagyon magas vámterhek voltak eddig -lényegesen versenyképesebb pozícióban lehet jelen, mondta a kommunikációs igazgató.

Az alkoholturizmus sem kedvez a hazai gyártóknak

Sarkalatos pont minden szeszesitalnál a jövedéki adó kérdése. Az adómértékeket a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács szerint olyan szinten kellene meghatározni, hogy a fogyasztók inkább magyar italokat vigyenek külföldre, mintsem onnan hozzanak be hasonló termékeket. A legálisan behozható szeszes italok mennyisége ugyanis megnő az uniós csatlakozással: sörből például 220 üveget lehet személyenként legálisan behozni, a szlovák jövedéki adók pedig sokkal alacsonyabbak a magyaroknál - ezért a sör olcsóbb.

A jövedéki adó kérdése a söröknél azonban majdnem eltörpül az ágazatot érintő változások mellett. A magyar söripar már 2003 január elseje óta ki van téve az olcsó, alacsony beltartalmú (tehát hígabb), átlagosan 2,6 százalékos külföldi sörök versenyének. Tavaly félmillió hektoliter ilyen ital áramlott az országba, 89-99 forintos áron, idén az árak 99-105 forint között alakulnak. A probléma nem csak az, hogy például Németországban az ilyen sör eladhatatlan, és ezért van nálunk, hanem az, hogy ezek az italok, amelyek inkább a vízhez, mint sörhöz közeliek, leértékelik a piacot, mondta a Magyar Sörgyártók Szövetségének megbízott elnöke, László Attila.

Egyesek szerint a folyamat a nagy nemzetközi áruházláncok lobbizására indult el. Németországban például akkora kapacitás szabadult fel dobozos kiszerelésű söröknél hektoliterben kifejezve, mint amennyi az éves magyar fogyasztás.