Járai: Nagyobb fegyelemre van szükség

Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Járai Zsigmond szerint Magyarországnak nagyobb fegyelemre van szüksége a monetáris unióra való felkészülésben, és nem kell sietnie az eurózóna "előszobájának" minősülő ERM-2-es rendszerhez való csatlakozásban.
Vágólapra másolva!

Londoni feltörekvő piaci elemzők helyeslik Járai Zsigmond jegybankelnök felvetését, miszerint a magyar eurócsatlakozás halasztása esetén halasztani kellene az európai átváltási mechanizmusba (ERM-2) való belépést is. Londoni elemzői vélemények szerint az sem kizárt, hogy Magyarország csak 2007-ben lép be az eurózóna-tagság előtt kötelező árfolyammechanizmusba.

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégája hétfőn a távirati irodának azt mondta: mindig rejtély volt számára, hogy a magyar kormánynak miért olyan sürgős az ERM-2-es tagság. Cluse szerint a jelentős ikerdeficittel és a valószínűleg túlértékelt forintárfolyammal jellemzett jelenlegi makrokörnyezetben jelentős kockázatokkal járna, ha a forintot most bevinnék az euróövezeti árfolyamrendszerbe.

Az elemző szerint ezért lenne értelme a halasztásnak, mert ez lehetővé tenné a döntéshozóknak olyan feltételek kialakítását, amelyek stabil viszonyokat teremtenének az ERM-2-es tagsághoz. A költségvetési és a pénzügypolitika továbbra sem tűnik jól összehangoltnak, az elemző szerint.

Nem jó a korai euróövezeti tagság

A UBS térségi stratégája szerint Magyarországnak 2005 végén, esetleg 2006 elején kellene belépnie az ERM-2-be. Dwyfor Evans, a Bank of America londoni irodájának feltörekvő piaci elemzője szerint jelentős kockázatokat hordozna az ERM-2-es belépés úgy, hogy nincs pontosan meghatározott időpontja az euróövezeti csatlakozásnak. Evans szerint, ha egy ország jelentős ideig aláveti magát az ERM-2-beli korlátoknak, az megnöveli a valuta elleni spekuláció lehetőségét. Márpedig az esetleges mostani belépéssel a forint potenciálisan négy-öt évet is elidőzne az ERM-2-ben, és mint most, továbbra is plusz-mínusz 15 százalékos sávban kellene tartani a forintot, mondta az elemző.

A Bank of America vezető elemzője a korai euróövezeti tagságra nem törekvő, és az ERM-2-beli időszakot a lehetséges minimumra, két évre korlátozó cseh terveket nevezte a helyes eljárásnak. Evans szerint a Bank of America jelenleg 2009-re jósolja a magyar euróövezeti csatlakozást, de valószínűleg ez sem a legreálisabb időpont, a csatlakozás jó eséllyel kitolódik 2010-ig. Ezért, és a jelenlegi inflációs és egyéb makroösszetevők ismeretében az elemző nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország 2006 előtt az ERM-2 tagja lesz, de elképzelhetőnek nevezte a 2007-es belépést is.

Árnyék ERM-2 most is érvényben van

A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) hétfőn kiadott napi feltörekvő piaci helyzetértékelése szerint azonban az ERM-2-beli tagság halasztása éppen azt a kérdést veti fel, hogy ebben az esetben az MNB miért tartaná fenn a saját árnyék-ERM-2-jét. A Dresdner elemzői szerint Járai Zsigmond felvetése esetleg a teljes lebegtetés előkészítéseként és értelmezhető, amivel következetesebbé válna az inflációkövetés politikája, és javulna a pénzügypolitika hitelessége.

A Bank of America szakértője szerint a késedelem nem indokolná a forint jelenlegi plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávjának feladását. Evans előnyösnek nevezte, hogy a forintra már érvényben van egy kvázi ERM-2, az uniós átváltási mechanizmus egyéb megszorításai nélkül. Hozzátette: most már minek feladni ezt a rendszert, amikor két-három éven belül a forint úgyis visszalépne egy hasonló sávba.