Sokan Bokrost látnák szívesen a pénzügyi tárca élén

Meglehetősen radikális véleményt fogalmaztak meg olvasóink a közel két héttel ezelőtti pénzügyminiszter-váltással kapcsolatban. Az olvasók többsége Bokros Lajost látná szívesen a pénzügyi tárca élén, ugyanakkor Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszterben kevesen bíznak.

Bokros szerint elérkezett az ideje annak, hogy visszavonják a jómódúakat támogató, felesleges jóléti kiadásokat, ezért a családi pótlékot és minden egyéb, gyermekek után járó juttatást ismét és kizárólag rászorultság-alapon kellene folyósítani. A szakember mindezek mellett szükségesnek látja a lakásvásárláshoz, -építéshez felvehető hitel kamattámogatásának megszüntetését, továbbá az ehhez kapcsolódó adókedvezmény teljes leépítését. Ezt Bokros Lajos azzal indokolja, hogy a jelenlegi rendszer "elsősorban a folyósító pénzintézeteket, másodsorban pedig a minél nagyobb hitelt felvenni képes gazdagokat támogatja".

Ugyancsak megszüntetné a volt pénzügyminiszter az ártámogatások túlnyomó többségét, egyebek között a 65 éven felüliek ingyenes városi utazását, továbbá a háztartási energia, víz, csatorna és szemétszállítási díj ártámogatását. Ezek helyett közvetlen támogatást javasol a közgazdász a valóban rászorulóknak, például "célzott csekk" formájában.

Eltorzult munkaerőpiac

Bokros Lajos pontjaiban kiemelten foglalkozott a munkaerőpiac helyzetével, amely szerinte egyedülálló módon eltorzult azáltal, hogy a költségvetési szféra dolgozóinak fizetése lényegesen meghaladja a magánszektor átlagát, ráadásul erre még komoly kedvezmények (pl. lakáshitel állami kezességvállalással) is rakódnak. Szintén negatívumként említi Bokros az állami alkalmazottak számának folyamatos növekedését és a főtisztviselői kar létrehozását. Megoldásként a szakmai bértáblák eltörlését, a teljesítmény szerinti egyéni javadalmazást és a mainál jóval nagyobb arányú létszámleépítést javasol a közgazdász, aki a kiemelt köztisztviselői kar mellett a diplomás minimálbért is megszüntetné.

Oktatási reformok

Az oktatás megreformálása kapcsán Bokros megjegyzi, hogy a jelenlegi kormány - csakúgy, mint elődei - sem képes szembenézni a tanári hivatás túlnépesedésével és az oktatási rendszer kínálatának eltorzulásával. Egy lehetséges megoldásként az oktatási és a munkaügyi tárca összevonását említi a volt pénzügyminiszter, így ugyanis összhangba lehetne hozni az oktatási rendszer kínálatát a munkaerőpiac várható keresletével. Bokros szerint a magyar növekedés egyik nagy gátja ugyanis az, hogy túl sok a diplomás, míg kevés a képzett szakmunkás hazánkban.

Bokros új alapokra helyezné a felsőoktatási rendszerek finanszírozását is: a főiskolák és egyetemek esetében megszüntetné az államilag folyósított fejkvótát mint finanszírozási formát. A központi költségvetés támogatásának a működés változó költségei helyett a beruházás és fenntartás fix költségét kellene fedeznie, így a változó költségeket - elsősorban az oktatók fizetését - a megemelt tandíj fedezhetné - fogalmaz Bokros.

A gyógyítás megreformálása

Az egészségügy egyik legnagyobb problémájaként említi Bokros Lajos, hogy "az egyén által elnyerhető szolgáltatások színvonala és az általa vállalt közterhek mértéke között semmiféle kapcsolat nincs, ami egyfelől aláássa a szóban forgó közterhek fizetésének készségét, másrészt a gyógyító intézményeket az állami költségvetési forrásokért vívott bürokratikus harcban, nem pedig a fogyasztók kegyeiért vívott versenyben teszi érdekeltté".

A pénzügyi szakember szerint a megoldás nem a gyógyítási szolgáltatások teljes magánosításában van, hanem az "öngondoskodás, illetve a szolidaritás finom egyensúlyának kialakításában".

Bokros Lajos úgy véli, hogy a fő tennivaló a fogyasztókért vívott verseny feltételeinek megteremtése, ami elsősorban többcsatornás finanszírozási rendszer kialakítását igényli. "Szigorúan egyensúlyőrző gazdálkodásra az állami betegbiztosítót csak akkor lehet rákényszeríteni, ha mellette megjelennek a piacelvű magánbiztosító pénztárak, amelyekbe a dolgozóknak kötelező belépniük. Az állami betegbiztosító továbbiakban csak az alapszolgáltatások körét és azt is csak részben finanszírozná, míg a szakrendelői és kórházi szolgáltatások költségeinek növekvő hányadát a magánbiztosítók fedeznék" - fogalmaz Bokros, aki azt is hozzátette az egészségügy megreformálása kapcsán, hogy fontos lenne a magánbiztosítók nagyfokú szerződési szabadsága a gyógyító intézmények felé, ez ugyanis erős versenyre kényszerítené a kórházakat és szakrendelőket.