Nőtt a csatlakozók hiánya és adóssága

Vágólapra másolva!
Magyarország költségvetési hiánya és államadóssága, hasonlóan sok más csatlakozó államéhoz, számottevően nőtt 2002-ben, mutatja ki az Európai Bizottság múlt hét végén közzétett elemzése.
Vágólapra másolva!

A magyar költségvetési hiány a 2001-es 4,7 százalékról 9,2 százalékra ugrott, ami elsősorban a közszférában kimutatható erős reálbér-növekedésnek tudható be. A tíz csatlakozó ország átlagos költségvetési hiánya szintén nőtt, a 2001-es 3,8 százalékról 4,7 százalékra. A tíz ország helyzetének romlása a ciprusi, a magyar, a lett és a lengyel hiány növekedésének tudható be, a többiek javítottak mutatóikon. Idén tovább bonyolódhat a helyzet: a Bizottság várakozásai szerint Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Málta faraghat le költségvetési hiányából, míg a többi államban várhatóan romlani fog a helyzet - írja a Bruxinfo.

A teljes magyar államadósság GDP-hez viszonyított mértéke szintén romlott: míg 2001-ben 53,4 százalék volt, tavaly 56,3 százalékra nőtt (ezzel még mindig a 60 százalékos maastrichti korlát alatt maradva). A tíz csatlakozó ország átlagadóssága 36,9 százalékról 40 százalékra nőtt, ami mutatja, hogy Magyarország a csatlakozó államok között az eladósodottabbak közé tartozik (csak Málta előz meg bennünket). A csatlakozók többsége ebben a tekintetben optimistán szemlélheti az eurócsatlakozás feltételeit: ötven százalékuk államadóssága még a harminc százalékot sem éri el, és egyedül Málta van a közös pénz bevezetését elvben kizáró hatvan százalék felett. 2003-ra további romlást prognosztizál a Bizottság, 41,2 százalékos átlagos államadósságot jósol a tíz csatlakozó országnak.

Bruxinfohttp://www.bruxinfo.hu

A Bizottság egészében véve optimista a hosszú távú gazdasági perspektívákat illetően a csatlakozó államokban, rámutatva, hogy ezen országok nagy részét viszonylag alacsony hiány és gyors gazdasági növekedés jellemzi. A stabil bővülés az érintettek nagy részében középtávon is fenntarthatónak tűnik a bizottság véleménye szerint.

Az euró bevezetése 60 százalék alatti államadósságot, 3 százaléknál kisebb költségvetési hiányt és az eurózóna három legalacsonyabb inflációjú államának átlagos inflációjától legfeljebb 1,5 százalékkal eltérő éves drágulást követel meg. Az euró bevezetésekor nem egy állam esetén az Európai Unió jótékonyan szemet hunyt bizonyos adatok felett: Belgiumnak és Olaszországnak az államadóssága volt sokkal nagyobb az elvileg engedélyezettnél, Írországban pedig az infláció volt sokkal magasabb, mint amit a stabilitási és növekedési paktum lehetővé tesz. Ugyanakkor az uniós szakértők újabban nemigen javasolják a csatlakozó államoknak, hogy elsiessék a közös pénz bevezetését.