Százmilliárdos aszálykár

Több mint 50 éve nem volt az idei szárazsághoz hasonló időjárás Magyarországon, ami milliárdos aszálykárokat okoz a mezőgazdaságból élőknek. A korábbi évek átlagánál 30-40 százalékkal kevesebb burgonya-, és gabonatermés várható.

Az aszály miatt a korábbi évek átlagánál 30-40 százalékkal kevesebb burgonyatermés várható, ezért valószínűleg jelentős burgonyaimportra lesz szükség az év folyamán - írja a Napi Gazdaság. Hasonlóra az utóbbi 30 évben csupán kétszer volt példa. Magyarországon, az éves termelés - az időjárástól függően - 850 ezer és 1 millió tonna között alakul, míg a belső szükséglet 600-700 ezer tonna körül van.

Az egy főre jutó belső fogyasztás évről évre csökken hazánkban. Amíg a hetvenes években 80 kilogramm volt, addig 2002-ben már csak mintegy 60 kilogramm volt az átlag. Nyugat-Európában - különböző feldolgozott formákban - több burgonyát fogyasztanak, Hollandiában évente 180, Németországban pedig 200 kilogrammot fejenként. Magyarországon jelenleg mintegy százezer ember él burgonyatermesztésből, akik 60 ezer hektáron termelnek.

A gabonafronton is krízis van

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint krízishelyzet alakult ki a gabonatermesztésben is, mivel az aszály miatt jelentősen csökkennek a terméshozamok. Őszi búzából várhatóan átlagosan hektáronként 2,8-3 tonna termést lehet majd betakarítani, árpából pedig 2-2,2 tonnát. Átlagos években a búza hektáronkénti hozama 4-4,5 tonna körül mozog. Őszi árpából pedig átlagosan 3-4 tonnát takaríthatnak be a termelők tájegységtől függően hektáronként.

A legtöbb megyében még a 3 tonnát sem éri el a búza termésátlaga, csupán Baranyában, Tolnában és Győr-Moson-Sopron megyében számíthatnak a gazdálkodók a jelzettnél jobb, 4 tonna körüli termésre. A MOSZ számítása szerint a gabonatermelők hektáronként 30-40 ezer forintos veszteséggel számolhatnak a búzánál még kedvező ár esetén is.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében félidőnél tart a Péter-Pál napnál korábban megkezdett aratás; a betakarított mennyiség még a legpesszimistább becsléseket is alulmúlja, lehet, hogy búzából 2 tonna alatt lesz a hektáronkénti termésátlag, ami az 1940-es évek termelési eredményeinek felel meg - közölte Gombár Mihály, az FVM megyei hivatalának vezetője. Június közepén még a 113 ezer hektáron elvetett őszi búzából, átlagban 2,2 tonnát vártak a gabonatermesztők.

A 15 ezer hektár őszi árpa felét szintén learatták, ebben az esetben az előzetes becslések beváltak, azaz hektáronként körülbelül 2 tonna a termésátlag, de van olyan terület, ahonnan e mennyiségnek csak a felét takarították be.

Gyümölcsből kielégítő lesz a termés

Az évtizedek óta nem tapasztalt hideg tél ellenére elfogadható lesz a nyári gyümölcsök terméshozama, ám a rendkívüli szárazság miatt minőségi problémákkal szembesülhetnek a termelők - nyilatkozta az [origo]-nak Lux Róbert a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára. A kevés csapadék miatt a szemek nem nőnek meg a kívánt méretre, így a külföldi vevők nem veszik meg az amúgy jó ízű termést. Kajszibarack esetében például 45 mm-esnél nagyobb darabokat vesznek át exportra, ám ezt a méretet szinte csak öntözéssel lehet elérni.

A terméktanács főtitkára problémának nevezte, hogy nincs - részben az ivóvízkincsre hivatkozva - egységes öntözési program, ami miatt a magyarországi 70 ezer hektár gyümölcsösnek csupán a 16 százalékát locsolják. Lux Róbert szerint évi 300 mm vízzel már megoldódna a probléma, ami a Duna mintegy 16,5 órás vízhozamának felel meg.

Az árak szempontjából jó a rendkívüli kánikula, ugyanis az elmúlt napok időjárása meggyorsította az érést, így az átlagosnál hamarabb csökkenhetnek az egyes gyümölcsfajták árai. A dinnye ára az utóbbi napokban máris jelentősen csökkent: a múlt hét elején tapasztalt 150 forintos kilógrammonkénti ár, a hét végére már 90-110 forintra apadt. Jó pár gyengébb év után, a kajszibarackból is rendes termés ígérkezik, így várhatóan még jelentősen csökkeni fog a jelenlegi 250-300 forintos kilónkénti ár.