December elején lesz a görög népszavazás
2011. november 02. 08:34
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
December elején lesz a görög népszavazás
Görögországban december legelején lesz a népszavazás, amelynek hétfői bejelentése után eladási hullám söpört végig a pénz- és tőkepiacokon, mert bizonytalanná vált a görög adósságrendezés. A csütörtöki G20-csúcs előtt szerdán rendkívüli Merkel-Sarkozy találkozót tartottak, amelyhez később csatlakozott a görög miniszterelnök is. Az egyeztetések csütörtök délelőtt folytatódnak, a tárgyalásokon részt vesznek azok az eurózóna államok, akik egyben a G20 tagjai is. Az [origo] percről-percre tudósítása.
Cikkünk folyamatosan frissül82 bejegyzés
A görög emberek választhatnak
"Nem hagyhatjuk, hogy az eurót elpusztítsák, nem akarjuk hagyni, hogy Európát lerombolják" - idézi a francia elnök szavait a G20 csúcstalálkozó hivatalos twitter-blogja. Nicolas Sarkozy hozzátette: a görög emberek szabadon választhatnak, de "mi felelősek vagyuk az eurózóna stabilitásáért".
Lesznek akadályok az úton
A Görögország érdekében elfogadott pénzügyi mentőcsomag "határozott" alkalmazását kérte Európától szerda este Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója. "Az európai partnerek határozottságán és eltökéltségén múlik az október 27-én hajnalban elfogadott megállapodás életbe lépése, és az elkerülhetetlenül felmerülő akadályok leküzdése" - mondta Lagarde a Cannes-ban folytatott megbeszélésének szünetében.
"Természetesen lesznek akadályok az úton, néha nagyok is" - ismerte el Lagarde a Görögország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról tervezett népszavazásra utalva. Hozzátette ugyanakkor, hogy "ritkán látott még ekkora elszántságot az összehangolt fellépésre".
Kedden estek a piacok
A görög miniszterelnök Jeórjiosz Papandreu hétfő este bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek a megszorításokkal járó görög reformlépésekről, illetve péntekre bizalmi szavazást kért kormánya ellen. A népszavazás hétfői bejelentését azonban a görög kormány nem egyeztette kollégáival, így az teljesen váratlanul érte őket és a piacokat is. Az európai és amerikai tőzsdeindexek veszteségeket könyvelhettek el kedden, mivel a piac azzal számolt, hogy a népszavazás a reformcsomag biztos bukását jelenti, ami a rendezetlen görög államcsőd valószínűségét emeli. (A keddi események összefoglalóját itt olvashatja el.)
Decemberben lehet a görög referendum
A görög belügyminiszter szerdán reggel közölte, decemberben várható a népszavazás az uniós mentőcsomagról - írja az MTI. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a meglehetősen negatív nemzetközi fogadtatás és a kormánypárton belüli nézeteltérések ellenére megerősítette kedd este minisztereivel tartott válságtanácskozásán, hogy népszavazást akar kiírni az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomagról.
Az éjszakában nyúló, hétórás kormányülés befejeztével Iliasz Moszialosz kormányszóvivő bejelentette, a miniszterek egyhangúlag támogatják a miniszterelnök kezdeményezését, és a népszavazást "a lehető leghamarabb megrendezik azután, hogy kialakulnak a mentőcsomag legfontosabb részletei". Meg nem nevezett tisztségviselők viszont azt mondták, két miniszternek még mindig erős fenntartásai vannak a referendummal kapcsolatban, amely az első lesz azóta, hogy a görögök 1974-ben megszüntették a monarchiát.
Esés Tokióban - kép
A nemzetközi tőzsdéken kedden végigsöprő eladási hullám szerdán Tokióban folytatódott. A japán tőzsde vezető indexe, a Nikkei több mint 2 százalékos veszteséggel zárt szerdán a görög népszavazás bejelentése után kialakult bizonytalanság miatt.
Javított a forint keddhez képest
Szerda reggel fél nyolc előtt néhány perccel 305,79 forintot ért az euró a bankközi devizapiacon. A dollár ekkor 222,30 forintba került, míg a svájci frankot 251,58 forinton jegyezték. Ez azt jelenti, hogy valamivel erősebb lett a forint a keddi szintekhez képest, amikor 310 forint közelében is jártak a jegyzések.
Esést várnak a szakértők a magyar tőzsdén
A hosszú hétvége miatt hétfőn és kedden zárva volt a magyar tőzsde, vagyis a magyar részvények kimaradtak a keddi zuhanásból. Balásy Zsolt, a Concorde elemzője az MTI-nek azt mondta, szerda reggel határozottan barátságosabb a piaci hangulat, mint kedden, az elmúlt két kereskedési napon 10 százalékos veszteséget elkönyvelő DAX ugyanis várhatóan emelkedéssel kezd, így vélhetően elkerülhető, hogy az OTP 10, esetleg 15 százalékos limittel essen. Varga Zoltán, a Quaestor szakértője szerint elemzésében úgy vélekedett, hogy mivel a hazai piac kimaradt az utóbbi két nap eséséből, ezért szerdán jelentős csökkenéssel indulhat a kereskedés, különösen az OTP piacán jelentkezhet intenzív eladói nyomás. Ő is hozzáfűzte, hogy a nemzetközi befektetői hangulat ma reggelre jelentősen enyhült, így amennyiben nem érkeznek újabb eladók, könnyen előfordulhat, hogy a reggeli sokk után megpróbálnak az árfolyamok felfelé kapaszkodni.
Rendkívüli válságtanácskozás lesz Cannes-ban
A görög népszavazás bejelentése után elmélyült válság miatt rendkívüli válságtanácskozás lesz szerdán Cannes-ban a G20 országok vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozója előtt - idézi az MTI a berlini kormány közleményét.
A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón a két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Néhány órával később az első megbeszélés résztvevői tanácskozást tartanak ugyanitt a görög féllel, Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel is.
"Beláthatatlan" következményei lehetnek a voksolásnak
Suppan Gergely, a Takarékbank vezetője elemzője szerint "beláthatatlan" következményei lehetnek az uniós csomagról szóló görög népszavazásnak. A közgazdász elemzésében azt írta, ha a görög állampolgárok többségének nem tetsző uniós mentőcsomag elbukik, akkor Görögországnak valószínűleg ki kell lépnie az eurózónából, az ország fizetésképtelenné válik, és összeomolhat a pénzügyi rendszer.
Zuhanással nyitott a BUX
Az elemzői várakozásoknak megfelelően kezdett a magyar tőzsde irányadó indexe: öt perccel a nyitás után 2,8 százalékos mínuszban volt a mutató.
Magasban az olasz hozamok
A görög népszavazás bejelentése után kialakult bizonytalanság miatt az európai vezetők által kitűzött legfontosabb cél, a válság tovaterjedésének megakadályozása egyelőre kudarcba fulladni látszik, ezt jelzi, hogy az olasz hozamok rekordközeli szinten vannak,
márpedig jelenleg az egyik legfontosabb feladat ezek csökkentése lenne - derül ki a Raiffeisen részvénypiaci elemzéséből. Az olasz hozamok csökkentése azért sürgős, mert elemzők szerint, ha ezek tartósan 6 százalék felett lesznek, akkor finanszírozhatatlanná válik az olasz államadósság.
Mélybe került az OTP
A pesti tőzsde nyitása után a vezető részvények közül az OTP kezdett a legrosszabbul, a bankpapír árfolyama több mint 5 százalékkal, 3348 forintra csökkent. A Mol 2,7 százalékkal 16 730, a Magyar Telekom 0,4 százalékkal 511 forinton áll. A Richter kivétel, a gyógyszerpapír árfolyama 1,1 százalékkal, 36 ezer forintra nőtt.
Zuhanás után emelkedés Európában
A várakozásoknak megfelelően emelkedéssel kezdték a szerdai kereskedést az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek: a londoni Footsie 0,5, a frankfurti DAX 1,1, a párizsi CAC 1,2 százalékos emelkedéssel kezdett az előző napi zuhanás után. (Kedden a Footsie 2,2, a DAX 5, a CAC pedig 3,2 százalékkal gyengült.)
A forint piaca "nagyon vékony"
A Raiffeisen szerdai devizapiaci elemzése szerint az elmúlt három kereskedési napon jókora gyengülést mutatott a forint, amely ezzel az elmúlt hónap leggyengébben teljesítő fizetőeszköze volt. "Úgy tűnik, hogy a továbbiakban is a görög hírek lesznek napirenden. A
holnap kezdődő G-20 csúcstalálkozót megelőzően ma feltételezhetően Merkel és Sarkozy megpróbálja lebeszélni Papandreut a népszavazási
kezdeményezésről, ha ez sikerül, az ismét optimizmust hozhatna a piacokra" - áll az elemzésben. A szakértők hozzátették: a forint piaca továbbra is nagyon vékony, ez azt jelenti, hogy az árfolyam bármelyik irányba nagyobb kilengéseket mutathat.
holnap kezdődő G-20 csúcstalálkozót megelőzően ma feltételezhetően Merkel és Sarkozy megpróbálja lebeszélni Papandreut a népszavazási
kezdeményezésről, ha ez sikerül, az ismét optimizmust hozhatna a piacokra" - áll az elemzésben. A szakértők hozzátették: a forint piaca továbbra is nagyon vékony, ez azt jelenti, hogy az árfolyam bármelyik irányba nagyobb kilengéseket mutathat.
Az EKB-elnök nélkül tartják a szerdai csúcsot
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi nem vesz részt a szerda estére összehívott, az iparilag fejlett és fejlődő országokat tömörítő, úgynevezett G20-as államok csütörtök-pénteki találkozóját megelőző válságtanácskozáson - írja az MTI az EKB szóvivőjére hivatkozva.
A szóvivő a Reuters hírügynökségek azt mondta, az elnök csütörtökön utazik Cannes-ba az után, hogy megtartotta az EKB kormányzótanácsának kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatót. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár azért hívta össze a válságtanácskozást, mert jelentős piaci és politikai feszültséget okozott a görög miniszterelnök hétfő esti bejelentése, amely szerint népszavazást ír ki az államadósság leírása, illetve a második mentőcsomag kérdésében.
Az euró faragott hátrányából
A keddi pesszimista hangulatban az euró jókora veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a dollárral szemben, szerdán délelőtt azonban valamennyit ledolgozott hátrányából. A keresztárfolyam kedden 1,3650 körül is megfordult, szerdán délelőtt 1,3750-1,38 között ingadozott.
A forint a dollárral szemben erősödött a legtöbbet
Tíz óra után az euró a bankközi devizapiacon 305,40, a dollár 221,50, a frank pedig 251 forintba került. A reggeli árfolyamokhoz képest a forint picit erősödött, az euró 40, a dollár 80, a frank pedig 60 fillérrel lett olcsóbb.
FAZ: Görögország zsarolja Európát
Megértéssel, egyszersmind értetlenséggel kommentálták a szerdai német lapok Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök bejelentését az európai uniós megállapodásokról tervezett népszavazásról, és azt fejtegették, hogy Európának fel kell készülnie a "B tervre", azaz a Görögország nélküli euróövezetre.
Az MTI összefoglalója szerint a kommentárok rámutattak arra, hogy a népszavazás hozzátartozik a demokráciához, a referendum időzítését és kommunikációját ugyanakkor teljes mértékben elhibázottnak nevezték. Azzal kapcsolatban pedig még általánosabb volt a vélekedés, hogy a tervezett népszavazás felmérhetetlen károkat okozhat az euróövezetnek.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Papandreu - aki bármelyik nap elveszítheti hatalmát - "mindent vagy semmit" játékba kezdett. A konzervatív újság úgy vélekedett, hogy jogos és érthető a "szervezett" Európa felháborodása. A népszavazás időbe telik, amelyből Görögországnak már alig van, és ezáltal az egész reformfolyamat megkérdőjeleződik - hangoztatta a lap. Miért éppen a görögök szavaznak arról, hogy megsegítsék őket, vagy ne, és miért nem a németek arról, hogy gyermekeik e támogatás érdekében milliárdos terheket vállaljanak - tette fel a kérdést a lap, utalva arra: ez is hozzájárul ahhoz, hogy Berlinben különösen nagy a felháborodás. A kommentár szerint Görögország közvetve zsarolja Európát, ahol még mindig az az alapelv, hogy ha a valutaunió jelenlegi formájában meghiúsul, az az euró és egyben Európa kudarcát jelentené. Az Európai Uniónak szakítania kell a Görögországtól való függéssel, és fel kell készülnie a "B tervre", a Görögország nélküli euróövezetre - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A Die Welt szerkesztőségi cikkében a görög népszavazás kapcsán európai rulettről beszélt, és Papandreut olyan játékoshoz hasonlította, aki mindent egy számra tesz fel. A konzervatív újság ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy nem a görög miniszterelnök az egyetlen hazardőr az európai politikusok közül.
Papandreu a kormány rendkívüli ülésén - kép
Papandreu görög miniszterelnök beszélget minisztereivel a kormány rendkívüli ülésének szünetében
Nőtt a német munkanélküliség
A német szövetségi statisztikai hivatal szerdai jelentése szerint az előző havi 6,9 százalékról 7 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya.
Frank-Jürgen Weise, a munkaügyi hivatal vezetője a szervezet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő-piaci helyzet összességében javult, a kereslet "továbbra is nagy". A munkanélküliek kiigazítatlan száma 2,737 millióra csökkent októberben a szeptemberi 2,796 millióról. Rainer Sartoris, a HSBC Trinkaus elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok az euróövezeti adósságválság és a lassuló világgazdasági növekedési ütem miatt már óvatosabban vesznek fel újabb alkalmazottakat. "Nem meglepő, hogy ilyen gazdasági környezetben jobban megfontolják lépéseiket" - fogalmazott a szakember. Sartoris hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem számít jelentős negatív fordulatra, de az elmúlt időszak nagy létszámbővítéseinek vége.
"Magyarország sérülékenysége kidomborodik"
A Commerzbank elemzői szerint a görög adósság rendezését és az uniós mentőcsomag feltételeként szabott intézkedéssorozat (részleges adósságleírás, az eurózóna pénzügyi rendszerének stabilitását célzó alap felduzzasztása, görög megszorítások)végrehajtását teljes mértékben
kérdőjelessé teszi a görög miniszterelnök hétfőn bejelentett, népszavazásra vonatkozó ötlete.
A görög bejelentés után kialakult bizonytalanság miatt a forint nyomás alatt van a Commerzbank szakértői szerint, akik jelezték azt is, hogy bár régiós devizák is gyengülnek, de hazánk sérülékenysége újra kidomborodik.
A holland pártok kivárnak
A holland parlament nem foglalt állást az euróövezeti adósságválság kezelésére a múlt héten kidolgozott európai uniós intézkedéscsomagról, miközben egyes feltételezések szerint a kisebbségben működő kormány jövője is múlhat a képviselők támogatásának elnyerésén.
A témáról szerda hajnalba nyúlóan rendezett vitában a legtöbb holland párt úgy ítélte meg, ahhoz, hogy dönteni tudjon, több részletet kell megismerni az euró pénzügyi stabilitását garantáló pénzügyi alap, az úgynevezett EFSF reformjáról, valamint az uniós országok költségvetési fegyelmének javítását célzó intézkedésekről - írja az MTI. A Mark Rutte miniszterelnök kormányát kívülről támogató, szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) már előre elvetette a csomag jóváhagyását. Az uniós országokban formálisan nem szorul ratifikálásra a csomag, de Rutte ragaszkodik ahhoz, hogy annak elégséges támogatása legyen a holland politikai erők körében.
Jókora mínuszban az OTP és a Mol
Tizenegy óra körül az OTP árfolyama a budapesti tőzsdén 3301 forint volt, ami 6,7 százalékos veszteségnek felel meg - bankpapír a nyitás után 5 százalékos volt, azaz nőtt a hátránya. A Mol is jelentős mínuszba került a délelőtt folyamán, 11 óra előtt 5,3 százalékos gyengülést mutatott az olajpapír árfolyama; a Magyar Telekom vesztesége 3,3 százalék volt, a kezdés után még erősödő Richter árfolyama pedig 1,1 százalékos csökkenésnél tartott. A BUX közel 5 százalékkal került lejjebb reggel óta.
"Hírről hírre megyünk"
"Az általános, nemzetközi piacokon látható kockázatkerülés hajtotta kedden 310 közelébe az eurót, utána kicsit korrigált a piac, de a 305-307 forintos szintről lejjebb nem ment az euró a bizonytalanság miatt" - mondta Csajbók Róbert, az ING devizaelemzője az [origo]-nak.
Hozzátette: az euró az elmúlt napokban jelentősen gyengült a dollárral szemben, de a további gyengülés limitált, mert szinte az összes befektető eladta az euróját. "Ebből adódóan a hirtelen szakadás nem valószínű" - mondta Csajbók, és hozzátette: a nemzetközi események határozzák majd meg a forint helyzetét. "Hírről hírre megyünk" - fogalmazott utalva arra, hogy szerdán válságtanácskozást tart Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, valamint a görög kormányfő. A tárgyaláson részt vesznek uniós döntéshozók és a Nemzetközi Valutalap képviselői is, majd csütörtökön lesz a G20-csúcstalálkozó, pénteken pedig bizalmi szavazás a görög parlamentben.
Egy hét múlva kiürülhet a görög államkassza
A Guardian görögországi tudósítója szerint a helyi lapokban rossz a népszavazási kezdeményezés visszhangja. Az általában a kormányt támogató Ta Nea ismert kommentátora, Joannisz Pretenderisz több elvi érvet is felhoz ellene (például azt, hogy Papandreu megkérdőjelezi Görögország "európai jövőjét"), továbbá emlékeztet arra, hogy így nem fog életbe lépni a hitelmegállapodás 6. pontja, mely nyolcmilliárd eurót biztosít a közalkalmazotti bérek kifizetésére. November 10-én ugyanis a kormány saját bevallása szerint kifogy a pénzből.
A publicista összességében katasztrofálisnak nevezi a népszavazás ötletét, és állítólag a kormányzó Paszok párt több tagja is hasonlóan vélekedik. A brit újság tudósítója meg nem nevezett bennfentesekre hivatkozva azt írta, "messze nem biztos", hogy a kormány többséget kap a parlamentben a péntek éjjelre tervezett bizalmatlansági szavazáson.
Rossz hírt kaptak a piacok
"Elhalasztották az eurózóna stabillitását garantáló úgynevezett EFSF alap 3 milliárd eurós kötvénykibocsátását, amely az Írországnak bzitosított mentőcsomag újabb részletét finanszírozta volna" - írja a Bloomberg hírügynökség a tranzakciót jól ismerő forrásokra hivatkozva. A halasztásról szóló hír megjelenése után az európai részvények negatív irányba fordultak, és az euró is gyengült a dollárral szemben.
"Minden szem Cannes-ra szegeződik"
A szerdai cannes-i vésztanácskozás kimenetele elhomályosítja Ben Bernanke Fed-elnök ugyancsak szerdán esedékes negyedéves tájékoztatóját, hacsak Bernanke nem jelent be valami jelentős fordulatot az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény politikájában - írta a CNBC amerikai televíziócsatorna internetes oldala. Az FXStreet.com nevű devizapiaci portál is azt írta, hogy "minden szem a cannes-i találkozóra szegeződik" szerdán.
Reuters: Recesszió jöhet a világszerte
A görög miniszterelnök ötlete, hogy népszavazáson döntsenek az állampolgárok a megszorításokat előíró mentőcsomagról, sokkolhatja a világgazdaságot. A referendum híre akár tíz hétre befagyaszthatja a piacokat, ennek eredményeként pedig már a télen recesszióba süllyedhet a globális gazdság - derül ki a Reuters hírügynökség elemzéséből. Paul Mortimer-Lee, a BNP Paribas francia nagybank vezető közgazdásza azt mondta a Reutersnek, hogy semmi jót nem lehet elmondani a piacok és a gazdasági idei növekedéséről.
Nem kellettek a magyar adósságpapírok
Az előző hetinél jóval magasabb hozam mellett, a tervezettnél kisebb összegben értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet szerdai, gyér érdeklődés mellett megtartott aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Az Államadósság Kezelő Központ 40 milliárd forint értékben kínált fel három hónapos kincstárjegyeket a befektetőknek, akik mindössze 50 milliárd forint értékben tettek ajánlatot a papírokra. Ez azt jelenti, hogy mindössze 10 milliárd forinttal jegyezték túl a csomagot, szemben a múlt heti másfélszeres túljegyzéssel, ami arra utal, hogy nem vonzóak a magyar adósságpapírok a befektetők körében. A visszafogott érdeklődés miatt az ÁKK végül csökentette a kibocsátott menyiséget: 40 helyett 30 milliárd foirntért adott el kincstárjegyet a befektetőknek.
Az aukción a múlt keddi aukció átlaghozamánál 25, a pénteki másodpiaci hozamnál 20 bázisponttal magasabb, 6,30 százalékos hozammal tudta az ÁKK eladni a papírokat. Ez pedig azt jelenti, hogy ennyivel magasabb kamatot kell fizetni a befektetőknek, akik megvásárolták a kincstárjegyeket.
Az OTP járt a legrosszabbul
Továbbra is a mélyben mozog az OTP Bank árfolyama. Délután negyed egykor a bankpapír 3240 forintba került, ami 8,5 százalékos gyengülést jelent. Ekkor a Mol árfolyama 16 130 forint körül járt, ez pedig 6,2 százalékos mínusznak felel meg. A Magyar Telekom 3,1 százalékkal 497, a Richter 0,7 százalékkal 35 350 forintra gyengült. A BUX 5,1 százalékos veszteségnél tartott ekkor.
Kivárás Amerikában
A magyar idő szerint fél háromkor esedékes New York-i tőzsdenyitás előtt minimális pluszban voltak az amerikai határidős tőzsdeindexek. A Marketwatch.com amerikai online pénzügyi lap szerint a Dow Jones Industrial Average 0,2, a S&P 500 mutató 0,4, a technológiai ágazat indexe, a Nasdaq pedig 0,1 százalékos pluszban volt, ami azt jelzi, hogy kivárnak a befektetők.
Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke szerdán tartja negyedéves tájékoztatóját, és erre várnak a piaci szereplők, addig nem építenek ki fontosabb pozíciókat.
Megerősítették a halasztást
A Guardian brit napilap online kiadása közölte, hivatalosan is megerősítették, hogy elhalasztják az eurózóna stabillitását garantáló úgynevezett EFSF alap 3 milliárd eurós kötvénykibocsátását, amely az Írországnak biztosított mentőcsomag újabb részletét finanszírozta volna. Az alap szóvivője közölte, hogy a kibocsátást a piaci körülmények miatt halasztották el. Arra a kérdésre nem adott konkrét választ a szóvivő, hogy mikor kerül sor a tranzakcióra, csupán annyi mondott, nem kell sokat várni rá.
"Egy kérdést kell feltenni a görögöknek"
A Le Monde francia újság az Elysée-palota - a francia elnöki palota - híreivel foglalkozó szerkesztőségi blogjának értesülése szerint Nicolas Sarkozy a szerdai cannes-i válságtanácskozáson azon az állásponton lesz, hogy Görögországnak egy fillért sem szabad adni a továbbiakban.
A francia elnök szerint Görögországnak végre kell hajtania a Nemzetközi Valutaalap által előírt megszorításokat. A blog azt írja, hogy Sarkozy szerint mielőbb meg kell tartani a görög népszavazást a mentőcsomagról. Ezen pedig Sarkozy álláspontja szerint "egy kérdést kell feltenni a görögöknek, akarnak-e az eurózónában maradni, vagy nem".
A népszavazást várják a német bankok
A német bankok a tervezett görögországi népszavazás előtt semmiképp nem hajtják végre a múlt heti uniós csúcson elhatározott adósságleírást - jelentette be szerdán a német bankszövetség. A Berlinben közzétett állásfoglalás szerint a bankszövetség a csúcstalálkozón született, a görög adósságválság enyhítését célzó megállapodásokban foglaltak végrehajtását a referendum előtt irreálisnak tartja - írja az MTI a közleményre hivatkozva.
"A népszavazás előtt semmiképp nem szabad kész tényeket teremtenünk" - jelentette ki Michael Kemmer, a szövetség elnöke, aki nem utalt konkrétan arra, hogy a német bankok milyen álláspontra helyezkednek, ha a referendumon a brüsszeli megállapodást elutasító eredmény születik. Értesülések szerint ebben az esetben azonban csekély a valószínűsége az előirányzott ötvenszázalékos adósságelengedésnek.
"Jobb, ha a görögök teszik meg, mint ha Angela Merkel"
Francia diplomáciai források szerint a helyzet egy héttel ezelőtt megváltozott: most már nem lehet azt mondani, hogy Európa nem képes megoldani az egyik tagállam problémáját, hanem arról van szó, hogy egy ország elutasítja a segítséget - írja az MTI.
"Nem akadályozhatjuk meg a görögöket az öngyilkosságban. Jobb, ha ők teszik meg, mint ha Angela Merkel" - idézett egy francia illetékest a Le Monde francia napilap. "Ha nemet mondanak, hát lépjenek ki az eurózónából" - ezt a France Info hírrádiónak mondta egy másik francia forrás. Ebben az esetben a görögök döntése már görög belügy lesz.
A vártnál többen kaptak munkát Amerikában
Októberben 110 ezerrel növekedett a magánszektorban foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban - derül ki a Automatic Data Processing Inc. által 570 ezer amerikai munkaadó körében végzett havi felmérésből. Az MTI híre szerint az ADP az foglalkoztatottak számának szeptemberi növekedését 91 ezerről 116 ezerre módosította. A Reuters hírügynökség által végzett felmérésben az elemzők átlagosan 101 ezer fős növekedést, a Dow Jones hírügynökség felmérésében pedig 100 ezer fős növekedést vártak októberre.
Erősebb lett az euró a dollárral szemben
Kora délután, az euró erősödött a dollárral szemben, a keresztárolyam a délelőtti 1,3750-1,3770 körüli szintekről 1,38 felett járt délután negyed három előtt néhány perccel. Az euró erősödésével párhuzamosan a forint is erősödött, az euróért 305,30 forintot kellett adni a délelőtti 306 forint körül árfolyammal szemben. Ekkor a frank árfolyama 251, a dolláré 221,20 forint volt.
Javított, de még mindig nagy mínuszban az OTP
A hazai szünnap miatt hétfőn és kedden nem volt kereskedés a pesti tőzsdén, így a kereskedők csak szerdán tudták érvényesíteni a részvények árában a görög válság friss híreit. A vezető papírok közül az OTP hatalmas mínuszba került, de délutánra kissé javítani tudott. Negyed három körül -6,7 százalékon állt a múlt pénteki záróértékéhez képest.
Fél kilenckor lép Merkelék elé Papandreu
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök fél hatkor találkozik Cannes-ban, hogy egyeztessenek a görög népszavazás miatt kialakult helyzetről. Ők ketten és Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök fél kilenckor találkoznak ezután a Financial Times szerint. Sarkozy a két program között még Hu Csin-tao kínai elnökkel is találkozik egy munkavacsorára, ahol vélhetően az európai mentésben való kínai szerepvállalásról egyeztetnek.
Eurót akarnak, de megszorítást nem a görögök
A Guardian szerint két kérdés közt őrlődnek a görögök, ugyanis a To Vima helyi lap által közölt felmérés szerint a görögök 59 százaléka elutasítja az októberi EU-csúcson született megállapodást (ami görög lakosság számára megszorításokat hoz), viszont 73 százalékuk szeretné Görögországot az eurózóna tagjaként tudni. A görög kormány által kiírni szándékozott népszavazás éppen ezt célozhatja: a görögöknek választaniuk kell megszorításokkal járó eurózóna-tagság aközött, hogy nem lesz megszorítás, de akkor bekövetkezne a görög államcsőd, ami az eurózóna elhagyásával járna.
A Guardian idézte a görög alkotmány népszavazásra vonatkozó előírásait. A görög alapjog két esetet ismer: a parlament egyszerű többséggel (151 szavazatot igényel) "nemzeti ügyekben" írhat ki népszavazást, vagy 180 fős minősített többséget bármilyen ügyben, ami nem érinti a költségvetést. Mivel a görög kormánypártnak 152 szavazata van a 300 fős parlamentben, így az első a valószínűbb.
Cséfalvay: Az eurózóna válsága a legnagyobb fenyegetés
"Jelen pillanatban a magyar költségvetésre a legnagyobb fenyegetés az eurózóna válságából fakadó bizonytalanság, ez a bizonytalanság alapvetően maghatározza azt, hogy milyen lesz a 2012-es költségvetési év" - mondta Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár szerint akkor jár el helyesen a kormány, ha képes gyorsan reagálni a változásokra és olyan költségvetést léptet életbe, amely megfelelő védelmet teremt, valamint minden lépést megtesz a gazdaság versenyképességének erősítése érdekében Közölte: módosító indítvány nyújtanak be, amely a költségvetésben képzett jelentős tartalék felhasználását csak arra az esetre teszi lehetővé, ha nem fenyegeti a hiánycél megvalósulását. (MTI)
Berlin: Nem puhítható fel a görög csomag
Guido Westerwelle német külügyminiszter egy isztambuli konferencián kijelentette, hogy Görögország nem puhíthatja fel az októberi EU-csúcson született egyezséget. Németország elkötelezte magát Görögország megsegítésére, de nem fogja enyhíteni az ország kötelezettségeit - mondta.
Álarcos tüntetők a G20-csúcs előtt - kép
Szijjártó: A görögök miatt gyengül a forint
A jelenlegi európai helyzetből a magyar gazdaságpolitikának két tanulságot kell levonnia. Egyrészt, hogy tovább kell csökkenteni az államadósságot, hiszen a magyar államadósság jelentős része devizában van, másrészt "minél több magyar családot ki kell menteni a devizahitel csapdájából" - mondta Szijjártó Péter kormányszóvivő, aki szerint a forint gyengülését a görög adóssággondok és a népszavazási kezdeményezés okozta.
Elmondta azt is, hogy a magyar gazdaság állapota és a magyar gazdaságpolitika nem indokol "semmiféle leminősítést". Szerinte a hitelminősítők döntéseiben "nem kizárólag valós gazdasági folyamatok" játszanak szerepet, mert "bizonyos gazdasági körök" érdekét sérti a magyar gazdaságpolitika.
FxPro: Már decemberben kiürülhet a kassza
Görögország már decemberben kifuthat pénzéből és januárban csődöt jelenthet - írta elemzésében az FxPro devizakereskedő oldal. Az FxPro szerint decemberben 8,2 milliárd eurónyi törlesztés lesz aktuális, majd januárban újabb 0,3, márciusban 16 milliárd euró. Bár Görögország megkapta az aktuális EU-IMF-hitelt és vélhetően rendelkeznek némi pénztartalékkal is, a tavalyi gazdálkodási adatok arra utalnak, hogy már december végén elfogyhat a görög kormány pénze. Az EU és az IMF részéről "rendkívül meggondolatlan lenne, ha egy függőben lévő népszavazás közepette folyósítanának hiteleket" - írta az elemzés. Ha Görögország kockáztatása nem válik be, úgy könnyen elképzelhető, hogy jövő év elején csődöt jelent, "mégpedig meglehetősen csúnya módon".
Barroso nemzeti egységre szólította fel a görögöket
Az EU-IMF-program nélkül a görög állampolgárok jóval fájdalmasabb helyzetbe kerülnének, főleg a legkiszolgáltatottabbak. A következmények beláthatatlanok lennének. Ezért arra szólítom fel a görög kormányt és a politikai vezetőket, hogy mutassanak nemzeti egységet a program elfogadására - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Törökország továbbra is szeretne EU-tag lenni
"Csak annyit mondhatok, hogy el kell érnünk egy közös álláspontot, ahol mindannyian pontosan tudhatjuk, mi fog következni" - mondta Angela Merkel német kancellár a szerda esti francia-német-görög egyeztetés előtt, miután találkozott Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel. Azt is elmondta, hogy tudomásul vették a görög kormány döntését.
A görög kérdést a török miniszterelnöknek is feltették újságírók. Erdogan kitérő választ adott arra hivatkozva, hogy nem ő a megfelelő ember a válaszadásra. Csupán annyit mondott, hogy Papandreu görög miniszterelnök "nagyon jó barátja", és hogy reméli, hogy a válság gyorsan megoldódik. Egy másik kérdésre Erdogan megerősítette, hogy Törökország továbbra is szeretne az Európai Unió tagjává válni.
Merkel és Erdogan
A kormány szólt előre a szóvivő szerint
A görög kormány szóvivője szerint Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök "előre tájékoztatta partnereit" arról a szándékáról, hogy népszavazást ír ki az ország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról. "Tájékoztatást adott a szándékairól" - mondta a szóvivő, miután a sajtó rákérdezett az ügyre. Elismerte ugyanakkor, hogy a görög miniszterelnök nem árulta el az erről szóló bejelentés bizalmas időpontját, mert az "bizalmas" volt.
Előzőleg több európai vezető szemrehányást tett Papandreunak, mert nem értesítette őket időben. A hétfő esti bejelentés meglepetésként érte a külföldet és Görögországot is, és pánikot okozott a tőzsdéken. A kormányszóvivő "a nemzeti szuverenitás" megnyilvánulásaként értékelte a miniszterelnök lépését.
Fogcsikorgatva, de elfogadja Európa a görög tervet
Az európai vezetők fogukat csikorgatva, de elfogadták a görög népszavazási kezdeményezést - írta a Guardian. Szerintük erre utal, hogy a német kormányszóvivő bejelentette, Angela Merkel kancellár az esti találkozójukon kulcsfontosságú kérdéseket fog Papandreunak szegezni. Angela Merkel kedden még lebeszélni akarta Papandreut, szerdán már kérdezné a népszavazásról.
Erősödnek az amerikai indexek
Az amerikai tőzsdeindexek jelentősen erősödtek szerdán. Az előző két nap veszteségei után a felpattanást a legfrissebb munkaerőpiaci adat okozta, amely szerint a cégek a vártnál több munkahelyet teremtettek októberben. A nyitás utáni órákban több mint egy százalékos emelkedésben voltak a New York-i indexek.
Exmilanos focista fordult Berlusconi ellen
Alessandro Costacurta, az AC Milan korábbi védője lemondatná Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt. Azt is bejelentette, hogy ő inkább Matteo Renzi baloldali politikus beszédeit hallgatja. Berlusconi a Milan futballcsapatának tulajdonosa, miniszterelnökségéig annak elnöke is volt.
A Berlusconi-kormány további megszorításokra és gazdaságélénkítő lépésekre kötelezte el magát az október 26-27-i EU-csúcsra írt levelében. Szerda este az olasz kormány ülést tart, amelyen a reformok részleteiről tárgyalnak, hogy Berlusconi ne üres kézzel menjen a csütörtöki G20-csúcsra - írta a Guardian. Az olasz kormány többek közt a munkaerőpiac lazítását kívánja elérni.
Berlusconit (középen) is érinti, mit csinál Papandreu (jobb oldalon)
Kemény pofont kapott Athéntól a BUX
A görög népszavazás hétfői bejelentése óta szerdán kereskedtek először a Budapesti Értéktőzsdén, így a hír csak ekkor tudott megjelenni az árfolyamokban. A tőzsde legfőbb mutatója, a BUX 4,2 százalékot gyengült. Az index a kereskedés elején már komoly veszteségbe fordult, délelőtt 11 óra után szinte alig mozdult már az index. A vezető papírok közül az OTP veszítette a legtöbbet, igaz a nap közben elért 9 százalékos eséséhez képest javítani tudott nap végére, és 6,2 százalékra került a napi gyengülése.
December közepén jön a népszavazás
A Financial Times riporterei úgy értesültek görög kormánypárti forrásokból, hogy a népszavazást december közepén tarthatják meg. A görög szavazókat nem csak arról kérdeznék, hogy elfogadják-e a görög segélycsomag kemény feltételeit, hanem egy szélesebb köntösben arról, hogy szeretnék-e fenntartani Görögország eurózóna-tagságát.
Egy korábban idézett közvélemény-kutatás szerint 59 százalék ellenzi a segélycsomagot, 73 százalék azonban maradna az eurózóna tagja. A kormánypárti forrás szerint Papandreu arra számít, hogy Görögország eurótagságára való kérdezéssel fölénybe kerülhetnek az igen szavazatok.
Reformokra kérte Berlusconit az olasz jegybankelnök
A nemrég kinevezett olasz jegybankelnök, Ignazio Visco az államadósság "folyamatos és gyors" reformokkal való lefaragására szólította fel Silvio Berlusconi kormányát. Olaszország költségvetési hiánya nem kirívóan magas, azonban az államadósság szintje igen, ami azért veszélyes, mert az olasz gazdasági növekedés lassú. Ez reformok nélkül azt jelentené, hogy Olaszország nehezen tudná kigazdálkodni adósságait a jövőben.
Nagyvállalatok szponzorálják a G20-csúcsot
A francia elnökség alatt tartott csütörtöki G20-csúcsot több francia nagyvállalat is szponzorálja, köztük a Renault, az AirFrance, a Michelin vagy a Societé Générale - derül ki a G20 honlapjáról.
Emelkedtek a nyugat-európai tőzsdék
A nyugat-európai értéktőzsdék emelkedéssel végeztek szerdán, ledolgozva a keddi visszaesésnek majdnem a felét. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója előzetes adat szerint 1,07 százalékos napi emelkedéssel zárt. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 1,15 százalékos javulással, a frankfurti DAX-30 2,25 százalékos többlettel, a párizsi CAC-40 1,38 százalékos plusszal zárt.
Sarkozy Cannes-ban van - fotó
Fél hattól tárgyal egymással Nicolas Sarkozy és Angela Merkel
Medvegyev is megérkezett
Az orosz államfő, Dmitrij Medvegyev is megérkezett Cannes-ba a G20-as találkozóra. Az első nagy megbeszélés témája Görögország és az eurózóna kapcsolata lesz.
Nem kapják meg a hitel következő részletét a görögök
A Reuters hírügynökség uniós és világbanki vezetőkre hivatkozva azt írja, hogy Görögország nem kapja meg euróhitelének következő, 8 milliárd eurós részletét, amíg nincs meg az eredménye a népszavazásnak. Egyes elemzők szerint a 8 milliárd eurós hitel nélkül Görögország csődbe megy. A görög népszavazást leghamarabb decemberben tarthatják meg.
"Ez a kettő együtt túl sok"
A Financial Times blogja idéz egy meg nem nevezett európai uniós vezetőt, aki csak nehezen tudta visszafogni indulatait Görögországgal kapcsolatban. "Nehéz szavakba öntenem, hogy mit gondolok most a görög vezetőkről. Nehéz helyzetben vannak és mégis a belpolitika felé fordulnak. Nem csak saját országukat teszik ki hihetetlen kockázatnak, de az eurózóna stabilitását is veszélyeztetik, és ez a kettő így együtt túl sok".
Egyértelmű üzenet a pénz visszatartása
Elemzők szerint a görögöknek folyósítandó hitel következő részletének esetleges visszatartása egyértelmű üzenet. Görögország nem fog 8 milliárd eurót kapni, amíg fennáll annak a veszélye, hogy a népszavazás után kilépnek az Európai Unióból.
Munkamegbeszélés - fotó
Angela Merkel, Nicolas Sarkozy és Christine Lagarde dönthetnek Görögországról.
Egy hónap alatt már szerveztek meg görög választást
Van esély arra, hogy Görögország időben megszervezze a népszavazást? Talán igen. 2009-ben az akkori görög miniszterelnök Kosztasz Karamanlisz egy hónap alatt szervezett meg egy előre hozott választást, igaz, azt utána simán elveszítette, ekkor került hatalomra Jeórjiosz Papandreu.
"Görögország háborúban áll"
Egy európai uniós tisztviselő háborúhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet - írja a brit Guardian. "Ha Görögország holnap egy valós háborúba menne, akkor nemzeti egységet mutatna. Nos, annyira mély a görög válság, hogy összességében Görögország már most háborúban áll. Itt az idő, hogy a görögök nemzeti egységet mutassanak."
"Akarnak a görögök az eurózónában maradni?"
Szerda este fél kilenctől tárgyal egymással Nicolas Sarkozy francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Herman Van Rompuy, az Európai Unió és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, az eurózóna miniszteri csoportjának elnöke, Christine Lagarde a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, valamint Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök és pénzügyminisztere, Evangélosz Venizelosz a pénzügyi mentőcsomagról kiírandó görög népszavazás részleteiről. Kiszivárogtatások szerint a görög vezetőket európai partnereik arról akarják meggyőzni, hogy a lehető leghamarabb, még karácsony előtt írják ki a referendumot a francia-német tandem szerint egyetlen érvényes kérdéssel: akarnak-e a görögök az eurózónában maradni vagy sem.
Ahol a G20, ott a tüntetők - fotó
Nincs G20 tanácskozás tüntetők nélkül
"Orrba verném Papandreut"
A Guardian tudósítója Athénben teszteli a hangulatot. Egy kioszk fiatal tulajdonosa például azt mondta, hogy a népszavazáson - képletesen szólva - jól orrba verné Papandreut. "Egy erősebb emberre van szükségünk, aki átvészeli velünk a válságot. Ha ennek az az ára, hogy leszavazzam az eurót, akkor bizony leszavazom" - fakadt ki, miután elmagyarázta, hogy lassan végleg kénytelen lehúzni a rolót az üzletén. "Nincs itt már senkinek se pénze, senki nem vesz semmit. És máshol is ugyanez van". A kioszk utolsó kuncsaftja viszont azzal érvelt, hogy az euróra igenis szükség van. "Nem vezethetjük be újra a drachmát, azzal csak még rosszabb lesz minden" - panaszkodott. "Persze minden rosszabb lesz, de legalább megint miénk lesz az ország" - válaszolt neki az üzlet tulajdonosa. "Minden a kérdésen múlik, ha Papandreut kell megmenteni, akkor nemmel szavazok, ha az eurót, akkor igennel" - fejezte be. Egy joghallgató szintén azt mondta, hogy "csak Papandreu akarja így visszaszerezni az ellenőrzést, saját magának és nem a görög embereknek. Erről szól az egész, és ezért fog nagyon sok ember nemmel szavazni a referendumon".
Esélytelen, hogy Berlusconi lemondjon
Nincs esély arra, hogy Silvio Berlusconi lemond az olasz kormány éléről, erről Umberto Bossi Berlusconi egyik legerősebb támogatója beszélt szerdán. Berlusconi Rómában hívta össze minisztereit, hogy elfogadják azokat a gazdasági reformokat, amelyekkel az olasz kormányfő csütörtökön Cannes-ba utazhat. A múlt héten Bossi megakadályozta Berlsuconi egy tervét, amely megtiltaná azoknak az ötvenes éveikben járó olaszoknak a nyugdíjba vonulást, akik már negyven évnyi nyugdíjjárulékot befizettek. Erről Bossi szerdán azt mondta, hogy egy ilyen tiltás forradalomhoz vezetne.
Bernanke "egy kicsit frusztrált"
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke befejezte a sajtótájékoztatóját, ami a Guardian tudósítójának értékelése szerint Ben Bernanke eddigi hasonló szereplései közül a legálmosítóbb volt. Európával kapcsolatban azt mondta, "kicsit frusztráló érzés" a partvonalról nézni az euró összeomlását, amit csak az egyik szerencsétlenség-faktornak minősített azok közül a tényezők közül, amelyek az amerikai gazdaság talpraállását gátolják. Az euróhoz hasonló csapások között még a magas olajárat és a fukusimai atomkatasztrófát említette. Az amerikai indexek közben egészen normálisan teljesítenek, a Dow Jones 1,5 százalékos pluszban van.
"Idegesítően lassú lesz a kilábalás"
Bernanke sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a Fed nem változtatott az irányadó kamatán, ugyanakkor ismét - az idén már harmadik alkalommal - lefelé módosította az amerikai gazdaság növekedésére adott előrejelzését. Bernanke szerint "idegesítően lassú" lesz a kilábalás a válságból.
Most jön a Sarkozy-Papandreu találkozó
Befejezte a tárgyalást Hu Csin-tao kínai és Nicolas Sarkozy francia államfő Cannes-ban. Sarkozy következő találkozója Jeórjiosz Papandreuval lesz az este.
"Magadtól akarsz meghalni, vagy inkább öljenek meg?"
Liana Kanelli görög kommunista képviselő a brit Channel 4 tévécsatornán nyilatkozott, és a Guardian szerint "igazi látványosság" volt az interjú. A képviselő például rendre "ledrágámozta" a meglepett műsorvezetőt, Jon Snowt, a twitterezők nagy örömére. Kanelli szerint a népszavazás olyan lesz, mintha azt kérdeznék a görögöktől, hogy csak úgy egyszerűen meg akarnak halni, vagy inkább megöljék őket.
Kína egy jüant se ad
"Európai barátainkhoz hasonlóan, bennünket is meglepett a görög referendum ötlete" - mondta a G20 csúcstalálkozóra érkező kínai pénzügyminiszter-helyettes, aki szerint túl kidolgozatlanok még az európai mentőcsomag részletei, így a maguk részéről ebbe most további pénzt nem tennének bele.
Megérkezett Papandreu
Kilenc óra után kevéssel megérkezett a cannes-i találkozóra Jeórjiosz Papandreu - jelentette a Financial Times helyszínen tartózkodó újságírója. Papandreu egyedül vonult át a fotósok és újságírók gyűrűjén, nem sokkal mögötte haladt a görög pénzügyminiszter Evangelosz Venizelosz. Papandreu hóna alatt egy paksaméta volt, intett a média képviselőinek, de nem szólt semmit.
Rá figyel Európa - fotó
Ezekben a percekben ismerteti Jeórjiosz Papandreu a görög népszavazás tervezett részleteit
Michele Bachmann is üzent
Véget ért a megbeszélés a kínai államfővel. Sárközy most a görög miniszterelnökkel tárgyal - írja a G20 csúcstalálkozó hivatalos twitter-blogja. A Financial Times Michele Bachmann amerikai republikánus képviselőnő szavait idézi, aki szerint a Görögországban kialakult helyzet olyan, mint amikor a "tizenhat éves gyereked elkölti az összes pénzét, elviszi az autót és végül börtönben köt ki. A legrosszabb, amit ilyenkor szülőként tehetsz, hogy kifizeted az óvadékot, és nem szembesíted a gyereket saját felelőtlen magatartásával".
Európa rossz gazdálkodása vezetett idáig - állítja a cseh államfő
Az euróövezet válságának igazi oka a helytelen európai gazdálkodás, Görögország problémája csak ennek következménye - mondta a cseh köztársasági elnök. Bár Európában egyre többen állítják azt, hogy az euróövezet mai problémáit Görögország idézte elő, Klaus nem ért egyet ezzel a véleménnyel. Leszögezte: igaz, hogy Görögország önként lépett be az euróövezetbe, de az is tény, hogy oda valakik felvették. Klaus hasonlóan látja a görög adósság problémáját is. "Az igazság nemcsak az, hogy Görögország erején felül és felelőtlenül kölcsönöket vett fel. Az érem másik oldala az, hogy Görögországnak valaki nagymértékben és teljesen felelőtlenül kölcsönöket adott. Ezeket a dolgokat mind figyelembe kell venni" - hangsúlyozta a cseh államfő. Hozzátette: "Ezért a jelenlegi európai válságért még szűkebb értelemben sem Görögországot teszem felelőssé."
Draghi átesik a tűzkeresztségen
Az Európai Központi Bank (EKB) új, egyébként olasz elnöke Mario Draghi most van először élesben ilyen csúcstalálkozón, ráadásul egy olyanon, ami könnyen a közös pénz jövőjét is befolyásolja - írja a Financial Times makrogazdasággal foglalkozó blogja. A szerző szerint most nem arról kell döntenie, hogy emeljen-e kamatot vagy sem, nyomjon-e újabb friss pénzt a piacra vagy sem, hanem igazi történelmi válaszút előtt áll. Azt kell mérlegelnie, hogy az EKB beszálljon-e a mostaninál nagyobb erőkkel olasz vagy spanyol államkötvények vásárlásába, vagyis az eurózóna központi bankja gondoskodjon arról, hogy erőteljesebb legyen az EU gazdagabb és szegényebb államai közötti pénztranszfer. Ez az EKB számára vadonatúj terep lenne, ezért óriási a Draghi előtt álló dilemma.
Az eurózóna vezetői is ott lesznek a csütörtöki tanácskozáson
Minden olyan eurózóna tag, amelyik tagja a G20-nak is, részt vesz a görög helyzetről szóló csütörtök délelőtti rendkívüli megbeszélésen - írja a Financial Times makrogazdasággal foglalkozó blogja. Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország (amely nem tagja a G20-nak, de meghívott vendégként részt vesz a tárgyaláson) vezetői is csatlakozni fognak. A megbeszélésen ott lesz az IMF, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és az Európa Tanács vezetése is.
Berlusconi reformokat körmöl csütörtökre
A Daily Telegraph értesülései szerint az olasz kormány zöld utat adott azoknak a gazdasági reformoknak, amelyekkel a hóna alatt Berlusconi csütörtökön Cannes-ba utazhat. A csomag egyik legvitatottabb eleme a nyugdíjakkal kapcsolatos, az egyik tervezett intézkedés megtiltaná azoknak az ötvenes éveikben járó olaszoknak a nyugdíjba vonulást, akik már negyven évnyi nyugdíjjárulékot befizettek.
Mégis üres kézzel megy Berlusconi?
A Wall Street Journal gyors értékelése szerint az éjszakába nyúló római kormányülésen soványka végeredmény született és Berlusconi szinte üres kézzel megy a G20 csúcstalálkozóra. "Nem sikerült olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek beindítják a növekedést Olaszországban, és helyreállítják a befektetők bizalmát" - írja az amerikai üzleti napilap, amely szerint nincsenek a csomagban a munkaerőpiac vagy az adórendszer átalakítására vonatkozó konkrét lépések, pedig a piac ezeket várta volna Berlusconitól.
Görög népszavazás: december legelején
December 4-én vagy 5-én lesz a görög népszavazás - jelentette be Nicolas Sarkozy francia elnök Cannesban az Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón. A francia elnök azt hangsúlyozta, hogy addig az országnak szánt európai mentőcsomag nem lép életbe, és ha a görögök "nem tartják be a játékszabályokat, akkor el kell hagyniuk az eurózónát". A német kancellár pedig azt emelte ki, hogy a népszavazáson valójában a görögök az euróról döntenek majd.
origo.hu
Poloska Péter a Mónika show-ban! - itt vannak a legújabb Magyar Péter-mémek
origo.hu
Botrány az Eurovízión: kizárták a holland énekest
borsonline.hu
A tudósok végre elárulták: ebben az évben találkozhatunk az idegenekkel
mandiner.hu
Szabadulhat Gyárfás? Találtak egy szálat, ami ügyvédje szerint elvezethet az igazsághoz
ripost.hu
Egyszerűen megállíthatatlanok: ez a négy csillagjegy sohasem adja fel
magyarnemzet.hu
Orosz–ukrán háború: az orosz külügy véres bosszút esküdött
origo.hu
Őrjöngve káromkodott és üvöltözött a templomból épp kijövő emberekkel Magyar Péter - videó
origo.hu
Újabb fordulat a háborúban: letarolták az oroszok Ukrajnát
origo.hu
Döbbenetes előtte-utána fotót mutatott a magát szörnyeteggé plasztikáztató ukrán modell - kép
origo.hu
Mutatjuk, hogy melyik természetes cukorpótlót érdemes választani, ha diétázunk
origo.hu
