A vadnyugat elpusztíthatatlan

A westernt időről időre szokás halottnak kiáltani, főleg, mióta a műfaj nagyjai már nem élnek vagy nem csináltak filmeket. A modern western mégis él, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ezredforduló óta eltelt közel 20 év westernjei. A 2000 után készült vadnyugati mozikból gyűjtöttünk össze tízet.

A félszemű (2010)

Coenék egy újabb műve, ám ezúttal szó nincs modern köntösről, az 1969-es A félszemű sheriff újrafeldolgozásáról van szó, ami ízig-vérig régimódi western. Ez már sokkal inkább a rendezőkettős tipikus kézjegyeit magán viselő alkotás, a kemény párbeszédekkel, fekete humorral és kicsit őrült karakterekkel.

A félszemű (Jeff Bridges) Forrás: UIP-Duna Film

Hailee Steinfeld 14 évesen volt méltó partnere Jeff Bridgesnek vagy épp Matt Damonnak. A szereplők közti remek kapcsolat, a már említett Coen-stílus és a tipikus westernatmoszféra gondoskodtak róla, hogy remek élményben legyen részünk, ráadásul A félszemű remake-nek sem éppen utolsó.

Django elszabadul (2012)

Hogy is maradhatna le a listáról Quentin Tarantino, aki a második világháborús filmje (Becstelen brigantyk) után western készített. És egy újabb műfajban bizonyította zsenialitását.

Django elszabadul (Christoph Waltz és Jamie Foxx) Forrás: InterCom

A feleségét kereső címszereplő összeáll a német fejvadásszal, hogy revansmissziójuk során igazságot szolgáltassanak. A 165 perces játékidő talán túlzásnak tűnik, de a Django elszabadul felejthetetlen darab. Tökéletes színészi játékkal életre keltett zseniális karakterek, kivételes dialógusok, a szokásos Tarantinóra jellemző vérgőzös tűzpárbajokkal. A kacagtató Ku-Klux-Klan-irónia, a brutális leszámolás vagy a rasszista komornyik figurája felejthetetlen.

A megváltás (2014)

Kristian Levring alkotására rásüthetjük a „fehér holló” jelzőt, ugyanis nem túl gyakori, hogy az ember egy dán westernnel találkozzon. Itt azonban ez a helyzet, ráadásul A megváltás-nál jobban kevés mű tudta szemléltetni, hogy mitől is olyan vad az a nyugat.

A megváltás (Mads Mikkelsen) Forrás: AFP

Egy tipikus bosszúsztorit kapunk az Ádám almái-t jegyző Anders Thomas Jensen forgatókönyvéből, amiben a poros kisváros kvázi háborús övezetté válik. Az emberélet itt fabatkát sem ér, a szereplők előbb lőnek, aztán kérdeznek, ami elsőre furcsa lehet, de a film annyira szemérmetlenül nyers és kemény, hogy a stílusát tanítani kéne. Észak-európai westerngyöngyszem a javából.

A cikk a következő oldalon folytatódik!