Micsoda nők (voltak?)

Hollywoodban állítólag negyven év a női nyugdíjkorhatár. Utána jöhet a Botox-bérlet, "a hős anyja" típusú mellékszerepek vagy esetleg a televízió. No de mi lesz a kilencenes évek harcos amazonjaival, akik nyolc számjegyűvé duzzasztották a női csúcsgázsit, és férfi szereplőtárs nélkül is becsábították a moziba nézők millióit? Kell-e még Julia Roberts, ha van Scarlett Johansson, keresik-e még Jodie Fostert, ha ráér Reese Witherspoon? Összeállításunk utánajár, hogy Hollywood a hetekben visszatérő nagyasszonyai közül kinek van még esélye fellángoltatni a tíz évvel ezelőtti dicsfényt.

Jodie Foster

Hatalma csúcsán: Jodie az élő bizonyíték arra, hogy nem minden gyereksztárból lesz elvonókúrákon tengődő emberi roncs. Szerencsétlen Lindsay Lohannel csak annyi hasonlóságot mutat kezdeti karrierjük, hogy mindketten a Kelekótya péntek-kel (illetve annak remake-jével, a Nem férek a bőrödbé-vel) aratták egyik első sikerüket. Foster nemrég éppen azon háborgott, hogy miért nem tesz végre valamit Lindsay anyja a krízishelyzetben, hiszen őt annak idején éppen a filmőrült édesanyja orientálta helyes irányba és protezsálta be Martin Scorsese filmjébe, az Alice már nem lakik itt-be. Az egyik Scorsese-klasszikust rövidesen követte a következő, és Jodie valószínűleg már A taxisofőr mellékszerepével bekerült volna a filmes örökkévalóságba, de huszonévesen még ezt is tudta fokozni. Makulátlan alakítása középszerű filmeket is felhúzott (Vádlottak, Nell, Sommersby), de tehetségéhez méltó forgatókönyvet és szereplőtársat leginkább A bárányok hallgatnak jelentett, ami újradefiniálta a pszicho-horror műfaját.

Az új évezred Jodie-ja: A kamera túloldalára tett két mérsékelt sikerű kirándulást követoen Jodie az anyaságra koncentrált magánéletében, majd filmszerepválasztásaiban is. Nicole Kidman balesete után (aki már el is kezdte a forgatást) félretette a hiúságát és második választottként beugrott a Pánikszoba főszerepébe, ami ugyan David Fincher remekművei között az utolsó helyre szorulna, de alapjaiban megreformálta Jodie imidzsét. Ő lett a kemény anyatigris, aki férfi szereplőtárs nélkül is lazán elvisz a hátán egy filmet, és nem ismer tréfát, ha gyermekeiről van szó. Ezzel a mottóval még a meglehetősen béna Légcsavar-t is sikerült eladni, ami után kellemes meglepetés volt A belső ember-beli ravasz ribanckarakter. Foster maga erősítette meg a hírt nemrég, hogy - ha Spike Lee is úgy akarja - zöld utat kap A belső ember 2, amelyben persze ő is visszatér.

Légcsavar

Jodie visszavág: Rég nem látthattunk annyira morálisan megkérdőjelezhető és hiteltelen filmet, mint A másik én, de Jodie nem átall A taxisofőr-rel párhuzamokat vonni újabb öntudatos nő bőrbe bújtatott Terminátor-szerepe kapcsán. A színészi egó felfalja a drámát - nem egyedi eset ez, de Jodie-ra igencsak ráférne végre egy olyan rendező, aki képes visszaszorítani erőteljes egyéniségét a hiteles történetelbeszélés érdekében. Nem éppen biztató, hogy legközelebb saját magát fogja rendezni, a Sugarland-ben, de az annál inkább, hogy 32 évvel A taxisofőr után újra De Niróval játszik majd.