Szálem-álejkum, Orlando békét teremt

Május 5-én mutatják be a magyar mozik a Mennyei királyság című Ridley Scott-eposzt. A nagy múltú rendező komoly pénzügyi, vallási, politikai és történelmi elvárások mellett nyúlt egy olyan témához, amely a mai világpolitikai helyzetet tekintve akár darázsfészeknek is bizonyulhatott volna. Hogy a keresztes háborúról, ezen belül is Jeruzsálem ostromáról szóló alkotás mégsem lesz az,  főként a jól kiegyensúlyozott forgatókönyvnek köszönhető. De Scott maga számára is magasra tette a lécet előző történelmi filmjével, a Gladiátorral. Kérdés, hogy tudott-e olyan maradandó és élvezhető mozifilmet alkotni, mint öt évvel ezelőtt.

Egyeseket aggodalommal tölt el egy ilyen témáról szóló film. A washingtoni székhelyű Amerikai-Arab Diszkriminációellenes Bizottság szóvivője, Lejla al-Katami a The New York Timesnak nyilatkozva elmondta: Túl sok mostanában a hibás retorika, az üres beszéd az iszlámról, hogy nem kompatibilis a keresztény és amerikai eszmeiséggel. A szakértő szerint egy ilyen film csak megerősítheti az embereket az ilyen nézetek elsajátításában.

A Los Angeles-i Loyola Marimount egyetem jezsuita történésze azonban nem ért ezzel egyet. George Dennis szerint a film történelmileg viszonylag pontos, és a rendező vallással szembeni hozzáállása ellenére nemigen van mitől tartania a keresztény világnak. Sőt a muzulmán oldalnak sincs félnivalója, senkire nézve sem sértő a film, tette hozzá a jezsuita történész.

A szintén Los Angeles-i California egyetem történelem és iszlám jog professzora, Káled Abu el-Fádl nem ért egyet Dennis tiszteletessel. Szerinte a forgatókönyv túlságosan sértő az arabokra nézve, és a muzulmánokról alkotott hollywoodi sztereotípiákkal dolgozik. Ez a film arra buzdít, hogy utáljuk a muszlimokat, mondta a The New York Timesnak Abu el-Fádl, aki szerint a film a muzulmánokat buta, összetett gondolkodásra képtelen, maradi embereknek mutatja be. A professzor felteszi a kérdést: valóban olyan filmet kell bemutatni az Egyesült Államokban, a helyzetet tekintve, amelyben muzulmánok láthatók, amint Allah nevét kiabálva templomokat rombolnak le?

Nos, a film alkotói nemhiába kérték ki az ilyen szakértők véleményét, mielőtt a végleges vágásokat befejezték: a filmben ugyanis kínosan figyeltek arra, hogy a Jeruzsálemet visszafoglaló Szaladin nehogy ilyennek tűnjön. A hadvezérről külön snitt is készült, ahogy egy szobába lépve az ostrom alatt levert feszületet óvatosan megfogva, azt láthatóan nagy tisztelettel kezelve visszateszi az asztalra. A meg nem alkuvás pedig mindkét oldalon ugyanúgy megjelenik: Balián és Szaladin tárgyalása alatt az arab hadúr megkérdezi a lovagot, hogy feladja-e a várost. Balián válasza a következő: "Mielőtt feladom, a földig rombolom. Felégetek minden szent helyet, a tieiteket, a mieinket. Minden szent helyet, amelytől az emberek elvakulnak."

Van tehát vita és ellentét bőven a film kapcsán, tekintve a kényes témát. Hollywood számára azonban nem biztos, hogy a sok vita rossz: elég csak A passió-ra gondolni, amely heves tiltakozásokat váltott ki zsidó szervezetekből világszerte, eggyel azonban nem lehet vitatkozni - hogy 609 millió dollár bevételt hozott. A Mennyei királyság kapcsán talán inkább az a kérdés, hogy csupán filmművészeti és élvezhetőségi szinten sikerült-e a rendezőnek megismételnie olyan korábbi alkotásait, mint a Szárnyas fejvadász vagy a Thelma és Louise, vagy olyan sorsra jut a film, mint az 1492 - A Paradicsom meghódítása. Egy biztos: eleve sokkal jobb nyersanyaggal állunk szemben, mint a Trója vagy a Nagy Sándor, a hódító, hogy az Artúr király-t ne is említsük.