Szálem-álejkum, Orlando békét teremt

Május 5-én mutatják be a magyar mozik a Mennyei királyság című Ridley Scott-eposzt. A nagy múltú rendező komoly pénzügyi, vallási, politikai és történelmi elvárások mellett nyúlt egy olyan témához, amely a mai világpolitikai helyzetet tekintve akár darázsfészeknek is bizonyulhatott volna. Hogy a keresztes háborúról, ezen belül is Jeruzsálem ostromáról szóló alkotás mégsem lesz az,  főként a jól kiegyensúlyozott forgatókönyvnek köszönhető. De Scott maga számára is magasra tette a lécet előző történelmi filmjével, a Gladiátorral. Kérdés, hogy tudott-e olyan maradandó és élvezhető mozifilmet alkotni, mint öt évvel ezelőtt.

Ibelin ura, Balián valóban megvédte Jeruzsálemet Szaladintól, és gyakorlatilag Balián apján, Godfrey-n kívül mindenki valós személyiség a filmben. Az évszámokkal nem voltak ennyire kegyesek az alkotók: A leprás király, Baldúin 24 éves korában hunyt el, 1185-ben, egy évvel a filmbéli történet kezdete előtt. De a sokak számára akár megbocsáthatatlan szabadkezűség ellenére a filmet sok egyébként cinikus történész elismeréssel méltatta.

Edward Norton | Nézz még több képet a filmből!

Egyikük, a muszlim Hamid Dabasi szerint vannak ugyan pontatlanságok, de ez a film megpróbál olyan hűen visszaadni egy vallási és történelmi szempontból sokat vitatott helyzetet és korszakot, amilyen hűen csak tudja. Az arab történész szerint érdekes, hogy Szaladin alakját milyen lovagiasnak, hősiesnek mutatja be Scott. "A keresztények mindig is sokkal jobban tisztelték Szaladint, mint a muzulmánok, a nagyvezér valójában inkább az iránt mutatott kegyelmet, aki meg tudta fizetni annak árát" - mondta Dabasi, aki szerint a muzulmán világnak nincs mitől félnie a film kapcsán. A történész nemhiába fogalmazta meg erre vonatkozó véleményét: a film előkészületeinek megkezdése óta különböző muszlim fórumokon folyamatosan zajlik a vita a filmről, és a kritika általában elmarasztaló.

Ridley Scottot azonban hidegen hagyják az efféle hangok. Szerinte az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetőek legyenek a negatív felhangok, az, ha a rendező minden erejével arra törekszik, hogy az igazat mutassa be. A rendező azonban ennél sokkal tovább megy: a Mennyei királyság ugyanis egyértelműen üzenetet fogalmaz meg a nézők számára a jelenlegi politikai helyzetről. Az üzenet letagadhatatlanul megjelenik a filmben, kimondva és kimondatlanul, szövegben és képekben. Balián és Szaladin párbeszédében a legegyértelműbb: "Balián: Mi olyan fontos Jeruzsálemben? Szaladin: Semmi... Minden." Scott üzenete az évszázadok óta tartó háború totális hiábavalósága.

Orlando Bloom | Nézz még több képet a filmből!

A rendező megoldást is megfogalmaz, és ezt is elég egyértelműen: a béke veled, arabul "szálem-álejkum" ötpercenként hagyja el a szereplők ajkát, csakúgy, mint az, hogy "Allah" vagy "Isten", attól függ, melyik oldalról van szó. Ha ez az üzenet nem lenne elég egyértelmű, Scott gondoskodott róla, hogy az embertársak egymás céltalan öldöklésének gondolata alaposan beleivódjon a nézőkbe. A jeruzsálemi ostrom alatt kulcsfontosságú pillanat, amikor a szaracénoknak sikerül a város egyik falán rést ütniük. Balián és emberei, a tucatnyi hozzá hű maradt lovag és azok a kézművesek és parasztok, akiket sebtiben lovaggá ütöttek, sikeresen visszaverik Szaladin csapatát. Az ütközet véres jelenetei alatt lelassul a film, halk zene úszik fel, és a gyakorlatilag egymás vérében fürdő, egymásba gabalyodott muzulmán és keresztény katonákat egyre kisebbnek látjuk a fölfelé távolodó kamera szemszögéből, mígnem az embernek óhatatlanul rovarok jutnak az eszébe. Az "isteni" perspektívából apró, jelentéktelen, egymással jelentéktelen célokért küzdő hangyákat látni.

Nézz még több képet a filmből!

A vallás kritikája, a rendező vallással kapcsolatos nézetei is igen sarkalatos módon megfogalmazódnak. A főszereplő, Balián gyakorlatilag nem találja meg Istent és a feloldozást, amit a Szentföldön keresett. Az öldökléstől és pusztítástól kiábrándult főhős frappánsan megfogalmazza, amit gondol: ha ez a mennyei királyság, akkor Isten tegyen vele, amit akar, mondja. Scott szerint Balián agnosztikus, csakúgy, mint ő. "A film önmaga nem az én saját keresztes háborúm, csak annyit szeretnék mindenkinek jelezni, hogy nem minden nyugati ember jó és nem minden közel-keleti rossz. Tragédia, hogy 900 évvel a filmbéli történtek után még mindig nehézségeink vannak a problémáink megoldásával" - mondta Ridley Scott. A rendező az egyház ellen lép fel legkeményebben: Szaladin seregét látva a jeruzsálemi katolikus püspök először a menekülést fontolgatja, majd kijelenti, hogy az lesz a legjobb, ha mindenki azonnal áttér az iszlám hitre, majd később megbánják és visszakeresztelkednek.