Julia ellenállhatatlan mosolya

Julia Roberts kultusza megingathatatlan, és ha továbbra is olyan filmeket vállal, mint a Mona Lisa mosolya, akkor még egy ideig nem is kell szembesülnie a letűnt sztárok problémáival. Nem mintha az alkotás elsöprő erejű sikerre volna predesztinálva, de a főszereplő legjobb képességeit egyértelműen kidomborítja.

Bizonyos szempontból érthetetlen, hogy Mike Newell rendezőt (Fedőneve: Donnie Brasco, Négy esküvő, egy temetés) mi foglalkoztatta ebben a problémakörben, mely felett rég elszállt az idő. Valószínűleg az volt a célja, hogy egy pillanatfelvételt készítsen a nagy változások előtti utolsó pillanatban. Az '50-es évek milliője kétségkívül szép és vonzó, amit azonban jórészt annak is köszönhet, hogy akkoriban a nemi szerepek élesen elkülönültek.

A mai kor emancipált női már tudják, hová vezetett Katherine Watson tanárnő forradalma: a karrier és a család összeegyeztetése azóta sem sikerül a legtöbbeknek. A különbség csupán annyi, hogy a legtöbb fiatal nő ma inkább az előbbi mellett dönt, és egyre később szül gyereket.

A Mona Lisa mosolya című film kudarcának azonban ez csak egyik oka, a másik sokkal rejtélyesebb: egy olyan filmkészítő rendszerben, melyben a forgatókönyvet oda-vissza kibelezik, megrágják, átdolgozzák és tökéletesre csiszolják, mégis hogyan lehet így félresiklani a történet tálalásában. A filmből ugyanis csak a készítők szándéka ordít, a hatás valahol félúton elakad.

Maggie Gyllenhaal és Ginnifer Goodwin

A hibás dramaturgián és a rendezés tévedésein még Julia Roberts alakítása sem segít, pedig a színésznő tökéletesen hozza, amiért szerződtették. Szépsége ugyan némileg megkopott az évek során, de bája a régi, humora kifinomult, személyes drámája átélhető és személyisége szerethető a vásznon. Fiatal kolléganői egyelőre a nyomába sem érnek, bár van köztük, aki képes árnyalt színészi játékra, mindenekelőtt Maggie Gyllenhaal és Ginnifer Goodwin. (Kirsten Dunst Bettyje meglehetősen egyszerű teremtésre sikerült, és Julia Stiles sem tudott felvillantani mélységeket a szerepben.)

A Mona Lisa mosolya tehát ismét egy olyan alkotás, mely Julia Roberts mosolyára épít, és azt végül ki is merevítik a stáblista előtt. Nem épp Leonardo mesterműve, de azért kellemes érzést kelt a nézőkben.

Gyárfás Dóra