- Lássuk, mik azok a jelenségek, amik Richardot íróként foglalkoztatják! Úgy tűnik, erős vonzódást érez az élet nagy eseményei iránt, úgymint esküvő, temetés, és gyakori helyszíne a templom. Ön szerint mi az, amit őt voltaképpen hajtja belülről?
- Kétségtelen, hogy vannak visszatérő témák Richard filmjeiben. Nagyon szereti a popzenét, és a filmjei mindig rengeteg zenei betéttel készülnek. Vonzódik a szerelmi történetekhez, szereti megragadni, ami a fiúk és a lányok között zajlik. Aztán az utóbbi időben a hírességek is érdekelni kezdték, amiről például a Sztárom a párom című filmjében írt. Az Igazából szerelem főszereplője is híresség: a miniszterelnök. Én azt gondolom, hogy ezek a jelenségek érthető módon foglalkoztatják, hiszen tele vannak lehetőséggel, izgalmas karakterekkel, kapcsolatokkal, és egyensúlyoznak a humor és a tragikum között. Richard rendkívül érzelmes író, és sokszor mesélte nekem, hogy írás közben olyan zenét hallgat, ami hangulatilag illik az éppen készülő jelenethez. A zene persze még több érzelmet indukál benne, és ez vezérli alkotás közben.
Igazából szerelem - Rowan Atkinson és Alan Rickman |
- Az Igazából szerelem-ben rengeteg oldalát mutatja meg a szerelemnek. Talán egyedül Rufus, az Ön karaktere, aki nem bonyolódik érzelmi viszonyba senkivel.
- Így van, Rufusnak nincsenek érzelmi kapcsolatai a történetben. Van ugyan egy jelenet, amiben enyhe utalás jelenik meg egy állítólagos barátról, de ez nagyon rejtett utalás, és tulajdonképpen alig derül ki belőle valami. Rufusnak valójában nincs önálló története ebben a történetfüzérben, ő egyszerűen csak egy vezető, aki eljuttatja a többieket egy érzelmi következtetésre. Ez a munkája.
- Richard Curtis egyértelműen romantikus lélek. Ön is élvezte a kirándulást ebbe az érzelemgazdag műfajba?
- Igen, nagyon is. Annyira talán nem tudom átadni magam neki, mint Richard - nekem egy kicsit nehezebb azonosulni vele, játszani benne -, de Richard lelkesedése sokat segített. Nézni pedig kimondottan szeretem.
Bean - Rowan Atkinson |
- Mit kíván Richard Curtisnek a rendezői debütáláshoz?
- Mint mindenki, én is azt kívánom - és azt remélem -, hogy a film óriási sikert arat. Őszintén szólva nem is látok okot arra, hogy ez ne következzen be. Olyan területen próbálta ki magát, amelyben már ismerős, a forgatáson nyugodtnak és koncentráltnak látszott. Profi volt, és kerülte a teátrális jeleneteket - amit sok rendezőnél nehezen viselek el. Több olyan filmessel találkoztam már, akiknek az energikussága hisztériává változott, és az rendkívül negatívan befolyásolja a munkát. Richardnál ez a probléma fel sem merült, és azt hiszem, joggal jósolok a filmjének szép jövőt.