Na igen, a hőség. Amikor a meleg már terhessé válik, amikor már nincs menekvés, amikor muszáj dolgozni, közlekedni, főzni és élni az életünket közel a 40 °C -hoz.
Nos, ez az állapot elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, illetve a krónikus betegeket veszélyezteti. A kisgyermekek – a csecsemők kivételével – egész jól viselik, náluk csak az állandó folyadékpótlásról kell gondoskodni. A csecsemőknek azonban még labilis a hőháztartásuk, ráadásul az anyukákat folyton megszólják, hogy legyen a gyerek tetőtől talpig ruhában – szóval rájuk nagyon oda kell figyelni,
a nyűgösködést vagy épp feltűnő elcsendesedést ne vegyük természetesnek.
Hőség idején életbevágóan fontos a nagyon gyakori szoptatás, vagy hiányában az itatás.
A felnőttek persze szólnak, ha bajuk van, de idős szeretteinkre mi is figyeljünk oda fokozottan, tehermentesítsük őket. Aki veszélyeztetett és megteheti, az a kora reggeli vagy késő esti órákban legyen inkább aktív, olyankor menjen az utcára, bevásárolni, piacra, vagy főzzön, a nap többi részében kerülje a fizikai erőnlétet igénylő tevékenységeket.
Sokan mondják, hogy egyre forróbbak a nyarak, gyerekkorunkban nem voltak ennyire extrém meleg napok. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet által rögzített adatokból az derül ki, hogy
2007-ben szenvedtük el a valaha regisztrált leghosszabb és legmelegebb hőhullámot, mely az egész ország területét érintette.
Ekkor a napi átlaghőmérséklet 30 °C felett volt 5 napig.
A júliusi hőhullám 10 napja idején a teljes időszakra vonatkozó többlethalálozás 38 % volt, jelentős növekedést a hőhullám 3. napjától figyelhetünk meg, a maximumot (95%) a hatodik napon érte el, amikor a legmagasabb volt az éjszakai minimum hőmérséklet – mondta egy májusi konferencián dr. Páldy Anna, az OKI főosztályvezetője.
Hőhullámok esetén gyakori tünet (egészségeseknél is) a hőkimerülés. Ez akkor következik be, ha napokig nem csökken le annyira a levegő hőmérséklete, hogy a szervezet képes legyen kicsit megpihenni.
Hőség idején gyakoribb az ájulásos rosszullét – ilyenkor hűvös, árnyékos helyen fektessük le a segítségre szorulót, aki ettől rendszerint gyorsan magához tér. Az ájulásra elgyengülés, émelygés, esetleg fülzúgás (a hallás megszűnése) és homályos látás figyelmeztethet – így még gyorsan le tudunk ülni magunktól. Hőség idején egyébként azért ájulhatunk el, mert a szervezet úgy kísérli meg magát hűteni, hogy a perifériás erek kitágulnak – azokon keresztül zajlik a hőleadás. Ezzel egyidejűleg verejtékezéssel is hűti magát a test, és ez
a két folyamat – az arra érzékenyeknél - az agy vérkeringésének átmeneti zavarát okozza.
A napszúrás ennél veszélyesebb lehet. Bár általában fejfájással, szédüléssel, hányingerrel megúszható a dolog, ám súlyos esetben a test hőmérséklete is megemelkedik, akár 39-40°C-ra is, a heves rosszullét és fejfájás mellé tarkókötöttség is kialakulhat, illetve akár eszméletveszítés is bekövetkezhet. Ilyenkor is a hűvös, árnyékos helyre juttatás a legfontosabb, majd el kell kezdeni a vizes borogatást, folyadékpótlást – és az illetőt mindenképp lássa orvos!
Hasonló tüneteket okozhat (borús, de meleg időben is) a hőguta: eben az esetben is túlhevül a szervezet, ez a magas kinti hőmérséklet mellett végzett nehéz fizikai munka hatására szokott előfordulni. Előfordulhat, hogy a test hőmérséklete eléri a 41 °C fokot is!
Szintén fejfájást, majd fáradékonyságot, szédülést, szapora szívverést és akár ájulást is okozhat a kiszáradás, mivel a szervezetben keringő vér mennyisége csökken és összetétele megváltozik.
Ennek ellentettje, a rendkívül ritka vízmérgezés. Ha valaki rövid idő (1 óra alatt) alatt nagy mennyiségű (ilyen rövid idő alatt a 2 liter is soknak számít) vizet iszik meg, akkor r
endkívüli módon felhígul a vér
és lecsökken benne egyes ásványi anyagok – például a nátrium - szintje. A nátrium egyfajta elektrolit, melynek szerepe a sejtek közötti üzenetek szállítása, a vérnyomás szabályozása, illetve a sejtekben (és az azok körüli) folyadékmennyiség szabályozása.
Vízmérgezés esetén a szövetekben lévő folyadékok nátrium szintjét úgy próbálja legalább a működőképesség határára feltornászni a szervezet, hogy hatalmas mennyiségű vizet vesz fel – ami miatt viszont a sejtek és szövetek óriásira duzzadnak. Ha az agy megduzzad, akkor hatalmasra nőhet benne a nyomás (mivel a zárt térben nem tud hova tágulni) – ez kómához, halálhoz vezethet.
Ráadásul annyira megváltozik a vérben a szívműködéshez szükséges ionok koncentrációja, hogy az ingerületvezetésben zavar támad, szívritmuszavarok lépnek fel és a keringés összeomolhat. Arra figyeljünk, hogy
óránként 8 decinél több vizet ne igyunk,
és ügyeljünk arra, hogy az innivaló tartalmazzon elegendő ásványi anyagot is! Gyakorlatilag nagy mennyiségű folyadékbevitel esetén fogyasszunk sós élelmiszert is.
2015-ben ötször rendeltek el UV riasztást a nyáron, összesen 54 nap hosszan, magas értékekkel. A tendencia évek óta romlik Magyarországon. Mindez azért fontos, mert az erős napsugárzás azonnali és hosszú távú károsodást okoz a bőrben és szemben.
Míg a leégést azonnal érzékeljük – és ezért igyekszünk is elkerülni – addig a rákkeltő hatás az emberi szervezet számára közvetlenül nem érzékelhető. Az UV sugárzás a bőr öregedését, pigmentfoltokat és rosszindulatú bőrdaganatot is okozhat. Nem csupán Ausztráliában, hanem Magyarországon is emelkedik a melanoma okozta halálozás, ma már ott tartunk, hogy évente több százan halnak bele ebbe.
Fontos tudni, hogy a szervezetünket – gyerekkorunk óta ért – sugárzás hatásai összeadódnak, ezért ne legyintsünk a problémára, hanem gondoskodjunk fizikai vagy kémiai védelemről, tehát szellős, világos, testet fedő ruházatról és kalapról – vagy magas faktorszámú naptejről.
Míg ősszel és télen a csúszós utak és a jég okozhat balesetet, addig nyáron a baleset kiváltója gyakran maga a sofőr. Mert
nagy melegben romlik az autóvezetők koncentrációkészsége, reflexeik tompábbak lesznek,
ezzel együtt meghosszabbodik a reakcióidő, a hőségben fáradékonyabbak, álmosabbak lesznek, míg mások épp agresszívabbakká és türelmetlenebbekké válnak – arról nem is beszélve, hogy a szünidő alatt több a gyalogos, a szeleburdi gyerek, a kerékpáros, kutyasétáltató.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyerekbalesetek egyharmada nyáron történik, a 2014-es rendőrségi adatok alapján a gyerekeket 1500 közúti baleset érintette ebben az évszakban. A kiemelkedően forró, száraz nyári hónapokban mindig megemelkedik az közúti balesetek száma, és gyakran mondták azt a sofőrök, hogy a melegben úgy elpilledtek, hogy szinte elaludtak a volán mögött.
Bár nem számottevő évente a vízi balesetek száma, és a halálos kimenetelűek olyan ritkák, hogy abból mindig sajtóhír lesz, az érintett családnak ez felfoghatatlan tragédia. A nem kijelölt helyen fürdőzés (erős sodrású folyó, bányató), illetve a viharjelzés figyelmen kívül hagyása tragédiához vezethet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nemrég hívta fel a figyelmet idén is arra, hogy
a viharjelzéseket vegyük komolyan vízen és szárazon is.
Rossz idő közeledtével célszerű rögzíteni a kerti bútorokat, és gondolni a villámcsapás lehetőségére is. Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás – érdekes módon legtöbbjüket kocogás vagy biciklizés közben – a bicikli fémváza sajnos vonzza a villámot.
Viharos időben vízben se maradjunk, mert a víz vezeti az elektromos áramot. Bár nem feltétlenül van így, de tapasztalatok szerint a környék legmagasabb pontjába csap bele a villám, épp ezért ne álljunk fa alá se. Ha nyílt helyen ér minket a vihar, akkor az a legjobb, ha leguggolunk.
Ha túrázni indulunk, akkor sose keveredjünk el a csoporttól ismeretlen terepen, illetve legyen nálunk feltöltött mobiltelefon.
Ha tömegrendezvényen vagyunk, akkor az a legfontosabb, hogy baj, menekülés esetén a biztonsági személyzet utasításait kövessük, és szervezett módon próbáljunk kijutni.
Kánikula idején pedig – untig ismételt módon – csak úgy induljunk útnak autóval, hogy legyen nálunk megfelelő mennyiségű folyadék. Nem lehet elégszer mondani, hogy
kisgyermekeket, alvó embert és háziállatot soha ne hagyjunk a tűző napon bezárt gépjárműben!
A kánikula fokozza többek között a hipoglikémia kialakulását, ugyanis a nagy melegben könnyebben előfordul, hogy vészesen alacsony szintre csökken a vércukorszint. A hőség hatással van a vérnyomásra is, rosszabbá válik az alvás, romlik a közérzet, míg a tartósan meleg napokon a talajközeli ózon koncentrációjának növekedése miatt az asztmás rohamok előfordulása válik gyakoribbá.
Az allergiásoknak sem túl jó itthon lenni nyáron: a száraz, forró levegőben lévő pollenek miatt súlyosbodhatnak a tüneteik.
Ettől persze még a nyár nagyon jó évszak, csak felelőtlenek ne legyünk: „józan paraszti ésszel” élvezzük a jó időt, legyünk előrelátók, hívjunk segítséget, ha kell, és erre tanítsuk meg a gyermekeinket is.