Zalában a legjobb egy csecsemő életesélye

Vágólapra másolva!
Bár a hazai csecsemőhalandóság már közelít az uniós szinthez, az országban óriásiak a területi különbségek. A legrosszabbak a statisztikák a Jászságban, Szabolcs-Szatmárban, Borsodban és Vas megyében. A szakértő szerint a további javulás már nem az orvosokon múlik.
Vágólapra másolva!

Öt ezrelék alá esett a csecsemőhalandóság Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint. Az ezredfordulón a csecsemőhalandósági arány még 9,1 ezrelék volt, 2010-re 5,3-ra, 2011-re pedig 4,9-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy ezer babából öt nem éri meg az egyéves kort.

Bár a 4,9-es mutató még elmarad a 2010-es évben mért 4,3 ezrelékes európai uniós átlagtól, a Semmelweis Egyetem sajtóközleménye szerint a gazdasági válság és a nagymérvű orvoselvándorlás ellenére sikeresek voltak a szakma erőfeszítései, és javult a magyar csecsemők életkilátása. A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályán évente 550 beteg újszülöttet és koraszülöttet kezelnek, a 400 grammostól a 6 kilósig.

"A 4,9 ezrelékes szám uniós összevetésben is elfogadhatónak mondható, különösen úgy, hogy a koraszülött vagy kissúlyú babák száma évről évre ugyanannyi. Míg az Európai Unió fejlett országaiban a veszélyeztetett babák aránya 3-4 százalék, nálunk a duplája, 8-8,5 százalék. Ennek pedig nem orvosi, hanem szociokulturális, gazdasági és életmódbeli okai vannak" - mondta az [origo]-nak dr. Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem rektora.

Nagyok a regionális különbségek

Tavaly Magyarországon 88 050 gyerek született. Közülük közel 7500 (száz csecsemőből nyolc) kissúllyal vagy idő előtt jött világra, 431 gyerek pedig nem érte meg az egyéves életkort.

"Összehasonlítva az ország egyes megyéiben a koraszülött és kissúllyal született babák arányát, illetve a csecsemőhalandósági adatokat, jól látszik, hogy míg például a Nyírségben katasztrofálisak az adatok, Budapest vagy Veszprém környékén nagyon jók, egy szinten vannak Svájc vagy a skandináv országok statisztikáival. Azokon a területeken, ahol kisebb a munkanélküliség, a stressz, magasabb az életszínvonal, jobban működik a prevenció, az édesanyák odafigyelnek a várandósság alatt, kisebb a rizikóbabák születési aránya. Szabolcs Szatmárban vagy Borsodban annak ellenére nagyon rosszak a statisztikák, hogy Debrecenben működik az ország egyik legkiválóbb neonatológiai (újszülött és koraszülött - a szerk.) intenzív ellátóhelye" - mondta Tulassay. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt években Borsodban is javuló a tendencia, amihez hozzájárulhatott, hogy a kistelepülések védőnői hálózata valamelyest erősödött.)

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A szakember nem várja, hogy a csecsemőhalandóság itthon tovább csökkenjen. "Nem várom, hogy drámaian lejjebb menjenek ezek a statisztikák, mert ez már nem orvosi territórium." Tulassay úgy véli, hogy a hazai szakemberek tudása, felkészültsége eléri az euroatlanti szintet, és néhány neonatalógiai osztályon a géppark is hasonló szintű. "Persze a műszerek ugyanúgy elhasználódnak, mint az autók, és most már mindegyik intenzív osztály amortizálódó gépparkkal dolgozik, de az a reményünk, hogy van kint egy 5 milliárd forintos pályázati lehetőségünk, amelynek realizálódásával jelentősen megtudnánk újítani a gépparkot."

Kedvezőtlen trend viszont, hogy az orvoselvándorlás a gyermekgyógyászatot szintén érinti, a Semmelweis Egyetem koraszülött intenzív osztályáról például három orvos távozott a közelmúltban.

A legkisebb magyar koraszülött a 23. héten született

Az eddigi "legfiatalabb" magyar újszülött a terhesség 23. hetében, 380 grammal született a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A Szebasztian névre hallgató kisfiú születése után 5 hónapot töltött koraszülött intenzív osztályon.

A súly alapján legkisebb magyar koraszülött 2005-ben látta meg a napvilágot. A születésekor 370 grammot nyomó Levente a terhesség 24. hetében császármetszéssel született. A beavatkozást terhességi szövődmények miatt kellett elvégezni.

A világ életben maradt, legkisebb súllyal született csecsemője 244 grammal, a terhesség 26. hetében, az USA-ban született 2004-ben.



Forrás: AFP/CUBADEBATE/Ismael Francisco
Forrás: AFP/CUBADEBATE/Ismael Francisco

Átlagosan 80 százalék az 1500 gramm alatti babák túlélési esélye

A szakma az életképesség határának a várandósság 24. hetét tartja, ez alatt a csecsemő tüdeje nem alkalmas a külvilági életre.

A szakemberek az igazán veszélyeztetett kategóriába az 1500 grammnál kisebb súllyal született csecsemőket sorolják. Ezeknek a babáknak a túlélési esélye itthon átlagosan 75-80 százalék körül van, ami megfelel a nyugat-európai statisztikáknak.

"Természetesen minél éretlenebb az újszülött, annál kedvezőtlenebb ez az arány. Míg egy 1500 grammos csecsemő túlélése ma már majdnem evidencia, egy 500 grammos újszülött túlélési esélye 40-50 százalék körül van. A szövődmények közül maradandó idegrendszeri sérülést a koraszülöttek 10, szemeltérést 7-10, tüdőbetegséget pedig körülbelül 40 százalékuk szenved, de ez utóbbi idővel kinőhető" - mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Az extrém picikre a babaipar nem gondol

A két kiló alatti babákra a babaipar nem igazán gondol, vagy ha az ember rá is lel egy-két nekik való ruhadarabra, ezeknek az ára bosszantóan magas. Ezért Baginé Timkó Judit, a I. számú Gyerekklinika koraszülött osztályának nővére sógornőjével a Facebookon tett közzé felhívást, hogy varrni-kötni tudó anyukák, nagymamák jutányos áron készítsenek parányi kissapkákat, bodykat, rugdalózókat az osztályon ápolt extrém pici babáknak.
A kezdeményezés olyan jól sikerült, és annyi kisméretű ruhácska gyűlt össze, hogy a klinika most azt tervezi: az ország többi koraszülött centrumába is juttat a 2 kg alatti babáknak szánt ruhákból.