Békesi László

Mit várhatunk egy modern államtól - és mibe kerül ez nekünk?Gazdaságpolitika és államháztartás a 21. század elején

I. Bevezetés
A modern államok többségének gazdaságpolitikáját és államháztartási rendszereit erős stabilizációs és reformkényszerek alakítják a 21. század első évtizedében. Egyidejűleg kell megoldást találni két egymásnak ellentmondó feladatra: a gazdaság hatékonyság- és versenyképesség-növelési követelményeire, illetve a társadalmi béke és szolidaritás megőrzésének biztosítására.

II. Irreverzibilis folyamatok, kikerülhetetlen determinációk
A domináns demográfiai trendek megváltoztatják a lakosság korösszetételét: egyre kevesebb jövedelemtermelő állampolgárnak kell gondoskodnia az egyre növekvő társadalmi-gazdasági feladatok fedezetéről. Modernizációs tartalmú költségrobbanás megy végbe: egyre többe kerül az egészségügy, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a honvédelem, a közigazgatás stb. A nemzeti keretek között működő államháztartási rendszerek nem tudnak lépést tartani a globális keretek között fejlődő gazdaság gyorsan változó hatásaival és követelményeivel.

III. Módosuló viszony a gazdaságpolitika legfontosabb makro-céljai között
Növekedés vagy egyensúly, foglalkoztatás vagy infláció ellentétpárjai ma már nem szabadon választható célkitűzések. A növekedés dinamizálásának kemény korlátja az egyensúly romlása, a foglalkoztatás növelésének, a munkanélküliség csökkentésének pedig az inflációs nyomás megfékezése. Az infrastruktúra gyorsított ütemű fejlesztése csak átmenetileg képezhet kivételt.

IV. A modern államok változó gazdasági szerepe és funkciói
Az állam tulajdonosi szerepe a versenyszférában gyakorlatilag megszűnik, a nonprofit szférában csökken. Az állam gazdasági regulációs szerepe viszont erősödik. A szabályozás azonos, világos és kiszámítható működési feltételeket teremt a gazdaság versenyző szereplői számára. Csökken, illetve stagnál az állam jövedelemcentralizációs és -újraelosztó szerepe. A gazdasági verseny adócsökkentéshez vezet, a költségvetési deficit mérséklése redukálja az állami redisztribúciót.

V. A fiskális politika változása a modern államokban

1. Az államháztartás és a fő jövedelemtulajdonosok pozícióinak változása közötti kapcsolatok
A pozíciók alakulását döntően az államháztartás egyensúlyi helyzete határozza meg. Ha az állam túlköltekezése meghaladja a lakosság nettó megtakarításait, ikerdeficit alakul ki, amely inflációhoz, növekvő államadóssághoz, romló befektetési környezethez, a teljesítmények és a fejlődés csökkenéséhez vezet.

2. Az adórendszerek változása a modern államokban
Az adórendszerek átalakítása során csökken a személyes jövedelmeket és profitokat terhelő adók súlya és nő a végső fogyasztást, illetve a nem termelő vagyonfelhalmozást terhelő adók részaránya. Csökken az adók progresszivitása, a kedvezmények, mentességek, speciális preferenciák száma és szerepe. Bővülnek az adóalapok, csökkennek az adómértékek. A személyes jövedelmek és a tőkejövedelmek adóterhelése közelít egymáshoz.

3. Szociálpolitikai modellek a modern államokban
Széleskörűen terjed a rászorultság-elvű szociálpolitikai koncepció, a célzott és feltételekhez kötött szociális támogatások köre. Szűkül az állampolgári jogon, illetve teljesítmény-elven alapuló támogatások szerepe. Az adórendszerbe épített szociális kedvezményeket célzott támogatási formák váltják fel. Az igazságtalan és pazarló ártámogatások fokozatosan megszűnnek.

4. A nyugdíjrendszerek átalakítása
Átalakul a nyugdíjrendszer: a generációk közötti teher-elosztás elvén alapuló nyugdíj-modell már nem finanszírozható. Helyébe az aktív életpálya megtakarításaira és hozamaira építő nyugdíj-modell lép. Nő a nyugdíjkorhatár, szűkül a korkedvezményes nyugdíjazás. A nyugdíjak valorizálásának célja mindinkább a reálérték megőrzése lesz.

5. A puha költségvetési korlát hatása az államháztartásra: egészségügy és oktatás
Az egészségügy és az oktatás ingyenessége szűkül. A növekvő költségeket egyre nagyobb részben a szolgáltatást igénybevevők fizetik. Csökken az ingyenes ellátások, nő a részleges térítési díjhoz kötöttek köre, az állami szolgáltatások egy része piaci alapra kerül. Kihasználatlan vagy felesleges, kiürült intézmények szűnnek meg, olvadnak össze.

6. A fiskális, monetáris és jövedelempolitika harmóniája
A fiskális, jövedelem- és monetáris politika összehangolása és harmonikus működtetése alapfeltétele a sikeres gazdaságpolitikának. A rossz "mixek" rontják a gazdaságpolitika hatékonyságát, hatalmas veszteségeket okoznak.

VI. Epilógus
A következetlen vagy féloldalas reformok nagyobb károkat okoznak, mint amennyi rövid távú gazdasági és politikai haszonnal járnak. A 21. század sikeres társadalmi-gazdasági modellje az lesz, amely képes megteremteni a gazdasági hatékonyság növelésének, valamint a társadalmi szolidaritás optimumának törékeny és állandóan változó egyensúlyát. Csak így teremthetők elő a nemes társadalmi célok anyagi feltételei.

Tovább