Nem a raktérben van meglepetés, hanem a gépházban – Volvo V60 T6 AWD teszt

A Volvo hírnevét a praktikus és biztonságos családi kombik alapozták meg, aztán új divatok jöttek, és a családok másfajta kocsikba ültek. De a svédek nem engedték el a történetet, inkább egy kicsit átgondolták, mitől jó egy kombi, és egy különleges motort is alkottak.

Elhiteti, hogy combos öt- vagy hathengeres

Nyilván ízlés dolga a választás, de nekem a számtalan kipróbált 20 millió feletti prémium gépből éppen a Volvo a legotthonosabb. Valahogy úgy érzem, többet költenek a sofőr és az utasok szolgálatára, mint a rongyrázásra (bár sokaknak meg pont ez lehet a baja vele). Mindenesetre gyerekjáték a Volvo elvezetése, 1,8 tonna feletti tömege és 310 lóereje ellenére is. Vagy talán éppen ezért. Sosem érződik egy pillanatra sem, hogy szenvedne a hajtáslánc.

Akár lassan cirkálva, akár normál tempóval, akár sportosan vezetjük, az automataváltó gyorsan és finoman kapcsol.

Dinamikus haladásnál az Aisin-szerkezet visszapakol akár 2-3 fokozatot is,

hogy felpörgesse a kétliterest, holott erre nincsen szükség: a kompresszor nyomatékhullámán lovagolva, 2-3000-es fordulat között könnyedén lehet tempót menni a T6 Volvóval, ami kedvemre való. Ilyenkor nagyon kellenének a kormányra váltófülek.

Ezzel az alacsony fordulaton érkező erővel remekül eljátssza a T6, hogy ő nagyköbcentis, hathengeres motor, miközben nem. Vezettem anno egy 2008-as V70-est a valóban sorhatos és háromliteres T6-tal, annak a 285 lóerejét akkor őrületesen erősnek éreztem. De csak turbólyuk felett ütött igazán nagyot, és a fogyasztása is emberes volt, 15 liter alatt nem tudtam eljárni vele (a Spritmonitor.de 12 literes átlagot jegyez rá). Ugye kevésbé szomjas az új tesztautó?

Gyakori vendég a benzinkútnál?

Amint átvettem a T6-ot, másnap leesett a hó, nekivágtam hát az éjjeli Mátrának megnézni, mit tud az összkerékhajtás. Aztán jártam vele dolgozni dugóban és anélkül, futottam vele köröket kisvárosomban, és végül elmentem tankolni: 10,3 liter.

Egy ilyen autótól ez nagyon jó érték,

amit az is bizonyít, hogy a következő tankolás, sokkal kevesebb fogyasztáskímélő kilométerrel az átlagban már 11 liter volt.

Sokan szidják a mai kocsikat, de nem lehet elmenni szó nélkül a tény mellett, hogy 310 lóerőt 10 literes benzinfogyasztásból kihozni egy majd' kéttonnás batárral: mérnöki csoda Forrás: Bolla György

Ha valaki minden pillanatban kihasználja az erejét, mert muszáj 4 óra alatt Münchenbe érni, annak ennél jóval több lesz, de egy vidéki, svájci orvos, aki csak országúton használja, az a WLTP ciklus szerint mért 8,7 literes gyári átlaggal is simán eljárhat. És hogy milyen az, amikor letapossuk a pedált, és kikérjük a pincértől mind a 310 lóerőt? Megy, mint a távirat.

Mindössze 5,8 másodperc alatt gyorsul százra, és nagy tempóról is komolyat lép. Egészen a 250 km/h-s leszabályzásig lehet kergetni, a német sztrádákon persze Forrás: Bolla György

Alapvetően ez is „hajó", mint a nagy Volvók általában, első élményem az orrtolás. De nagyon kontrollált a mozgása, nem akadályozza a tempós haladást, sőt,

némi összeszokás után tökéletesen megbízható társ.

Sőt, havon, sportállásba kapcsolt ESP-vel (teljesen kiiktatni nem lehet) egy kis játékot is enged, szélesebb utakra kikanyarodva megy az elegáns sederintés. Szépen kitartott driftekre viszont nem jó, az AWD vezérlése mindig a jó tapadást keresi.

Svéd alternatíva a német prémiumautók közt

Ha játék helyett „csak" odaérni szeretnénk, lenyűgöző partner a V60 T6 AWD, mély hóban is csak hatol előre megingás nélkül. Bár nincsenek gombok, az érintőképernyő bőrkesztyűben is kezelhető, rendes téli kocsit csináltak a svédek.

A legnagyobb pozitív meglepetés azonban a rugózása,

a korábbi Volvo tesztautókkal szemben ezt ugyanis alapfutóművel kaptuk, vagyis sima csillapítással, hátul keresztben elhelyezett laprugóval – és így tökéletes.

Érdemes elidőzni a részletmegoldásokon és a kidolgozáson, aztán bekapcsolni a Bowers&Wilkins hifit Forrás: Bolla György

Se a légrugó, se a FOUR-C állítható csillapítás nem hiányzott, a V60 kiválóan kivasalja az úthibákat, mégis stabil, és dinamikusan mozog. Ha valaki egy kicsit vagányabbra szeretné hangoltatni, 12 milliméterrel ültetett sportfutómű is rendelhető. Érdekes autó a V60 T6 AWD. Erős és gyors, de nem a sportosság az erénye, inkább az élhetőség, a mindennapok komfortja. Volvo kombi, mégsem a praktikum, inkább a tetszés miatt választja, akinek futja a lízingdíjra.

Itt is "Thor kalapácsát" formázza a menetfény. Alapfelszereltséggel 14,4 millió forint a T6, de nem ez a kínálat teteje, hanem a 390 lóerős, zöld rendszámos T8 Twin Engine (18,1 millióért) Forrás: Bolla György

Nincs semmi extra a dizájnban, hiszen rokonainál már láttuk, mégis a beltér szépsége az egyik legfontosabb erénye. Ha ebben a kategóriában néznék autót magamnak, biztos előkelő helyen végezne, annyira komplett csomag, mégis csak viszonylag keveseket szólít meg.

Nem ez lesz a legkelendőbb Volvo, de jó, hogy van

- mert akik a stílus miatt beleülnek, nagyon fogják szeretni, mennyire könnyű vele együtt élni.

És mi lesz a hajóval az Adrián?

Abban is többet tud a V90 a V60-nál, hogy ugyanezzel a motorral 400 kilogrammal többet vontathat: a 2,2 tonna már szép szám, ha például yachtról van szó. Ez azonban nem árpolitikai kérdés. Európában a vonatható tömegre nem csak a motorerőnek, de a tengelytávnak és a menetkész tömegnek is van kihatása, tehát a biztonsági előírások szabják kisebbre a V60 képességeit ezen a téren.