Előbújt a múzeumból a világ legpocsékabb autója

Hoffmann mikróautó
Vágólapra másolva!
Létezett Németországban egy eredetileg bicikliket gyártó vállalat, bizonyos Hoffmann. 1948 és 1954 között már motorkerékpárok gyártásába is belefogtak, de készítettek egy sokkal különlegesebb járművet is, aminek egyetlen megmaradt példánya most kidugta az orrát a múzeumból.
Vágólapra másolva!

A második világháború után Németországban a romokban álló gyárak, a fizetőképes kereslet hiánya és a szövetséges erők tiltása miatt nem lehetett bármilyen autót készíteni. Ekkor terjedtek el a mikroautók (BMW Isetta, Messerschmitt Kabinenroller, Goggomobil stb.), 1951-ben pedig megjelent a Hoffmann névre keresztelt csodabogár, melyenek egyetlen fennmaradt példányát a Jalopnik munkatársa vezethette.

Forrás: Microcar Museum

Maradandó élményekkel gazdagodott, ugyanis már indulás előtt látszott, hogy ennél rosszabb mozgó valamit talán soha, senki nem gyártott. A leginkább óriás katicabogárnak látszó karosszéria ugyan teljesen alumíniumból készült, de gyakorlatilag ez az egyetlen előny, amit fel lehet hozni mellette.

A beszállás borzasztó a hátrafele nyíló ajtók és az első kerékdobok közötti szűk helyen. Belül óriási pálcavékony kormány, a vezető feje mögött, a tetőről levezetett üzemanyagbetöltő cső vár minket. Az ablakok bőrszíjjal rögzíthetők, már ha épp sikerül beakasztani, ablaktörlő pedig csak a sofőr előtt van.

Hoffmann mikróautó Forrás: Microcar Museum

Ám a vezetés még riasztóbb élmény ennél. Egyrészt háromkerekes konstrukciója leginkább egy Velorexhez hasonlít, de

itt a hátsó kerék egyben kormányzott is,

ráadásul nem csak középen, hanem szinte az utastér alatt van, így furcsamód a tengelytáv rövidebb, mint az első nyomtáv. Rémálom a szekvenciális váltó is, minden sebességfokozat között egy üres állást kell leküzdeni.

A hátsó futómű mögé szerelték a motort (vele együtt fordul el), ami kétszáz köbcentis, egyhengeres és 6 lóerős. A 340 kilogramm önsúlyú, 6 voltos elektromos rendszerű és bovdenes fékkel szerelt borzalom ezzel maximum 45 km/h-ra képes felgyorsítani, de látva a konstrukciót, itt már biztos a rettegés.

Olyan érzés kanyarodni az egy szem kormányzott hátsó keréken, mintha folyamatosan driftelnénk,

lobog és bukdácsol folyamatosan az úton,

plusz vészesen instabil. Ezzel toronymagasan rosszabb minden más háromkerekűnél, legyen az Reliant Robin, Piaggio Ape vagy a nálunk jól ismert Velorex.