Minden útnak egy vége van - Volkswagen Sharan-menetpróba

Vágólapra másolva!
Kellett némi átszellemültség ahhoz, hogy értékelni tudjam a vadonatúj Sharant és egyáltalán a nagy buszlimuzinok kategóriáját. Ahogy a németek mondják: "Alles hat ein Ende, nur die Wurst hat zwo", azaz a kolbászon kívül mindennek csak egy vége van. Bajorországban, jó zenére autózva arra is rájöttem, mitől lesz Das Auto a Volkswagenből.
Vágólapra másolva!

Fotó: Hollósy Balázs

Nyitott ajtókkal Fantomas repülő Citroënjére emlékeztet

Az autó fotózásakor döbbentem rá, milyen széles: több mint 190 centiméter, 485 centijével hosszabb a Passatnál, és óriási, 2919 milliméteres tengelytávjával ráver a Galaxyra és a Peugeot 807-re is, miközben méretnövekedése ellenére sikerült 30 kilogrammot lefaragni a súlyából. A forma viszonylag egyszerű: eleje a már megszokott Volkswagen-arc, hátulját időközben megkapta a felfrissített Touran is, oldalán szolid fény-árnyék vonal húzódik, áramvonalas, alig 0,299 az alaktényezője. Szép, egyáltalán nem hivalkodó autó, valószínűleg a legtöbbeknek tetszeni fog. Legnagyobb újdonsága a sínen csúszó, kétoldali tolóajtó, ami megkönnyíti a bejutást a leghátsó sorba. Könnyen jár, és sokkal kisebb helyen is kinyitható, mint a sima zsanéros. Extraként elektromosan is nyitható és zárható, ami elsőre feleslegesnek tűnik, de ha a méretes csomagtérajtót egy kézzel próbáljuk lecsukni, rájövünk, a kényelem megéri a felárat. Többször kipróbáltuk, jól működik a becsípődésgátló a villanyajtóknál, de azért érezhetően nyom a nyílásban felejtett végtagokon, hogy legközelebb ne legyünk figyelmetlenek.

Ideális túraautóvá teszi a Sharant, hogy öt üléssel 885 literes a csomagtartója (2430-ig bővíthető), héttel maximum 771 literes a tér. Az elődben kivehetőek voltak az ülések, de a 2010-es Sharanban pár mozdulattal sík padlót lehet varázsolni, és ehhez nem kell kivenni az üléseket, csak ledönteni. Így a maximális hely csökkent, de sokkal kényelmesebben használható lett az autó. Egyterűségéből adódóan az első sor ülései kényelmes magasságban vannak, derékfájással sem gond a beszállás, a kormány személyautós szögbe állítható, miközben a buszság minden előnyét élvezhetjük - jó a kilátás körbe, és fentről nézhetjük a forgalmat.

Fotó: Hollósy Balázs

Semmi rendetlenség - minden kezelőszerv a helyén, az összes részletet ismerjük a többi Volkswagenből

Mesék, terroristák és emberarcú nácik

A stúdió egyes részei egész évben látogathatók, kis túlzással családi élményparkként is funkcionálnak. Talán kevesen tudják, de több legendás film munkálatait is itt, Münchenben végezték el, és az ezekhez használt kellékeket, díszleteket ma múzeumi tárlatvezetéshez hasonlóan lehet bejárni. Bájos kalauzunk Jane rögtön bevitt minket a mélyvízbe, a legendás Das Boot forgatásához használt méretarányos makettek mellett a tengeralattjáró belsejének a legkisebb részletekig kidolgozott, élethű imitációját is megnéztük. A tengeralattjárózás körülményeit is sikerült reprodukálni, hiszen a nyári kánikulában fullasztó meleg volt a nyomasztó, sötét alagútrendszerben. Közelebb kerültünk Wolfgang Petersen víz alatti világához, amiből az egyszeri, kiszolgáltatott kis ember és a náci világbirodalom közt feszülő ellentétet ismerhetjük meg. Interaktív történelemóránknak nem lett itt vége; a német közelmúlt egyik legforróbb kérdésével, a náci korszakra válaszoló vörös terrorizmussal foglalkozó A Baader Meinhof csoport (Der Baader Meinhof Komplex) című filmnek a Stammheim börtönben játszódó jeleneteit is itt vették fel. Korabeli fényképek alapján rekonstruálták a cellák berendezését, ahová a Rote Arme Fraktion romantikus hősöknek tekinthető vezetőit zárták. A '68-as diáklázadások után feléledő baloldali mozgalmaknak és rendszerrel szembemenő és ehhez akár a terror eszközeit is felhasználó fiataloknak állít emléket, akiknek óriási a szerepe a németek saját történelmével való szembenézésben. Szerencsére akadt vidámabb rész is; a nyolcvanas évek legviccesebb zenéire repülhettünk a Végtelen történet sárkányával, hála a bluebox-technikának.



Fotó: Hollósy Balázs

Így néz ki egy kényelemorientált belső tér

A második sorban, óriási tartományban egyedileg tologathatóak az ülések. 16 centiméteren osztozhatnak a középen és a leghátul ülők, kinek legyen nagyobb lábtere. Minden hátsó ülést elláttak Isofix gyerekülés rögzítési pontokkal, a középső sor két szélső ülését lehet három éven felülieknek szánt beépített gyerekülésként is rendelni. A harmadik sorban is bőven elég a fej- és a válltér, a hátrajutás nem nehéz, előredönthetők a középső sor szélső ülései. Leghátul is van lámpa, levegőbefúvás, könyöklő, a 945 milliméteres hátsó fejtér, ami az S40-es Volvóban rém kicsi, itt az üléspozíció miatt bőven elég. Az én átlagos, 180 centiméteres testmagasságomnál kényelmes szögben állt a térdem, és nem trükköztek azzal, hogy alacsonyra tették az ülést, ezért a hosszabb úton is elviselhető, nem csak a gyerekeknek.

Esélyünk sem volt felfedezni mind a 33 tároló rekeszt a beltérben, de ahol kell lennie, ott van hely az apró holmiknak, egyedül a térdemre nyíló kesztyűtartó nem tetszett. A tesztautókat az RNS 510 nevű feláras navigációs rendszerrel látták el, ez a csúcsváltozat, amelyhez 30 gigabájtnyi merevlemez és 6,5 colos érintőképernyős kijelző is jár. Mint az új rendszerek, így ez is dinamikusan tud léptéket váltani, megszokásához kell egy kis idő; csak egyszer tévedtem el, de a hangbemondás annál a trükkös elágazásnál is a helyes irányt mondta. A defekttűrő Continental gumik ellenére meglepően halk utastér mellett további kényeztetés a fülnek a Dynaudio nyolc hangszórós, 300 wattos, szintén feláras hangrendszere, amit a pr-csapat által összeválogatott remek zenékkel teszteltünk és igen jónak találtuk.

Fotó: Hollósy Balázs

Teleszkóp tartja a motorháztetőt, de csak egy jutott balra (a képen jobbra). A képen a kis 1.4 TSI

Nem volt gyenge a 140 lóerős dízel sem, de az autóhoz legjobban a 170 lóerős változat és a DSG váltó kombinációja passzol. A nagyobb gázolajos 320 helyett 350 newtonméteres nyomatékú, de ebben is benne van a BlueMotion technológia, energiarekuperációval és a start-stop rendszerrel. Ez is 1800 baros befecskendezésű, közös nyomócsöves dízel, amelynél piezo-elektromos fúvókák teszik pontosabbá a keverékképzést, és nitrogénkatalizátor biztosítja az Euro 5-ös környezetvédelmi besorolást. Végsebessége a DSG-vel és a kézi váltóval is 207 kilométer/óra, fogyasztását nem sikerült 7,2 liter fölé vinni. Nagyon kellemes autónak ismertem meg a Highline-Sharant, de ha lecsupaszítjuk és a komolyabb extrafelszereléseket nem számítjuk, akkor sem rossz választás. Az ős-Bogár óta hangsúlyozott volkswagenség minden modern elemét megtaláljuk benne. Árát még nem tudni, forgalmazása szeptember elején kezdődik itthon, minden modellben lesz ESP és hét légzsák, a hat- és hétszemélyes kiviteleket alapáron a jobb, háromzónás Climatronic légkondicionálóval szerelik.