Nyugalmat áraszt - Volvo XC60 menetpróba

Múlt héten már részletesen bemutattuk a Volvo XC60-ast, de vezetésére még nem nyílt lehetőség. A valenciai menetpróbán viszont bizonyíthatott a márka legbiztonságosabbnak titulált autója, bár terepre nem vittük ki.

A vezetési élményről nehéz nyilatkozni, mert a Volvónál egészen másként állnak hozzá a kérdéshez, mint például a cég tulajdonosánál, a Fordnál. Míg utóbbinál a pulzusszám emelése a cél, a svédek inkább arra gyúrnak, hogy a lehető legalacsonyabbra essen vezetés közben.

Pedig az XC60 a remek Pirelli P Zerókkal tényleg stabilan veszi a kanyarokat, testes karosszériája még a rendelhető, állítható keménységű lengéscsillapítók nélkül is alig dől be a kanyarban, és a 285 lóerős, turbós, sorhatos motor is remekül húz szinte a teljes fordulatszám-tartományban. De öt perc után rá kellett jönnöm, hogy ez az autó pihentetni akar, nem pedig élményt szerezni. Ezt abból szűrtem le, hogy a szervokormány nem sok visszajelzéssel szolgál a kerekek és az út kapcsolatáról, a motor csodás hangja csak magas fordulatszámnál hallható, egyébként csak a külső tükrök halk szélzaja szűrődik be az utastérbe, a legjobb klubfotelekkel vetekedő kényelmű ülések szinte semmi oldaltartást nem nyújtanak (bőrkárpittal kifejezetten csúsznak is), és a hatfokozatú automatikus váltó is inkább a nyugodt vezetési stílusnál érzi magát elemében.

Nagyon jól megy a T6-os motorral az XC60, de sokat is fogyaszt
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Az egyetlen benzines erőforrás, a T6 talán a legjobb motor a Volvo-palettán, ha nem számítana a fogyasztás és a vételár, valószínűleg senki sem gondolkodna dízelben. Sajnos azonban mindkettő számít, a 17 literes városi, a 13 literes autópálya-fogyasztást, és a 3,5 milliós (na jó, ha a szériában adott automatát leszámítjuk, csak hárommilliós) felárat kevés vásárló fogja megengedni magának. A turbós sorhatos könnyedén lódítja meg az ólomsúlyú XC60-ast, mintha csak papírból lenne, talán nem véletlen, hogy csak ehhez a motorhoz kapott sportprogramot az automatikus váltó.

A kényelmes ülések 13 centivel magasabban vannak, mint a V70-ben
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A dízelek nem meglepő módon közel sem olyan kifinomultak, mint a szuperkulturált benzines, de a tízmillió alatti alapár és a három-négy literrel alacsonyabb fogyasztás miatt ez valószínűleg senkit sem fog érdekelni. Csak az erősebb, 185 lóerős D5-öt hozták el a menetpróbára, kizárólag automatikus váltóval, a 22 lóerővel gyengébb 2.4D-t (ami a régebbi D5-nek felel meg) és a kézi váltót nem tudtuk kipróbálni. Az új D5-ös motorról sajnos már az S80 óta tudom, hogy a nagyobb teljesítménnyel párhuzamosan elvesztette azt a gyönyörű, morajló öthengeres hangját, amiért mindenki lelkesedett az évtized elején. Hidegen kerreg, de bemelegedve is nyers a hangja, igaz, elég kevés jut el az utasok füléig. Ereje persze több lett, és a nyomatéka már eléri a 400 Nm-t (ami pontosan megegyezik a benzinmotoréval), ezért a turbó belépése után már ez sem megy rosszul, bár a 100 lóerős hátrány a T6-hoz képest minden pillanatban érezhető.

A Volvo merészebb, új formanyelve az új S60-on is megjelenik majd
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

És akkor essen szó a hibákról is. A hátsó helykínálat nem túl nagyvonalú, bár én a 178 centimmel még simán befértem magam mögé. Erről már írtam múlt héten, az viszont csak most derült ki, hogy a széles, vezető felé fordított lebegő középkonzol széle bizony nyomja az elöl ülők térdkalácsát, ami szerpentinen haladva különösen zavaró. Vezetés közben, egy idő után már csak a jobbkanyarokban nyomtam keményebben a gázpedált, mert a balos fordulókban minduntalan vágta a lábamat az aluminium borítású perem. Érthetetlen, hogy miért nem csíptek le pár centit a dizájnfogásnak használt, lebegő középkonzol szélességéből, mert úgy is jól nézne ki, de akkor már nem zavarna senkit sem. A konzol mögött kialakítottak egy nagy rekeszt is, de nem igazán jó ott tárolni semmit sem, mert mélyedés híján a kanyarokban kicsúszik a tartalma.

Az XC60-é a kategória legnagyobb szabad magassága, 230 mm
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Ezektől függetlenül biztosan sok vevője lesz az XC60-nak, a Volvo hazai pr-osa arra is számít, hogy sokan az XC90-esüket fogják erre lecserélni, bár a hivatalos gyári kommunikáció szerint a közepes SUV-nak a C30-vásárlók következő autójának kellene lennie. Nagyon hiányzik még a kínálatból a kisebb kétliteres dízel és benzinmotor, valamint a start & stop automatika, de a Volvo ígérete szerint mindegyiket megkapjuk hamarosan. Az elsőkerék-meghajtású, takarékosabb és olcsóbb verzióról már az is tudható, hogy 2009 első félévében érkezik.

Műszaki adatok - D5 Geartronic
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 2400 cm³. Furat/löket: 82/93,2 mm. Hengerek/szelepek száma: 5/20. Teljesítmény: 136 kW (185 LE)/4000. Nyomaték: 400 Nm/2000. Sebességváltó: hatfokozatú automatikus. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/hűtött tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4628/1891/1713 mm. Tengelytáv: 2774 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1632/1586 mm. Tömeg: 1827 kg. Terhelhetőség: 678 kg. Csomagtartó térfogata: 495-1455 l. Üzemanyagtartály térfogata: 70 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 9,9 mp. Végsebesség: 200 km/óra. Átlagfogyasztás: 8,3 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 11,3 liter/100 km. Széndioxid-kibocsátás: 219 g/km.