Eco-lázban az autóipar

Az autógyártók napjainkban egyre-másra mutatják be környezetbarát modelljeiket, bár már ez a kifejezés is sántít. Évtizedes fejlesztések, vagy csak nagy maszlag a mostanában kialakult "zöldautó"-őrület? Erre próbáltunk választ kapni a jelenlegi kínálatból.

A BMW hidrogén hajtású motorjait az infrasruktúra hiánya miatt nem lehet még bevezetni a piacra

A Blue szóról egyből eszünkbe juthat egy másik márka, ez pedig a Volkswagen. Itt azonban nem érdemes egy márkáról beszélni, hiszen alapjaiban a VW Bluemotion, a Skoda Greenline, a Seat Ecomotive és az Audi e programja lényegében ugyanaz. Bár némely hírforrások szebb formában szeretnék feltüntetni, azért ezekben a programokban a már jól ismert megoldásokat vetik be sikerrel. Nem hatalmas fejlesztés, de legalább egyre több modellben kapható és szép sorban átterjed minden autójukra. Mindben van valamilyen kisebb turbódízel motor kicsit átprogramozva, majd jön a részecskeszűrő, a tömegcsökkentés, a minimális szpojlerezés vagy a minimális ültetés és a hosszabb váltóáttételek, a gumi is kisebb gördülési ellenálású, és a nyomása is nagyobb: máris kész a Bluemotion. A szépséghibája az, hogy egy Polónál 300 ezer forint a felára, míg a Passatnál már csak 100 ezer. Akkor lenne ez igazán szép, ha ezen megoldások egy részét minden autóhoz lehetne kapni felár nélkül.

Ugyanez igaz a Fordra is. Egyelőre egy olyan típus van, amely a nevében is viseli eme környezetbarát irányzatot, ez pedig a Focus modellfrissítése után megszülető ECOnetic. Már bejelentették, hogy jön a Fiesta hasonló változata, de még nem kapható. A Focus ECOneticben a jól bevált receptet alkalmazták, vagyis átprogramozták az 1,6 literes, 110 lovas turbódízelt. Egy lóerővel ugyan gyengébb lett, de szériatartozék a részecskeszűrő. A légellenállás javítása érdekében kicsit módosítottak az autó szpojlerezésén, és a felszereltséget is kicsit visszafogták, hogy ne szaladjon el az autó tömege. A váltóolaj kisebb súrlódású, mint ahogy a kerekek is inkább kisebbek és könnyűek. A végeredmény nem túl rózsás, ráadásul ezek a megoldások nem rendelhetőek a többi modellben.

Még talán ennél is egy kicsit elszomorítóbb az Opel Ecoflex programja, amelynek a lényegéről semmilyen pontos leírás nincs az oldalukon. Az biztos, hogy az Opel most nagyon a környezetvédelem érdekében fejleszt (ahogyan azt a GM TechShow-n megmutatták nekünk), hiszen vannak földgáz-meghajtású autóik, plusz nagyon jó eredményeket értek el a tüzelőanyagcellás technológiát használva, de az Ecoflex modellekben ennek ellenére nem sok minden van. Itt is alapvető a kicsi turbódízel motor, a fordulatszámmérőben van egy zöld tartomány, hogy hol érdemes használni az erőforrást, és a hosszabb váltó sem maradhatott el. Nagy, világmegváltó ötlet nincs, de legalább minden modellnek van egy ilyen változata.

Ennél már talán az is jobb, amit a Renault képvisel, ők ugyanis mindössze annyit tesznek, hogy amelyik autójuk 140 g/km alatt van széndioxid-kibocsátásban, valamint 95 százalékban újrafelhasználható műanyagokból készül, arra ráragasztják az Eco matricát.

A Ford is bevetette a bio-etanolos autóját, amely egy újabb kisérlet, de eddig nem tűnik kihagyhatatlannak

A végén még talán érdemes szót ejteni a bioetanolos autókról, amelyek ugye E85-tel mennek, ami csak 15 százalékban benzin, a maradék 85 százalék növényi eredetű olaj. A Saab és a Ford modelljeit már teszteltük is (utóbbit fékpadon is megmértük), de túl sok pozitív tapasztalattal nem lettünk gazdagabbak, hiszen körülbelül 15-20 százalékkal többet eszik ebből az autó, vagyis amit megnyerünk az üzemanyag árán, azt elveszítjük a fogyasztásban. És akkor még nem beszéltünk az egyre többet emlegetett problémáról, hogy a bioetanol előállításához szükséges növények az emberi fogyasztásra alkalmasak elől veszik el a termőterületet.

A konklúzió tehát az, hogy bár a cégek az új piaci igényeknek megfelelően sorra dobják piacra a környezetre kevésbé káros autókat, azért még van hova fejlődni. Csak néhány márkánál beszélhetünk valódi fejlesztésekről, amelyek egyelőre nem jelentik a végleges megoldást. Többnyire a régen ismert módszerek válnak be, de azok nagy része minden autón használható lenne, csak nem használják.

A legszebb az egészben, hogy a kerekeit mindenki ki tudja cserélni kisebb súrlódási ellenállásúra, kisebb felniket, gumikat is tud választani az autójára, plusz a keréknyomást is mindenki meg tudja emelni pár tizeddel. Ha nem csúcsfelszereltséget veszünk egy adott autóból, azzal is segítünk a fogyasztáson, és tele csomagtartóval sem tanácsos sokat autókázni. Vagyis otthon is megszülethet az ecoautó.

Sőt, ha valaki megtanul takarékosan vezetni, akkor litereket spórolhat meg, és teljesen mindegy lesz, hogy melyik ecoautóval hány tizedet spórolunk. Mert ugye senki sem a saját pénztárcájának az ellensége, főleg az egyre növekvő üzemanyagárak mellett. Márpedig az ember vezetési stílusán literek múlhatnak, de erről egy következő cikkünkben szólunk bővebben.