Félig Merci - Chrysler 300C

Vágólapra másolva!
A Chrysler sikerkocsija jó gondolatmeneten alapul. Rajzoltak egy szép autót, szereztek hozzá egy jó motort, de érthetetlen számomra, hogy hol voltak akkor a fejlesztőmérnökök, amikor az autó belsejét találták ki.
Vágólapra másolva!

Forrás: [origo]

A fentiekből már az is kiderült, hogy szigorúan vett vezetési élményről nem nagyon beszélhetünk, de valahogy mégis. Nem egy nyers, pontos sportkocsi, amiből ujjongva száll ki az ember, de van hangulata. A vezető beleül, és tíz perc után azon veszi észre magát, hogy az autó stílusához illő módon cirkál. Olyan ez, mint egy jachttal szépen csorogni a Dunán. Nem sietünk sehová, de mégis jó érzés. A 300C persze tud sietni is, hiszen autópályán azért alaposan meglódul, ha kell, de viszonylag kevésszer veszi rá magát az ember. Tökéletes, kényelmes utazólimuzin, némi szépséghibával.

Ez pedig a belső kialakítása, pontosabban az anyagfelhasználása. A Chrysler csoporttól nem meglepő, hogy egy modelljük belseje finoman szólva hagy kivánnivalót maga után. Egy ilyen hatalmas limuzinban azonban jobbra számítanánk. Igazából jobb is, de mondjuk az Audi-BMW-Mercedes-Lexus álomnégyeshez képest alapos lemaradásban van. A műanyagok csúnyák, a bőr csúszós, a kapcsolók egyszerűek, és bizony az ergonómia terén is van egy-két baki.

Forrás: [origo]

Összességében mégis pár nap után megszokható a 300C logikája és világa, hiszen amúgy maga az utastér kényelmes. A csomagtartó is elég nagy, vagyis hosszú utakra tökéletes partner lehet. E képességét tovább erősíti, hogy a turbódízel elsősorban hosszú, egyenletes sebességű szakaszokon eszik jól, városban kicsit mohóbb. Egészen pontosan országúton még nagy tempónál sem szívesen fogyaszt tíz liter felett, míg városban igazából nem tud lemenni ez alá. A 10,7 literes átlag az autó méreteit és légellenállását figyelembe véve egészen jónak mondható.

A tesztelt 300C tehát egy kényelmes, pazar megjelenésű limuzin Mercedes szívvel, nyugodt életérzéssel. Egy valami azonban még nem árt, ha a konkurenciától akar vevőket elcsábítani: a gazdag felszereltség. Ebben sem áll rosszul, hiszen rengeteg dolog alapáron benne van, de azért ahogy ilyen autókban lenni szokott, költeni is lehet rá. Éppen 12 millió alatti ára a konkurensekhez nézve jónak mondható, de valahogy ez mégsem annyi, amiért a jelenlegi Mercedes-tulajdonosok lelkesen rohannának egy Chrysler-kereskedésbe.

Forrás: [origo]