Bemérnek minket: a traffipaxos dobozok titka

Az M1-es autópálya mellé nemrég telepített szeretetcsomagok borzolják egy ideje a gyorsabban hajtók idegeit. Eredendően azért kerestük fel a rendőrséget és a készülékek forgalmazóját, hogy az új eszközökről kérdezősködjünk, ám végül sok más is kiderült.

Mivel az AD9-esek mind az autópálya mellett dolgoznak, nem nézhettük meg őket közelről, cserébe a forgalmazó egy lézeres sebességmérőt mutatott, amely hordozható, az út mellett és autóban egyaránt beüzemelhető. A saját fejlesztésű készüléket a korábbi műszercsaládra alapozva, annak hibáit a felhasználók javaslatai és igényei szerint javítva hozták ki. A Speed Capture System SCS-102 még csak két hónapja elérhető, sok helyen a bemutatása, kezelésének megtanítása zajlik. A berendezés szeme a mérőfej, amely a kábelekkel egy alukofferben lapul. Egy nehéz, fogantyúval ellátott másik doboz a központi egység (12V-os, zselés, gondozásmentes akkumulátor, számítógép), az elhelyezéshez pedig adott egy háromlábú fotóállvány strapabíró videofejjel vagy az autóba, a fejtámla helyére illeszthető fémkonzol. A tápegység automata töltős, 8 óra maximális üzemidővel, autóban szivargyújtóról is üzemeltethető.

A korábbi készülék túl nagy és a kelleténél nehézkesebb volt, ezért a fejegység méretén, mozgathatóságán javítottak, másrészt fejlesztették a lézeregységet, a kamerát, és növelték a háttértároló méretét. A mérőfejtől elválasztott számítógép a tápegység mellé költözött, így a fej könnyebben mozgathatóvá vált, most a lézernek, a kamerának és az érintőfelülettel ellátott LCD-képernyőnek ad helyet. A csatlakozói között USB-port is található, az adatok gyors letöltésére. A számítógépen Windows XP fut, a felvételeket 4 GB-os CompactFlash memóriakártyán lehet tárolni. Ez akár 40 000 felvételre elég, 25 kép/másodperces felvételi sebességgel (a gyakorlatban 1 kép/s-ot használnak).

A felvételek kinyerése úgy történik, hogy a kezelő mindegyikről biztonsági másolatot készít az 1 GB-os pendrive-ra, a másolás tényéről pedig automatikus bejegyzések kerülnek a sebességmérőbe, a képekhez. A pendrive-ról a feldolgozást végző számítógépre másolják az anyagot, miközben a gép a sikeresen átmásolt képekről törlési engedélyt tölt vissza a pendrive-ra. Ezeket aztán feltöltik a mérőműszer számítógépére, amely csak most törli a felvételeket a memóriájából, így nem veszhet el kép. A mérésekről a méréstől független bejegyzés kerül egy lock file-ba, amely az OMH engedélyéhez kötött jelszóval érhető el. A feldolgozást központilag a rendőrség végzi.

Az SCS-102 méréstartománya 1700 méterig és 320 km/h-s sebességig terjed, álló helyzetben ±2, járműben használva +-3 km/h tűréssel (a jármű saját sebességét GPS-szel mérik). A kezelőfelületen a mérés helyét, időpontját, a mérendő távolságot, sebességhatárt és mértékegységüket, valamint a kezelő nevét lehet megadni. Választani lehet a közeledő, távolodó, illetve mindkét irány mérése között. Az általában 15-120 méteres távolságon használt automata üzemmódban a megadott sebességhatár túllépésekor automatikusan felvétel készül a beépített Sony kamerával. Kézi üzemmódban a kezelő a kiválasztott járművet követi, gyorshajtás esetén a készülék automatikusan felvételeket készít mindaddig, amíg egy értékelhető nem lesz közöttük. A rendőrök általában ezt használják, gyakran távoli jármű bemérésére. Értékelhető kép, amelyen látszik a rendszám, legfeljebb kb. 120 méteres távolságból készíthető, az időjárástól függően.

A rendőrök - általában - némi plusz tűréshatárral dolgoznak, amelybe belefér a jármű kilométerórájának pontatlansága is. A méréskitelepítésnél az optimálistól (ugyanabban a síkban és a haladási iránnyal szemben elhelyezett mérő) eltérnek a valóságban, hiszen az aszfaltra nem tehetik a műszert, csak az úttest mellé. Ez a tény az autósnak kedvez, minél nagyobb távolságra van ugyanis a haladási irány által húzott egyenestől a traffi, annál kevesebbet mér a jármű valós sebességéhez képest: a képzeletbeli vonaltól három méterre levő gép a százas tempót 99,5-nek, 10 méteres távolság esetén 96,8-nek veszi. A haladási síktól való eltérés ugyanezt eredményezi, igaz, szintén minimálisan: 1 fokos különbség valós 50 km/h helyett 49,99-et jelent, de 15 fok 130-nál már csak 125,5-öt. A plombával lezárt mérők pontosságát ezért nem érdemes megkérdőjelezni, hiszen mindig az autós javára "csalnak". A mért érték több mérési sorozat eredményeként születik meg, a programozáshoz pedig nem férhet hozzá a kezelő.

A szabálysértési rögzítés üzemmódot akkor kapcsolja be a kezelő, ha valami huncutságot észlel a közúton. Ilyenkor a felvétel elindítását megelőző húsz másodpercet és a továbbiakat rögzíti a memória, leállításig. Ez a funkció például a piroson való áthaladást, záróvonal átlépését örökítheti meg. Kényszerített felvételkészítéskor gombnyomásra fényképez a gép: például 90-es táblánál, 110 km/h-s sebességhatárra beállított műszer előtt elzúg egy kamion kilencvennel, vagyis a beállított határnál kevesebbel, de a neki megengedettnél többel. Éjszaka infraérzékeny felvételeket lehet készíteni, ebben segít az infrafényvető, amelyet a kamerával összehangolnak.

Az alapkészülék ára 2,5 millió forint, opciókkal (pl. infra-berendezés, vezeték nélküli adattovábbítás) jóval följebb is mehet. A fixen kihelyezett készülék 4,5 millióba kerül. Nem csupán a rendőrség szokta beszerezni, előfordul, hogy egy település önkormányzata szereli fel a helyi őrsöt a berendezéssel, hogy elősegítse az átmenő forgalom kordában tartását, mely főleg akkor okoz gondot, ha a helységen keresztül nagy forgalmú főút halad. Alkalmazzák Ferihegyen is, ahol a repülőtér területén gépkocsit vezetőknek ugyanúgy be kell tartaniuk a közlekedési szabályokat, így a sebességhatárokat is.