BMW 320i - Eminens

Mi, autós újságírók ugyan kétségbeesetten ragaszkodunk a nyomatékgörbékhez meg a lengőkarokhoz, de talán ideje lenne már belátni: ezek a dolgok kezdenek szép csendesen háttérbe szorulni. A BMW 320i tesztjében azonban nem azért foglalkozunk sokat a technikával, mert azt akarjuk, hogy csakazértis nekünk legyen igazunk, hanem mert a hármas sorozat esetében tényleg van miről írni.

Ajánló - AM 2005/9.

Míg a motor inkább olyan benyomást tesz ránk, mintha egy nyugodt, tempós autózásra tervezett utazóautóból származna, addig a futómű - hűen a BMW 3-as hagyományaihoz - feszes, sportos és precíz. A közvetlen kormányzás kifejezetten élvezetessé teszi az autózást, az igényes, hátul is ötlengőkaros, a rugózatlan tömegek csökkentése érdekében könnyűfém szerkezetű futómű révén az autó pontosan követi az ívet, s a feszes hangolás miatt az új 3-as rendkívül stabilan fut.

Ugyanakkor éppen e kemény hangolás keseríti meg kissé a hátul utazók életét, bár a rugózás feszessége még Budapesten is bőven a tűréshatáron belül van. Aki szándékosan vagy véletlenül átlépi a futómű képességeinek határát, annak azonnal segítségére siet az elektronika. E kategóriában szinte kötelező tartozék az ABS, a kipörgésgátló, az elektronikus fékerőelosztó és a menetstabilizáló elektronika, ám az új 3-asba mindezek mellett felár nélkül kerül be az elektronikus differenciálzár és a vészfékasszisztens is.

Drága praktikum

A bőséges biztonsági felszereltség mellett szerencsére javult a BMW 3-as sokat kritizált térkínálata is. Ez elsősorban az 5 centiméterrel hosszabb, 8 centiméterrel szélesebb és 1 centiméterrel magasabb karosszériának, valamint a 2,5 centivel megnövelt tengelytávnak köszönhető. A gyakorlatban mindez úgy érzékelhető, hogy a vezető és első utasa közé széles, kényelmes kartámasz került, s ha a sofőr nem különösebben magas növésű, a mögötte ülő utas lábtere kifejezetten tágas.

Hátul utazni tehát nem rossz a 3-asban, de csak akkor, ha egy útitárssal osztjuk meg a helyet, mivel a hátsó ülés kiképzése egyértelműen jelzi: ez az üléspad két személy számára készült, még akkor is, ha három darab hárompontos öv és fejtámla tartozik hozzá. A hátsó ülés támlája magasra nyúlik, ami megnehezíti a hátralátást (az erősen ajánlott tolatóradar felára 113 100 Ft), ráadásul a támla csak akkor dönthető, ha vállaljuk a 121 600 forintos többletköltséget. Ha már a hátsó ülésnél tartunk: megrökönyödve olvastuk az extrák listájában, hogy az Isofix gyermekülés-rögzítési pontért is külön kell fizetni: 22 600 forintot.

A csomagtartó megfelelő méretű (460 liter), bár a praktikumot némiképp feláldozták a design oltárán, hiszen az erősen döntött hátsó szélvédő és a zömök far kurta csomagtérfedelet és szűk nyílást eredményez. Apró figyelmesség a tervezőktől, hogy a csomagtérbe kihúzható fiókot építettek az apróbb tárgyak részére - sajnos ez nem alapfelszereltség része.

Az ergonómia a letisztult, már-már puritán belső design ellenére is tökéletes, az ülések jól tartanak, a kezelőszervek pontosan ott vannak, ahol lenniük kell - de ez nem újdonság a BMW-nél. Az viszont már igen, hogy az igen ízléses, 28 300 forintba kerülő velúrszőnyeg nem rögzíthető a padlóhoz, így időről időre becsúszik a pedálok alá.