Szolgáltak és végük - Moszkvics 407

Hívták őket többek között meseautónak, URH-nak, csíkosnak, de a sokféle elnevezésen mindig a kék-fehér fényezésű, RENDŐRSÉG felirattal ellátott kocsikat értette az utca embere, márkától függetlenül. Először nagyobb számban Moszkvics és Warszawa autókat használt a hazai hatóság, amelyekből nem maradt egy sem. Bemutatjuk az utókor kedvéért restaurált és rendőrségi kivitelűre átalakított 407-es Moszkvicsot.

Mély hörgéssel indul a motor, aggódva figyelem az olajnyomást, mert nem valami acélos, de a mutató kitart a 2-es szám mellett, tehát indulás. A kormányváltó bajuszát érzéssel húzkodva korrekt fokozatcseréket lehet vezényelni, jó a kuplung, nem recsegnek a fogaskerekek. Ahhoz, hogy a fogak és a csapágyak állapotát tisztázzuk, országúti tempóra lenne szükség, ez azonban rendszám és vizsga hiányában egyelőre csak álom.

A jókora üzemudvarban azonban felidézhetem a néhai rendőrségi sofőrök kemény életét. A negyvennel száguldó autó minden élesen vett kanyarban jelzi, a rugózás elérkezett tudása határához, és a féket sem árt kemény lábbal taposni. Kigyorsításról csak elméleti értelemben lehet beszélni, mert ez az autó nem számított sprinternek új korában sem. Nagyon jól bírta viszont a rossz utakat, és a terepjárás sem állt tőle messze, amit a tekintélyes szabad magasság megelőlegez.

Menet közben az utastérben minden beszélgetési próbának gátat vet az erős motorhang, talán a sziréna tudná elnyomni, de gyanítom, az csak díszként szolgál a tetőn. Utólag kiderítettem, a Moszkvics 407 típus 10,3 másodperc alatt gyorsult fel új korában, álló helyzetből 60 km/h tempóra. Ez egyúttal azt is megmagyarázza, miként tudott a Pista gyerek kerékpáron is egérutat nyerni.