Mint gulyáslevest a pilótakeksz

Jött Irapuato, rendszerváltozás, Depeche Mode-őrület, és feladtuk a reménytelennek tűnő küzdelmet. A politikai változásokat kísérő társadalmi aggodalmak közepette kisebb gondunk is nagyobb volt annál, mint hogy életképes könnyűzenei életet teremtsünk. Következett a gátlástalan majmolás, nem volt már mit ellesni a nagy külföldi sztároktól, bőven elég volt utánozni őket. A menedzserek és a gépzene hódítása alatt legalább az előző évtized nagy egyéniségei magukra találtak - az igazi sikereket azok aratták, akik megérezték: az új stílusirányzatok és a hagymányosan magyar zenei kultúra között mégis van átjárás. Minden, ami a kilencvenes évek és minden, ami pop. 

Szórakozóhelyek százai nyíltak a fővárosban, vidéken eleinte csak a nagyvárosokban nincs teljes homály. A pesti kis klubok - Rigoletto, Night Oil, Véndiák - az évtized közepére többnyire bezárnak, van viszont utánpótlás: Bahnhof, Guillotine, majd a Süss Fel Nap is alternatív helyként nyílik meg. Koncerthelyszínekben már nem álltunk annyira jól, Petőfi Csarnok, E-Klub, Kisstadion, Budapest Sportcsarnok, körvonalakban ennyi, vidéken még drámaibb volt a helyzet. Jellegzetesen underground helyszín lesz a Frankhegy, és megnyílik a Fáklya Club.

1993-ban Müller Péter és csapata megszervezi a Diákszigetet, az alternatív kultúra első szabad bölcsőjét a Hajógyári-szigeten. Története később egyre inkább a nagyközönségről szól, mint jelenség mégis lavinaként hozta magával az alternatív ifjúság öntudatra ébredését, a szórakozási szokások fokozatos felszabadulását. Már nem csak hétvégenként lehet és érdemes bulizni járni. Eljön a skandináv csúcs, a nagynak hitt Roxette is, de igazán nagy nemzetközi nevek még várnak az évtized végéig. Fesztiválok születnek és halnak el, tinidiszkó nyílik az E-klubban, Palotai és Cadik töri az utat az elektronikus undergroundban. Rövid, de annál termékenyebb a Tilos az Á élete, dj-k és az underground-kultúra legtöbb arca itt jelent meg először, innen indult a Tilos Rádió évtizedes vesszőfutása is.

Kovács Ákos még a Bonanza Banzaijal ünnepelte a rendszerváltást, de 1993-tól már saját nevén írta indiántáncait. Nem csak az évtized legsikeresebb szóló-előadója, de egyben legprofibban menedzselt zenésze is, semmihez sem fogható, kitartó és fanatikus rajonógtáborral. Stílusában is tudott váltani - évről évre fokozatosan távolodott a Depeche Mode-féle Bonanza-hangzástól, egyre nagyobb szerepet adva már-már költői hangulatú dalszövegeinek.

A népzenét slágerdallamokkal és akkusztikus gitárhangzással elegyítő Republic a korszak legnépszerűbb együttese, a Bikini feloszlását követően gyakorlatilag egyeduralkodó műfajában. Hagyományos, március 15-ei koncertjeikre alig-alig lehet jegyet kapni. 1990-es Repül a Bálna című dalukkal dobbantanak, onnantól pályájuk egyenesen ível felfelé, 1994-es A 67-es úton, 1995-re érnek a csúcsra a Szállj el, kismadár! című megaslágerrel. Hónapokba telik, mire a Kimnowak Gyémánt-ja végleg letaszítja őket a a kereskedelmi rádiók trónjairól.

Nem csoda, ha egy zenei értékeket tekintve ennyire zavaros időszakban a múlt nagy egyéniségei - akik elfogadták a körülményeket - meg tudták őrizni korábbi fényüket. A könnyűzenei élet furcsa kettősséget mutatott: a globális trendekhez igazodó pop-közeg ugyan bántó túlsúlyt élvezett a kereskedelmi médiumok műsorprogramjaiban, de - épp ahogyan az a szigetországban is történt - a korábbi évtizedek legendás együtteseinek számos tagja futott sikeres szólókarriert. Mert az igény továbbra is megvolt, még ha a rivaldafény másfele nézett is.

A kemény rock egyeduralkodói - Tankcsapda

Akadtak igazi túlélők, akiket nem érdekelt, merről fúj a szél. Az 1991-ben még a Tátrai Bandben éneklő Horváth Charlie rekedtes hangjához a korábbi slágergyáros, Lerch István gyártott jobbnál jobb dalokat. 1992-ben összeáll egy koncertre a Metro, ekkor Zorán már túl van egy nagyzenekarral lefolytatott turnén. Dusán által írt, melankolikus dalaival a középkorú közönség abszolút kedvence. Presser Gábor és Somló Tamás is szólókarrerbe kezd, kevésbé termékenyek, mint a Sztevanovity testvérek, de nagy slágereket gyártanak, és nem csak régi közönségük számára.

Az évtized előrehaladtával fogynak a szövetségi kapitányok, és szép lassan zuhan az ingerküszöb is, korábban szokatlannak vagy túl keménynek titulált, jellemzően vidéki bandák aratnak sikereket, egyre szélesebb közönség előtt. A tíz év alatt tíz albumot kiadó Tankcsapda a rendszerváltás óta a legsikeresebb hard-rock csapat, gyakorlatilag napjainkig. A Legjobb méreg lemez és a Sziget adta a nagy lökést, pályájuk 1993 óta folyamatosan ível felfelé, kimért, lassú tempóban, a csúcs már egy következő évezred zenéje. Őszinte dalszövegek, Lukács László személyében van hiteles, kemény frontember is, kőkemény rockandroll.